Bolygó tarlósáska

rovarfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 14.

A bolygó tarlósáska (Chorthippus vagans) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Bolygó tarlósáska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Sáskafélék (Acrididae)
Nem: Chorthippus
Tudományos név
Chorthippus vagans
(Eversmann, 1848)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bolygó tarlósáska témájú médiaállományokat és Bolygó tarlósáska témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A bolygó tarlósáska testhossza a hím esetében 13-16 mm, a nőstény 18-22 mm. Kis termetű, karcsú alkatú sáskafaj. Alapszíne szürkésbarna, inkább egyszínű, csak kevéssé foltos. A potrohvég felül narancspiros, a hímek esetében jóval intenzívebben. A hallónyílás ovális, kb. kétszer olyan hosszú mint széles. A torpajzs élei mérsékelten befelé hajlottak; hátsó, széttartó részén világos csík látható, amit feketés szegély hangsúlyoz. A keskeny szárny eléri vagy túlhaladja a hátsó térdet. A térd körül nincs világos gyűrű. A lábszár és a comb alja sárga vagy narancssárga színű.

Éneke közepesen erős, reszelésszerű ciripelés, amely 15-20 másodpercig tart és közben fokozatosan erősödik. Egy strófán belül a cirpelések között néha nagyon rövid (kevesebb mint fél másodperc) szüneteket tart.

Hasonló fajok

szerkesztés

A közönséges tarlósáska, a zengő tarlósáska és a halk tarlósáska külsőre hasonlít hozzá, de hallónyílásuk keskenyebb.

Elterjedése

szerkesztés

Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől egészen Dél-Szibériáig. Északon Dél-Angliáig és Dániáig hatol. Magyarországon szórványosan fordul elő, elsősorban a domb- és hegyvidékeken.

Életmódja

szerkesztés

A száraz és meleg gyepek, sziklalejtők, erdőszélek, tisztások, ritkás erdők lakója. Főleg füvekkel, kisebb mértékben mohákkal, zuzmókkal táplálkozik.

Kifejlett egyedeivel június végétől októberig találkozhatunk. A nőstény napos, vegetáció nélküli helyeken a talajba vagy mohapárnákba rakja petéit. Az áttelelő petékből május elején kelnek ki a lárvák, amelyek 4-szer vedlenek.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés