Bokajalfalu
Bokajalfalu (Alfalubokaj, románul: Băcăinți, németül: Bocksdorf) falu Romániában, Fehér megyében, Alkenyér községben.
| Bokajalfalu (Băcăinți) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Alkenyér |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 517752 |
| SIRUTA-kód | 7847 |
| Népesség | |
| Népesség | 231 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 332 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 32″, k. h. 23° 16′ 60″45.942185°N 23.283225°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 32″, k. h. 23° 16′ 60″45.942185°N 23.283225°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésAz Erdélyi-érchegység lábánál, a Maros jobb partján, Szászvárostól 17 km-re északkeletre fekszik.
Nevének eredete
szerkesztésElső írásos említése Bakay alakban 1263-ból maradt fenn. Magyar neve 1587-ig Bakaj. Ez Kiss Lajos szerint egy szláv eredetű Baka személynév régies birtokjellel ellátott alakjából képződött. Utótagja csak a 19. század végén bukkant fel, miután kivált belőle Bokajfelfalu. Román neve egy szláv *Bakajinci (='Bakaj lakói') alakból származhat.
Története
szerkesztésA faluban bronzkori település nyomait tárták fel.
Határában egy katolikus lakosságú falu létezett, amely talán a tatárjáráskor pusztult el.
Református hívői 1766-ban Algyógy filiáját alkották. 1784. november 6-án Horea felkelői mészárolták lemészárolták a Thoroczkai családot. 1848 novemberében román felkelők több magyar birtokost megöltek. 1849 áprilisában a magyar vadászok 27 lakosát végezték ki.[2] Május 17. és 19. között Avram Iancu megverte Hatvani Imre honvédeit, akik 300 főt veszítettek.
1874-ben kivált belőle Bokajfelfalu. Legnagyobb birtokosai 1909-ben Zsakó István, Ioan Mihu, Imbres József és Florea Hurdubar voltak.
Népessége
szerkesztésHíres emberek
szerkesztés- Gyermekkorában itt, nagyapjának, Zsakó Istvánnak birtokán töltötte nyarai egy részét Mikó Imre jogász, író.
Látnivalók
szerkesztés- A falu mellett egy faragatlan kövekből rakott torony áll, egy középkori falu templomának maradványa. Maga a templom, amelynek a falai a 20. század elején még álltak, a tatárjárás előtt épült, legkésőbb a 11–12. század fordulóján.
- Faerkélyes tornyú ortodox temploma 1744-ben épült, 1895-ben jelentősen átépítették.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Verzeichniss der, während der jüngsten Revolution im Kronlande Siebenbürgen auf verschiedene Weise gefallenes Menschenopfer. Wien, 1851, 18–19.
Források
szerkesztés- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. 68. o. ISBN 973-9203-57-4
- ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA Archiválva 2009. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
.svg){kind=small}
