Botaji kultúra
A botaji kultúra i. e. 3500 körüli (i. e. 3700–3100 közötti[1]) rézkori kultúra volt az Uraltól keletre eső sztyeppeövezetben a mai Kazahsztán északi részén, amelyben vadlovaké mellett nagy mennyiségben találtak háziasított lovak csontját is. Ezzel mintegy ezer évvel korábbról sikerült a ló háziasítására bizonyítékot találni, mint ahogy eddig a kutatók gondolták.[2][3]
Az ásatások
szerkesztésAz ásatások Marsha Levine vezetésével brit–kazahsztáni tudományos együttműködés keretében folynak 1993 óta. A régészek eddig három hasonló jellegű település maradványait tárták fel az észak-kazahsztáni Kokszetan régióban az Iman-Burluk folyó mellett, Krasznij Jar, Vaszilkovka és Botaj falvak közelében, mely utóbbiról az egész régészeti kultúra a nevét kapta.[1]
Népesség
szerkesztésTárgyi emlékei és embertani alkata szerint mindkét népesség jelentősen eltér az i. e. IV. évezredtől Kelet-Európából Közép-Ázsia felé terjeszkedő indoeurópainak tartott földművelő kultúráktól.[forrás?] (Kurgánsíros kultúrák, proto-indoeurópaiak.) A botaji kultúra emlékei ezért a közép-ázsiai történeti kapcsolatokat mutató, nem indoeurópai népek eredete szempontjából különösen érdekesek lehetnek.[forrás?]
Lótartás
szerkesztésA lovak vadászata több ezer éve jellemezte az Uráltól keletre eső sztyepp lakosságát. Botajban nagy mennyiségű lócsontot találtak, amelyek különböznek a területen élő vadlovaktól, ami arra mutat, hogy a lovakat szelektálták, tenyésztették. Zsírnyomokat keresve cserépedényeken azt találták, hogy edényekben lótejet tároltak, azaz a lovakat fejték. Az edényekben esetleg kumiszt is erjeszthettek. A lócsontokon zabla okozta elváltozásokat találtak, azaz a lovakat felhámozva munkára fogták, esetleg meglovagolták. A ló alkalmasabb állat a téli szabad tartásra, mint a szarvasmarha, kecske vagy a birka, mert télen a nagy hó alól is ki tudja kaparni a füvet, amit azután lelegelhet, míg a többi állatot télen takarmányozni kell. A lovakat koruk szerint is vizsgálják még, így próbálva megállapítani, hogy mire használták őket elsődlegesen. [2][3]
A botaji kultúrához hasonló jegyeket visel az Altajban az afanaszjevói kultúra és Kelet-Kazahsztában az uszty-narimi kultúra. [4]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésHivatkozások
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Welcome Botai: Welcome to Botai Discovery. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Exeter Botai 2009: Exeter archaeologists find earliest known domestic horses, 2009. március 5. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
- ↑ Outram Botai horse: Dr Alan Outram: Horse domestication in the Botai Culture, Eneolithic Kazakhstan. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
- ↑ Levine Review: Marsha Levine, Yuri Rassamakin, Aleksandr Kislenko, Nataliya Tatarintseva: Late prehistoric exploitation of the Eurasian steppe (Book review). [2011. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
További információk
szerkesztés- Dr Alan Outram and Professor Richard Evershed (University of Bristol): The origins of pastoralism in prehistoric Kazakhstan. [2018. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
- A botaji kultúra feltárása. [2006. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. október 25.)
