Borsy Zoltán

Borsy Zoltán (Debrecen, 1926. november 7. – Debrecen, 1997. február 14.) geográfus.

Borsy Zoltán
Született	1926. november 7. Debrecen
Elhunyt	1997. február 14. (70 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	geográfus egyetemi oktató
Iskolái	Debreceni Tudományegyetem (–1950)
Sírhelye	Debreceni köztemető
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajza

Borsy Zoltán és Szabó Margit gyermekeként. Egy Hajnalka nevű testvére született. Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte és itt a debreceni református gimnáziumban is érettségizett 1945-ben. 1950-ben történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett a Debreceni Tudományegyetemen, majd a KLTE TTK-n doktorált 1958-ban. 1961-től a földrajztudományok kandidátusa, 1975-től doktora.

Munkássága

1950–1953 között a Debreceni Tudományegyetem, illetve a KLTE TTK Földrajzi Intézet Természeti Földrajzi Tanszék tanársegéde, egyúttal 1953–1963 között adjunktusa, 1963–tól 1976-ig egyetemi docense, egyetemi tanára 1976. július 1-től–1996. április 30-ig) és a Tanszék vezetője 1973–1991 között. 1955–1959 között az MTA–TMB önálló aspiránsa.

Természetföldrajzzal, geomorfológiával foglalkozott Az MTA által támogatott nyírségi, bodrogközi, szatmári síksági kutatások résztvevője, a pollenanalitikai kutatások egyik elindítója volt. Különösen jelentősek a szélerózió és a homokmozgás terén végzett terepi és laboratóriumi modellkísérletei, nemzetközi jelentőségűek az Alföld felszínének kialakulására és felszínfejlődésére vonatkozó vizsgálati eredményei.

Fontos eredményeket ért el az üledékképződés és a felszínformálódás jellegzetes ritmusainak, az éghajlat-változások jellegének és morfológiai következményeinek új, és időben is pontosított kimutatása az Alföld negyedidőszaki fejlődéstörténetében, valamint a Bodrogköz felszínfejlődésének új szellemű bemutatása egyfelől a nagyszámú fúrásadat segítségével alkotott geomorfológiai kép, másfelől a 14 C-adatokkal szinkronizált pollenanalízis segítségével.

• 1965-től az MTA Földrajzi Bizottsága tagja
• 1962-től a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja
• 1977-től 1981-ig a Nemzetközi Földrajzi Unió magyar nemzeti bizottságának elnöke

1977-től 1995-ig az Acta Geographica Debrecina szerkesztője.

1972-ben Szocialista Földrajzért emlékérmet, 1985-ben Lóczy Lajos-emlékérmet, 1986-ban Bessenyei György-emlékérmet, 1993-ban Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet kapott.

Főbb művei

• Csillagászati földrajz. Egyetemi jegyzet (Debrecen, 1952; Kiss Árpáddal, Nagy Józsefnével átdolgozott kiadás
• A Nyírség természeti földrajza. Kand. értekezés is. (Földrajzi monográfiák. 5. Bp., 1961)
• A Nyírség geomorfológiai kutatásának gyakorlati vonatkozású eredményei. (Földrajzi Közlemények, 1964)
• Görgetettségi vizsgálatok a magyarországi futóhomokokon. (Földrajzi Értesítő, 1964)
• Geomorfológiai megfigyelések a Nagykunságban. (Földrajzi Közlemények, 1968)
• A nagyhegyesi kráter. (Acta Geographica Debrecina, 1968)
• A tiszai Alföld. Szerk. Pécsi Mártonnal. (Bp., 1969)
• Az alluviális medencesíkságok morfológiai fejlődéstörténete Magyarországon. Molnár B.-vel, Somogyi Sándorral. (Földrajzi Közlöny, 1969)
• Szabolcs-Szatmár megye természeti földrajza. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1971)
• A szélerózió vizsgálata a Nyírségben. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1972)
• A szélerózió vizsgálata a magyarországi futóhomok- területeken. (Földrajzi Közlemények, 1972)
• A változó világ. Földrajzi olvasókönyv. Többekkel. (Budapest, 1972)
• A homokfodrok. (Földrajzi Értesítő, 1973)
• A futóhomok mozgásának törvényszerűségei és védekezés a szélerózió ellen. Doktori értek. (Debrecen, 1974)
• Attritional Studies on Blownsand Grains. (Acta Geographica Debrecina, 1974)
• Periodic Changes in Blownsand Migration in Hungary. (Birmingham, 1976)
• A magyarországi futóhomok-területek felszínfejlődése. (Debrecen, 1978)
• Csillagászati földrajz. Egy. tankönyv. Szabó Józseffel. (Bp., 1980; 2. kiad. 1986; 3. kiad. 1987; 4.
• A futóhomok mozgásának periódusai az Alföld északkeleti részén. Többekkel. (Debrecen, 1982)
• A komádi alapfúrás negyedidőszaki homokrétegeinek elektronmikroszkópikus vizsgálata. Félszerfalvi Jánossal, Lóli Józseffel. (Alföldi tanulmányok. 7. köt. Békéscsaba, 1983)
• Tiszafüred természeti viszonyai. Szabó Józseffel. (Tiszafüred-Szolnok, 1985)
• Újabb adatok a Tapolcai-medence kialakulásához. Többekkel. (Debrecen, 1986)
• Bodrogköz: ember, táj, mezőgazdaság. Szerk. Fehér Alajos. Írta. Többekkel. (Miskolc, 1988)
• Magyarország természeti földrajza. (Budapest, 1988)
• Az Alföld hordalékkúpjainak fejlődéstörténete. (Nyíregyháza, 1987)
• A Bodrogköz kialakulása és vízhálózatának változásai. Félegyházi Enikővel, Csongor Évával. (Alföldi Tanulmányok, 1989)
• Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetrajz köréből. Szerk. Többekkel. (Bp., 1992; 2. kiad. 1994; 3. kiad. 1995; 4. kiad. 1998; 5. kiad. 2002; 6. kiad. 2004; 7. kiad. 2007).

Források

• Névpont [1]
• Földrajzi Közlemények, 1997: In memoriam Borsy Zoltán
• Szabó József: Borsy Zoltán professzor 60 éves. (Acta Geographica Debrecina, 1987/88)