Bregenz

város Ausztriában, Vorarlberg tartomány székhelye
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 10.

Bregenz város Ausztriában, Vorarlberg tartomány fővárosa.

Bregenz
Bregenz és a Boden-tó
Bregenz és a Boden-tó
Bregenz címere
Bregenz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományVorarlberg
JárásBregenzi járás
PolgármesterMichael Ritsch
Irányítószám6900
Körzethívószám05574
Forgalmi rendszámB
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség29 620 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság427 m
Terület29,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 30′ 18″, k. h. 9° 44′ 57″47.505000°N 9.749167°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 18″, k. h. 9° 44′ 57″47.505000°N 9.749167°E
Bregenz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bregenz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
Bregenz

427 m tengerszint feletti magasságban, a Boden-tó partján, Ausztria, Liechtenstein, Németország és Svájc négyeshatáránál fekszik.

Éghajlata

szerkesztés

A Boden-tó hatásának következtében éghajlata enyhe, az átlaghőmérséklet itt télen és nyáron is 2-6 °C-kal magasabb mint a környező hegyekben. A meleg nyárnak köszönhetően a tó vize a városnál akár a 26 °C-ot is elérheti.

Története

szerkesztés

Időszámításunk előtt 400 körül egy kelta törzs vándorol a vidékre, székhelyüket Brigantionnak nevezik. Időszámításunk előtt 15-ben a rómaiak Tiberius vezetésével elfoglalják a környéket, a várakat lerombolják, majd saját települést alapítanak Brigantium néven.

260-ban az alemannok elfoglalják és feldúlják Brigantiumot és a vidéket is. 610-12-ben ír-skót szerzetesek (Kolumban és Gallus) érkeznek, hogy az alemannokat és a rómaiakat keresztény hitre térítsék.

802. május 15-én említik először egy oklevélben Bregenz várát, amely egyúttal a tartomány legrégebbi írásos emléke is.

949 és 995 között él Szent Gebhard, Konstanz későbbi püspöke, Ulrich von Bregenz gróf fia. A 11. század végén a grófok építik fel Bregenz várát a Gebhard-hegyen, majd ők alapítják Mehrerau bencés kolostorát is.
1170 körül alapítják a középkori települést, amelyet azután városként oklevélben 1260-ban említenek első alkalommal. A várost a 15. század folyamán két részre osztják, amelyek 1451-ben, illetve 1523-ban a Habsburgok kezébe kerülnek.

1529-ben kapja a város I. Ferdinánd királytól a bregenzi grófok hermelines címerét, 1540-ben képviseli először székhelyként (Feldkirch mellett) a vorarlbergi rendeket. A 17. században több alkalommal is pestisjárvány pusztít a városban számos áldozatot követelve. Ez idő tájt alapítják a kapucinusok kolostorát, hozzák létre a gabonapiacot és kezdik építeni a mostani városházát is – megkezdődik Bregenz fellendülése.
A 18. század végén az innsbrucki kormány fennhatósága alá vonják, Bregenzbe kerül a tartományi közigazgatás központja. 1796-ban rövid időre francia csapatok szállják meg, amit 1800-ban egy újabb, féléves megszállás követ. Ezután Vorarlberg 1806-tól 1814-ig bajor fennhatóság alá kerül. 1814-ben a Párizsban aláírt szerződés alapján Bajorország lemond Ausztria javára Vorarlbergről.

A 19. században megnyílik az első kávéház, az első fürdők a Boden-tónál, majd 1860-ban Vorarlberg önálló tartománnyá válik saját közigazgatással, melynek székhelye Bregenz. Ugyanakkor a tartomány az innsbrucki helytartósághoz tartozik. A század második felében óriási fejlődés veszi kezdetét: megnyitják az első vasútvonalakat, kiépítik a tóparti fürdőhelyeket, megindul az iparosodás és a tavon a gőzhajózás, üzembe helyezik az első telegráfot és 1884-ben befejeződnek az Arlberg-alagút építési munkálatai is.

Az első világháborút követően 1918 és 1921 között többször is tervek merülnek fel Ausztria Németországhoz csatolására, de a párizsi békeszerződés megtiltja az ország függetlenségének feladását. Ugyanakkor 1919-ben Vorarlbergben egy népszavazáson a lakosság 80%-a támogatja, hogy kezdeményezzenek csatlakozási tárgyalásokat Svájccal. 1922-ben az ország a Népszövetség előtt ismételten megerősíti, hogy a békeszerződésnek megfelelően kitart a függetlensége mellett.

A második világháború idején náci megszállás alá kerül, 1945. május 1-jén szabadítják fel a szövetséges haderő francia csapatai. A háború után megkezdődik az újjáépítés, az államszerződés aláírását követően pedig Bregenz lesz Vorarlberg tartomány székhelye.

 
Vorarlberg tartományi parlamentje
 
Deuring Schlössle
 
Martinsturm

Látnivalók

szerkesztés

A Balaton és a Genfi-tó után Közép-Európa harmadik legnagyobb tava változatos programokat kínál a vizek szerelmeseinek a strandolástól a búvárkodáson, szörfözésen és vitorlázáson át a hajókirándulásokig. A hegyek között az időjárás hirtelen gyökeresen megváltozhat, ezért a balesetek elkerülésére a tóparton viharjelző rendszer üzemel.

  • Pfänder

Bregenz hegye 1064 m magas, pazar kilátás nyílik a csúcsáról a tóra, a városra és környező hegyekre. Különleges élmény a madárbemutató, ahol láthatók baglyok, keselyűk, sasok is. Ugyanitt ingyenesen látogatható a vadaspark is, ahol az Alpok jellegzetes állataival lehet megismerkedni a mormotáktól a muflonokon át a vaddisznókig. A hegy a Pfänderbahn panorámakabinos felvonójával közelíthető meg a legkényelmesebben, mindössze 6 perc alatt.

  • Oberstadt

A sétálóutcáról a városkapun át közelíthetjük meg a 12. sz. végén alapított városrészt. Középkori hangulatú utcák és épületek repítenek vissza az időben. Itt látható a város jelképe, a Martinsturm, valamint a Thurn und Taxis palota és a hozzá tartozó park is, ideális hely a városnéző séta kipihenésére.

A világ egyik legkülönlegesebb szabadtéri színpadán 1946 óta zajlanak nyaranta fesztiváli előadások. A tóra épült színpad egyedülálló lehetőség a rendezőknek és felejthetetlen élmény a népes nézőseregnek. 1980-ban elkészült a modern kongresszusi központ és fesztiválpalota, így az előadásokat már nem fenyegetik az időjárás szeszélyei. A szabadtéri színpad elsősorban operáknak, a kongresszusi központ pedig balettelőadásoknak és színvonalas koncerteknek ad otthont.

A földrajzi adottságok miatt az egész tartományban a hagyományos iparágak domináltak egészen a 20. század elejéig. A gazdag vízkészletek és a svájci kereskedők közelsége ideális körülményeket teremtett a textilipar számára. A 80-as, 90-es évekre viszont a távolkeleti és kelet-európai olcsó termékek kiszorították az itteni minőségi termékeket a piacról és csak néhány, különleges minőségi igényeket kielégítő vállalkozás tudott talpon maradni. Szintén jelentős volt a mezőgazdaságból (hagyományos alpesi gazdálkodás) élők aránya, de ez az iparág is visszaszorult, ugyanakkor még mindig híresek az itteni sajtok és egyéb tejtermékek. A 20. század végétől lendült fel az idegenforgalom, a város környékén a tó és az ünnepi játékok miatt hagyományosan a nyári szezon az erősebb, míg a környező hegyekbe a téli síszezonban érkezik több vendég. Jelenleg a szolgáltatások és a modern technológiai iparágak biztosítják a legtöbb munkahelyet.

Híres bregenziek

szerkesztés

Testvérvárosai

szerkesztés

További információk

szerkesztés