Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet

	Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet
	Szürkemarha csorda a Mezőség területén gyakran láthatóak
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Terület	184,03 km²
	Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 46′ 19″, k. h. 20° 49′ 39″47.771944°N 20.827500°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 19″, k. h. 20° 49′ 39″47.771944°N 20.827500°E

A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területe 17 932 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Fekvése

A tájvédelmi körzet Mezőkövesdtől keletre, a Mezőnagymihály, Csincse, Mezőcsát, Tiszabábolna négyszögben terül el.

Jellemzői

A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet átmenet az Alföld és a Bükk-vidék között. A táj arculatát a Tisza, valamint a hegyvidék felől lefutó folyók (Eger-patak vagy Rima), patakok (Kánya-patak, Ostoros-patak, Tardi-ér vagy Orosz-ér, Salamonta-ér, Lator-patak vagy Nád-ér, Kácsi-patak, Csincse-patak, Kis-Csincse) és az itt honos legeltető állattartás, a pásztorkodó ember együttes hatása alakították ki. A védetté nyilvánítás célja a még háborítatlan sztyepprétek fajgazdag növény- és állatvilágának, a természetes pusztai környezetben élő túzok, valamint a tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme.

Növény- és állatvilág

Vízitök

Mezei nyúl

A terület növényzete főképp gazdag aljnövényzetű puhafás ligeterdők, néhol tölgy-szil-kőris erdőfoltokkal, a nyugodt vizeken rucaöröm, vízitök, fehér tündérrózsa terem. A folyótól távolabb, a mocsárréteken a nőszirmok több faja (pl. fátyolos és sárga nőszirom) virít, és kosborok pompáznak. A szikes területek növényzete hasonló az alföldi szikesek nagy többségének sótűrő növényeihez: bárányparéj, kamilla, mézpázsit és sziki csenkesz alkotja a sziki gyepek nagy részét.

A terület állatvilága hasonlóképpen gazdag. A szikeseket jellemző rovarfauna mellett látványos a madárvilág is: a gyakori bíbicen, piroslábú cankón, az ártér gémféléin (szürke gém, vörös gém, nagy kócsag, bakcsó) túl, a területen költ a ritka és veszélyeztetett széki lile és székicsér is. A száraz gyepeken a rejtett életű ugartyúk és fürj hangja szól, a nádas területeken hamvas rétihéja, az erdőfoltokban kék vércse fészkel. A területen költ a vörös vércse, és a Bükkben fészkelő kerecsensólymok is rendszeresen megjelennek ürgére vadászva. A gazdag madárvilág különösen értékes tagja a túzok, melynek kb. 40–50 példányos állománya él itt. Jellemző kétéltű és hüllőfajok a vöröshasú unka, a tavi béka, a barna ásóbéka, a zöld levelibéka, a pettyes és a tarajos gőte, a vízisikló és a fürge gyík. A Mezőség számos emlősfajnak is otthont ad. Gyakori itt az őz, mezei nyúl, a róka és a borz. Előfordul itt a rövid füvű gyepeken az ürge és helyenként az aranysakál is. Az utóbbi idők egyetlen biztos csíkos szöcskeegér populációja él itt. A legelőkön szürkemarhagulya és a köztük elvegyülő bivalyok jelenléte jellemző. Ez az ősi fajta segít az itteni élőhelyek fenntartásában.

Védett és értékes madárfajok

kanalasgém (Platalea leucorodia)
kék vércse (Falco vespertinus)
kerecsensólyom (Falco cherrug)
fogoly (Perdix perdix)
daru (Grus grus)
túzok (Otis tarda)
szalakóta (Coracias garrulus)
kis őrgébics (Lanius minor)

Külső hivatkozások

Források

Hamar Anna: Tájvédelem és gazdálkodás a Dél-Borsodi Mezőségben, Szolnok, Tisza Klub, 2003
A Borsodi Mezőség vidékfejlesztési és agrárstruktúra átalakítási stratégiai programja: részjelentés (1998-2008), kiadta a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület, Mezőcsát, 2008