Borcsa (település)
Borcsa (szerbül Борча / Borča) egykor önálló község, ma Belgrád külvárosa Szerbiában.
Borcsa | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Körzet | Belgrád fővárosi |
Község | Palilula városi |
Irányítószám | 11211 |
Körzethívószám | +381 11 |
Rendszám | BG |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 78 m |
Terület | 56,81 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Borcsa témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésA Duna bal partján, a Száva torkolatával szemben, a Bánságban, Belgrád központjától 8 km-re északra fekszik.
Története
szerkesztés1891-ben 1253 szerb lakosa volt.
1910-ben 1537 lakosából 54 fő magyar, 24 fő német, 19 fő román, 34 fő horvát, 1391 fő szerb, 13 fő egyéb anyanyelvű volt. Ebből 165 fő római katolikus, 1 fő görögkatolikus, 4 fő református, 13 fő ág. hitv. evangélikus, 1350 fő görögkeleti ortodox, 2 fő izraelita vallású volt. A lakosok közül 667 fő tudott írni és olvasni, 163 lakos tudott magyarul.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Pancsovai járásához tartozott. 1918. november 9-én a szerb hadsereg bevonult a faluba, s így Jugoszlávia része lett. 1935-ben épült meg a Dunán az I. Péter szerb királyról elnevezett vasúti híd. 1941-ben csatolták először Belgrádhoz. 1941–1944 között a Bánság jugoszláv részeként német megszállás alá került. 1952–1955 között ismét önálló volt. 1955-ben Krnjača község része lett, amely 1965-ben egyesült Palilula községgel. A város terjeszkedés miatt egy nagy lakótelepet építettek ide.
Helyi közösségek
szerkesztés- Borča-Greda
- Nova Borča
- Stara Borča