Boliden AB
A Boliden AB egy svéd bányászati és kohászati cég, melynek főbb termékei a réz, a cink, az ólom, az ezüst és az arany. A főbb tevékenységek közé tartozik az érckutatás, a bányászat, a koncentrátum-előállítás, kohászat és elektrolízis, valamint a fém- illetve elektronikai hulladék újrahasznosítása. A fémhulladék-újrahasznosítás folyamatosan növekvő szerepet tölt be a cég működésében, bár a Boliden már így is vezető szerepet tölt be világszinten ezen a területen.[4][5][6]
Boliden AB | |
![]() | |
![]() | |
Jelmondat | Metals for modern life |
Típus |
|
Alapítva | 1931 |
Székhely | ![]() |
Vezetők | Anders Ullberg Elnök Mikael Staffas Vezérigazgató[1] |
Iparág | Bányászat és kohászat |
Forma | Részvénytársaság |
Termékek | Arany, Ezüst, Réz, Réz-szulfát, Réz-tellurid, Nikkel(II)-szulfát, Alumínium-fluorid, Ólom, Szelén, Cink, Vas-homok, Koncentrátumok, Zúzott Gránit, Kénsav |
Árbevétel | 49 531 mSEK[2] |
Profit | 6 854 mSEK[2] |
Összes vagyon | 55 882 mSEK[2] |
Összes tőke | 35 053 mSEK[2] |
Alkalmazottak száma | 5684[2] |
Leányvállalatai | Boliden Odda |
Tőzsde | https://www.nasdaqomxnordic.com/shares/microsite?Instrument=SSE15285 Nasdaq Nordic|BOL |
Az adatok a 2017. éves jelentés alapján.[2][3] | |
A Boliden AB weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Boliden AB témájú médiaállományokat. | |
A cég története egy, Skellefteå várostól kb. 30 km-re északnyugatra felfedezett lelőhellyel kezdődött. Ez volt Európa legnagyobb, és aranyban legdúsabb lelőhelye, míg 1967-ben ki nem merült. A bánya mellett épült település szintén a bányáról kapta a nevét,[7] ahol elsősorban bányászok és családjuk laktak. A cég tevékenységének központja a mai napig itt található, annak ellenére, hogy a székhely át lett helyezve Stockholmba.
A cégnek közel 5700 alkalmazottja van.[2] Boliden cégformája részvénytársaság, melynek részvényei be vannak vezetve a skandináv tőzsdére (Nasdaq Nordic).
Tevékenysége
szerkesztésBányászat
szerkesztésBoliden bányászati üzletága érckutatással, kitermeléssel és koncentrátum-előállításával foglalkozik Svédországban, Finnországban és Írországban. Főbb termékeik a cink- és rézkoncentrátumok, melyek részben aranyat, ezüstöt és ólmot is tartalmaznak. Ezek részben a cég saját kohászati üzemeiben kerülnek feldolgozásra, részben eladásra kerülnek más kohászati cégek számára.
2004-től a Boliden tulajdonában áll Európa legnagyobb cinkbányája, az 1977-től működő Tara Mines, amely az írországi Navan mellett található. A felvásárlás óta mintegy 60 millió tonna ércet termeltek ki itt. A Boliden tulajdonában áll Svédország legrégebbi működő bányája, az 1200-as évektől kezdve működő, Dalarnában található Garpenberg is. Ez a bánya 2011-ben nagyszabású bővítésen eset át.[8][9][10]
A társaság több, mint 30 bányát nyitott az 1920-as évek óta a Bolideni Körzetben, mely az ásványokban gazdag Skellefte földtani térségben található. A terület napjainkban is aktív bányái a Renström, aKristineberg és a Kankberg, amelyek mély bányászati kitermelést folytatnak, emellett Maurlidenben külszíni fejtés zajlik. A Bolidenhez tartozik az Aitik rézbánya Gällivare mellett, mely szintén külszíni fejtésű, és Európa egyik legnagyobb rézbányája. Az itt bányászott érc fémtartalma alacsony, viszont hatalmas mennyiségben áll rendelkezésre. Ezért a kitermelés szintjét magasan tartják és egy rendkívül hatékony dúsítási eljárást alkalmaznak, amely során kinyerik az érc arany- és ezüsttartalmát is. 2007 és 2010 között végrehajtott bővítési projekt keretén belül az Aitik bányából kitermelt érc mennyisége megduplázódott, és 2014-re elérte a 36 millió tonnát évenként.[11]
A Boliden bányászati üzletága finn bányák felvásárlása során is bővült. 2014-ben vásárolta meg Kylylahtit, ahol réz, cink- és aranytartalmú komplex ércet bányásznak mély bányászati módszerrel. 2016-ban bővült a cég Kevitsával, ahol nikkel-, réz-, arany-, platina- és palládiumtartalmú komplex érc bányászata folyik külszíni fejtéssel.[12][13]
2017-ben a Boliden egy újabb bánya nyitását kezdte meg Laver földtani térségben Älvsbyn község közelében, ahol egy újabb rézlelőhely lett felfedezve.
Kohászat
szerkesztésA kohászati üzletág koncentrátumok és egyéb anyagok feldolgozásával alapvető műszaki fémek, valamint nemesfémek kohászati úton történő előállításával foglalkozik Svédországban, Finnországban és Norvégiában. Legnagyobb mennyiségben réz- és cinktermelés folyik, de a cég ólom-, arany- és ezüsttermelése is jelentős. Egyéb termékei a kénsav és az alumínium-fluorid, előbbi az ércek nagy kéntartalma miatt melléktermékként jelentkezik. A Boliden tulajdonában egy ólom-, két cink- és két rézüzem működik.
A finnországi Kokkola Európa második, és a világon az hatodik legnagyobb cinktermelő üzeme,[14] ahol lemezek horganyzásához használatos ötvözetet állítanak elő. Norvégia nyugati partjainál Oddában található a másik cinküzem, ahol az acélipar számára állítanak elő cinket, illetve alumínium-fluoridot a norvég alumíniumipar számára. A Skelleftehamnban található Rönnskär rezet, cinket és nemesfémeket, valamint melléktermékként kénsavat állít elő. Ebben az üzemben folyik az elektronikai hulladékok, illetve más fémhulladékok újrahasznosítása is. 2012-ben a Boliden kibővítette az elektronikaihulladék-újrahasznosítási kapacitását, ezzel világszinten vezető szerepet ért el.[4][5][6] A Finnország nyugati partjainál található Harjavalta réz katódokat állít elő, ami félkész termékként kerül értékesítésre. További értékes termékek az arany, az ezüst és a kénsav. Dél-Svédországban, a Landskrona mellett fekvő Bergsöeben található a Boliden ólomüzeme, amelyben elsősorban használt akkumulátorokból való ólom-visszanyerést végeznek. Bergsöe egyike az Európa négy legnagyobb ólom-újrahasznosító üzemének. Az itt előállított ólom 60 százaléka európai akkumulátorgyárak részére kerül értékesítésre, míg a fennmaradó részből bádoglemezek készülnek.
Története
szerkesztésA Boliden AB történetének 90. évfordulóján kiadott egy rövid brossurát, mely összefoglalja ezen 90 év fontosabb eseményeit. Ezt innen lehet letölteniPDF(1842KB)
Maga a Boliden név története is érdekes, mert valójában egy nyomdahibából származik. A térképen,[7] melyet az érckutatók használtak, Bjurliden hibásan volt jelölve, ami annak a tanyának a neve, amelynek a területén felfedezték a lelőhelyet. Innen kapta a bánya, valamint később a felépült település is a nevét.
Kezdetek
szerkesztés1924. december 10-én hihetetlen kapacitású érclelőhelyet találtak a Skellefteåtól kb. 30 km-re, északnyugatra fekvő Fågelmyrannál. A kutatófúrások során megállapították, hogy ez Európa legdúsabb érce. 1926 tavaszán kezdődött el az érc kifejtése, és ezzel együtt elkezdődött a Boliden története is, mely néhány évtized alatt Európa legnagyobb és leggazdagabb aranybányájává nőtte ki magát. Az itt bányászott ércben az arany mellett réz és ezüst is jelen volt. Ahogy a bánya nőtt és fejlődött, úgy fejlődött vele együtt az új település is.
A Boliden cég felépítésében kimagasló szerepet töltött be Oscar Falkman svéd mérnök (1877–1961), aki kiemelt szerepet tulajdonított az érckutatásnak: e munka az 1910-es években kezdődött, és az első világháborút megelőző fémhiány hajtotta. Falkman 1941-ig volt Boliden vezérigazgatója.[15] A Boliden AB 1932-ig Ivar Kreuger üzleti birodalmához tartozott.
A Bolidenben bányászott érc feldolgozására építették a Rönnskär kohászati üzemét, mely 1930-ban kezdte meg a működését.
A növekedésnek köszönhetően 1943-ban kötélpályát építettek ki Boliden és a Kristineberg bánya között, mely a 96 kilométeres hosszával a világ leghosszabb kötélpályájának számított akkoriban. A pálya 44 évig üzemelt, ezalatt csilléi 12 millió tonna koncentrátumot szállítottak.[16]
Növekedés az 1960-as és 1970-es években
szerkesztés1968-ban kezdte meg működését az Aitik bánya Gällivare mellett. Még ebben az évben kialakították a külszíni bányát, mely Európa legnagyobb rézbányájává vált. Az első évben 9000 tonna rezet, 7 tonna ezüstöt és 160 kg aranyat termeltek ki. Az 1970-es évek elején a Boliden egyesült a német Preussag céggel ezzel növelve az ólomfeldolgozó kapacitását. 1976-ban kezdték el alkalmazni a Kardo-kemencéket a fémgyártásban, többek között Rönnskärben is. A részlegek között először itt került sor ólomolvasztásra.
A Trelleborg konszern részeként
szerkesztés1987 végén a Trelleborg konszern felvásárolta a Bolident. A Boliden még ebben az évben megvette az Aznalcóllar mellett, Sevillától mintegy 45 km-re nyugatra működő, cinkérc külszíni bányászatával foglalkozó spanyol Apirsa S.L. vállalatot. 1996-ban a Trelleborg konszern nagyszabású átszervezésbe kezdett, amely során a Boliden központját Torontóba helyezték, a cég neve pedig Boliden Limited lett. Két évvel később a Boliden Limited megvásárolta a kanadai Westmin társaságot. Ezen üzlet keretében a Bolidenhez került a komplex ércet tartalmazó Myra Falls bánya és egy rézbányászati projekt Chilében.
Átszervezés és a „New Boliden”
szerkesztés1999-ben nagyszabású átszervezés ment végbe az egész konszernben, majd ugyanebben az évben a Boliden részvényeit bevezették a Stockholmi Tőzsdén. 2001-ben a cég központja visszaköltözött Svédországba.[17] 2003 végén Boliden megvásárolta a finn Outokumpu acélipari konszerntől a kohászati üzemeit és egy bányáját. Így került a céghez a Kokkolai, a Harjavaltai és a norvég Odda kohászati üzeme, valamint a Tara cinkbánya Írországban.[18] 2004 során, az új részlegek cégbe integrálása közben megszületett a New Boliden, mely nem csak egy egyszerű névváltás volt, hanem egy új stratégiai program kidolgozása is volt, mely a New Boliden Way (NBW) nevet kapta.[19] 2005-ben felfedeztek egy új érctáblát Garpenbergben, melyet Kvarnbergetnek nevezek el.[20][21] Döntés született a Harjavaltai kohászati üzem bővítéséről. Megvalósíthatósági tanulmányt készítettek az Aitik bánya bővítéséről.[22] 2006-ban döntöttek az Aitik bánya bővítéséről, amelynek megfelelően az újonnan épülő üzemeknek meg kell duplázniuk a termelést, mely 36 millió tonna évenkénti réztermelést jelent produkálva. A tervek szerint 2010-re már legalább 50 százalékos növekedést vártak. A sikeres érckutatás jelentősen megnövelte a Garpenberg bánya érctartalékait.[23] Új ólomfeldolgozó üzem vyílt Bergsöeben.[22] 2010-ben döntés születik az elektronikai hulladékot újrahasznosító részleg bővítéséről a Rönnskär kohászati üzemében. Az újrahasznosítási kapacitásnak 2012-re el kell érnie azt a szintet, hogy világelsők legyenek ezen a téren.[4][5][6] 2011 januárjában döntés született a Garpenberg bánya bővítéséről, és évi 2,5 millió tonna érc kitermelését tűzték ki célul. A bővítési munkálatok 2011 és 2014 között folytak, a tervezett termelési kapacitást 2015 végére érték el.[8][9][10] A bővítés során a Garpenberg lett a világ legköltséghatékonyabb és legmodernebb bányája.[24][25] 2012-ben a Boliden újra megnyitott a Kankberg bányát, ahol aranyat és tellúrt bányásznak. Kankberg a Boldeni Körzetben található, és sorban az ötödik aranybányája a cégnek.[26]
Modern technikák, tervek
szerkesztésA Boliden és partnerei nagy hangsúlyt fektetnek a bányászati és egyéb ipari technológiák fejlesztésben.[27] Ilyenek például 3D-s, digitális bányatérképek, a vezeték nélküli kommunikáció fejlesztése a bányászatban, a virtuális valóság alkalmazásával végzett helymeghatározás, továbbá egyes, a hatékony munka támogatására, vagy szükség esetén a mentési munka segítésére kidolgozott újszerű eljárások.[28][29] Az E16-os autópálya egy szakaszának kísérleti villamosítása során, a teherautók elektromos táplálást kaptak egy a szakaszon.[30] A kísérlet sikerei után az Aitik bánya villamosítása a következő lépés, ahol felsővezeték-táplálású bányadömperek használatát készítik elő.[31] De nem ez az egyetlen szállítást érintő fejlesztése, 2019-től a Kankberg bánya és Boliden közötti közúti fuvarozást vezető nélküli teherautókkal szeretnék megoldani.[32] A Boliden AB tagja a svéd IÅE csoportnak , amely az újrahasznosítás fejlesztésével és az ipari hulladékhő hasznosításával foglalkoznak.
Bírálatok
szerkesztésMérgezési botrány Chilében
szerkesztésAz 1980-as évek közepén a Boliden AB szerződést kötött a chilei Promel céggel, amely szerint 1984 és 1985 folyamán 20 000 tonna, fémgyártásból származó hulladékot (galvanizáció során keletkezett, szárított iszapot) szállítottak le a Rönnskär üzemből Aricába feldolgozásra és ártalmatlanításra. A Promel célja az volt, hogy aranyat és arzént vonjon ki belőle, de egy erre tett sikertelen kísérlet után, inkább egy nyílt lerakaton tárolta az anyagot a város határában. A szerződés szerint a szállítás és az ártalmatlanítás díját a Boliden kifizette.
1985-ben a szállítás egy friss svéd, hulladékszállításra vonatkozó törvény miatt leállt. A Promelt az 1990-es évek elején felszámolták, és a felhalmozott veszélyes hulladék megfelelő tárolás és őrzés nélkül maradt. A tárolás körülményeiből adódóan arzén-, ólom- és higanyszennyezés következett be. Fokozta a problémát, hogy a város fejlődése miatt 1989 és 1996 között a telep közelében lévő területeket lakóterületté nyilvánították és felparcellázták. Az itt lakók körében gyakoriak lettek a megbetegedések, és az orvosi vizsgálatok megemelkedett arzénszintet mutattak ki a lakosság vérében. A chilei legfelsőbb bíróság 2007-ben ez ügyben hozott már egy döntést, mely szerint az államnak kell kompenzálnia 365 lakost a mérgező hulladék által okozott, őket ért egészségkárosodás miatt. A kormány 2009-es tanulmánya szerint az érintett terület továbbra is szennyezett volt, és a lakosság kitelepítésére lenne szükség, ami ebben az időben 7000 embert érintett.[33][34][35][36]
2013 őszén 707 chilei kártérítési keresetet nyújtott be a Skellefteå Városi Bíróságon a Boliden AB ellen. A 2017 októberében kezdődött tárgyalásig a felperesek száma 796-ra nőt, és egyenként 128 000, együttesen közel 102 millió svéd koronát követeltek. A bíróság 2018. március 8-án hozta meg a döntését, elutasítva a kártérítési követelést. Az ügyben fellebbezés várható.[37][38][39][40][41] Az időközben megszületett és hatályba léptetett Basel Convention is megtiltja most már a veszélyes hulladékok exportját.
A Blybarnen (angolul: Toxic Playground) című 2010-ben készült dokumentumfilm is ezeket az eseményeket dolgozza fel.[42][43]
Gátszakadás
szerkesztés1998. április 25-én a Boliden Apirsa S.L. (Boliden Limited spanyol leányvállalata) tulajdonában lévő Los Frailes bányában átszakadt a zagytározó gátja, és 4,5 millió köbméter mérgező iszap ömlött a közeli Agrio folyóba ömlött. A vizsgálatok során megállapították, hogy a gát építése során követték el azokat a hibákat, mely a gátszakadáshoz vezetett.
A gátszakadás büntetőeljárást vont maga után, mely fellebbezés után 2001-ben fejeződött be. Megállapításra került, hogy a katasztrófa oka tervezési- és kivitelezési hiba volt, és nem köthető az Apirsa tevékenységéhez. Néhány polgári peres eljárás még folyamatban van, de ezeknek a Boliden spanyol jogi képviselője szerint nem lesznek jelentős következményei Boliden számára.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hírek: Új vezérigazgatója van Bolidennek. Boliden. (Hozzáférés: 2018. február 5.)
- ↑ a b c d e f g 2017. éves jelentés. Boliden. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
- ↑ Hírek: 2017. éves jelentés publikálva. Boliden. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
- ↑ a b c Cikk: Boliden a világon a legjobb az újrahasznosításban (svéd nyelven). Älvsbyn község honlapja. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
- ↑ a b c Hírek: Együttműködés Bolidennel (svéd nyelven). Luleå Műszaki Egyetem. [2018. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
- ↑ a b c Hírek: Boliden vezet a világon az elektronikai hulladék újrahasznosításban (angol nyelven). Boliden. (Hozzáférés: 2012. június 1.)
- ↑ a b Generalstabskartan; Norsjö J242-50-1, 1902
- ↑ a b Hírek: Garpenberg bánya bővítése. Boliden. (Hozzáférés: 2011. január 18.)
- ↑ a b Előadás a Garpenberg bánya bővítéséről. Boliden. (Hozzáférés: 2011. január 18.)
- ↑ a b Hírek: Az új üzemegységek felavatása Garpenbergben. Boliden. (Hozzáférés: 2014. augusztus 21.)
- ↑ Hírek: Termelés bővítése Aitikben. Boliden. (Hozzáférés: 2010. július 19.)
- ↑ Hírek: Boliden megvásárolta a Kylylahti rézbányát. Boliden. (Hozzáférés: 2014. augusztus 20.)
- ↑ Hírek: Boliden megvásárolta a Kevitsa nikkel- és rézbányát. Boliden. (Hozzáférés: 2016. április 29.)
- ↑ Boliden ezüst hasznolsító részleget üzemel be a kokkolai üzemében. Business Wire. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
- ↑ Oscar Falkman. Företagskällan. (Hozzáférés: 2015. augusztus 27.)
- ↑ A kötélpálya története. Linab i Norsjö AB
- ↑ Boliden visszaköltözik Svédországba. Ny Teknik. (Hozzáférés: 2001. december 5.)
- ↑ Int’l Business Pubns USA. Western European Countries Mineral Industry Handbook, Volume 1 Strategic Information and Regulations (World Business and Investment Library). Lulu.com (2015. május 31.). ISBN 978-1-329-09129-0
- ↑ Nicklin, Terry. Cambridge Marketing Handbook: Stakeholder. Kogan Page (2014. szeptember 1.). ISBN 0749470798
- ↑ Kvarnberget - a Boliden új érclelőhelye Garpenbergben. Boliden. (Hozzáférés: 2005. december 2.)
- ↑ The New Boliden Way. Business Sweden. [2018. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
- ↑ a b A bányák (2006). Boliden. [2017. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. június 7.)
- ↑ Jelentősen megnőtt a garpenbergi érckészlet. Boliden. (Hozzáférés: 2006. március 13.)
- ↑ A világ legjobban automatizált bányájának felavatása. ABB. [2018. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 26.)
- ↑ Robotok lehelnek életet az öreg bányába a svéd erdők alatt. Reuters. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
- ↑ A Kankberg bánya. Mindat.org
- ↑ Boliden Mine Automation (angol nyelven). Luleå Műszaki Egyetem. [2018. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
- ↑ Kevert valóság a bányászatban. Ericsson. (Hozzáférés: 2017. február 3.)
- ↑ Okosszemüveg segíti az óriásbányát. DI. (Hozzáférés: 2018. február 21.)
- ↑ Elektromos út. Sandviken Pure Power. [2018. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 19.)
- ↑ Boliden felsővezetéke és elektromos dömperei. Ny Teknik. (Hozzáférés: 2018. február 27.)
- ↑ Vezető nélküli teherautók járhatnak Skellefteåban már 2019-ben - A Boliden és a Volvo együttműködése. Norran. (Hozzáférés: 2018. február 23.)
- ↑ Chileieket mérgez a svéd bánya-hulladék. Environmental Defender Law Center
- ↑ Bolidennel per. Business & Human Rights Resource Centre
- ↑ A Boliden svéd bányacég a bíróságon mérgező hulladék miatt Chilében. Sveriges Radio. (Hozzáférés: 2017. október 17.)
- ↑ Boliden a chilei környezetvédelmi botrány közeppontjában. Sveriges Radio. (Hozzáférés: 2009. október 5.)
- ↑ A tárgyalás elkezdődött. Sveriges TV. (Hozzáférés: 2017. október 17.)
- ↑ A chilei mérgezési botrány után - Hamarosan befejeződik a tárgyalás. Sveriges TV. [2018. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 5.)
- ↑ Mérgezési botrány Chilében - Boliden válaszolt: Nincs rejetegenivalónk. Norran. (Hozzáférés: 2017. október 25.)
- ↑ Itt vannak a mérgező hulladék áldozatai. Aftonbladet. (Hozzáférés: 2017. október 18.)
- ↑ Boliden felmentve a chilei mérgezési botrány alól. Metro. [2018. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
- ↑ Lars Edman, William Johansson - Blybarnen. (Hozzáférés: 2010. március 18.)
- ↑ Blybarnen och Boliden. Svenska Filminstitutet. [2018. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Boliden AB című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Boliden AB című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Hivatalos weboldal: Boliden – Metals for modern life (angol nyelven). www.boliden.com. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
További információk
szerkesztés- L. Theo. „Integrated recycling of non-ferrous metals at Boliden Ltd. Ronnskar smelter”., IEEE. doi:10.1109/isee.1998.675028.
- Az Ericsson munkatársa szemlélteti a Boliden bányáiban kiépített rendszer működését: 5G Boliden Mine VR demonstration by Ericsson. YouTube