Brooklyn Heights (Brooklyn)
Brooklyn Heights a New Yorkhoz tartozó Brooklyn (Kings megye) északi részén, az East River partjánál fekvő egyik előkelő lakónegyed. A folyó mentén futó parkjából páratlan kilátás nyílik Manhattanre és a Szabadság-szoborra. A vele szomszédos, szintén Brooklyn-hoz tartozó negyedek: Dumbo északon, Downtown Brooklyn keleten, Cobble Hill és Boerum Hill pedig délen.
Brooklyn Heights | |
Közigazgatás | |
Település | Brooklyn |
Irányítószám | 11201 |
Népesség | |
Teljes népesség | 20 256 fő (2010) |
Népsűrűség | 24 404,82 fő/km² |
Terület | 0,83 km² |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 41′ 49″, ny. h. 73° 59′ 47″40.697056°N 73.996444°WKoordináták: é. sz. 40° 41′ 49″, ny. h. 73° 59′ 47″40.697056°N 73.996444°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Brooklyn Heights témájú médiaállományokat. |
Az eredetileg Brooklyn Village néven ismert negyed 1834 óta Brooklyn egyik prominens lakónegyede. A környék pár emeletes épületeiről, tipikus barnakő sorházairól ismert, ezeknek többsége még a polgárháború előtt épült meg. Rengeteg nevezetes templom és más vallási intézmény is található itt. Brooklyn első művészeti galériája, a Brooklyn Arts Gallery 1958-ban nyílt meg Brooklyn Heights-ben.[1] 1965-ben Brooklyn Heights nagy részét megóvta a kontrollálatlan fejlesztésektől annak történelmi negyeddé nyilvánítása, amely az első ilyen kerület New Yorkban.
A negyed közvetlenül Manhattannel szemben fekszik az East River túloldalán, metróval és rendszeres kompjáratokkal összekötve New York központi részével, emellett Brooklyn Heights Brooklyn belvárosából is könnyen megközelíthető.
Története
szerkesztésAz 1800-as évek elején még falusias övezetből az 1814-ben elindított gőzzel hajtott kompjáratok következtében Brooklyn Heights az 1800-as évek második felére az "első alvóváros" lett,[2][3] ahonnan könnyebben és gyorsabban lehetett bejutni Manhattanbe komppal, mint Manhattan felső részéből Manhattan szívébe szárazföldön. A csendes negyed a "középosztály paradicsoma" lett.[4]
A Brooklyn híd 1883-as átadása után elindult átalakulási folyamat során – 1898-ban csatolták, mint ahogy Brooklynt is, New York városához – a környékbe többek között művészek, írók költöztek, számos nagy szálloda – a St. George (1885), a Margaret (1889), a Bossert (1909), a Leverich Towers (1928) és a Pierrepont (1928) – épült meg ebben az időben. A nagy gazdasági világválság kezdetére a középosztály nagy része viszont már elhagyta a területet. A panziók lakóházakká váltak, és a környék kezdett egy nyomornegyednek tűnni.[2]
Az 1950-es években megszülető városvédő csoportok sikeresen megakadályozták az olcsóvá lett alacsony épületek elbontását, és helyettük toronyházak megépítését.
Építészet
szerkesztésA környék nagyrészt festői sorházakból és néhány kastélyból áll. Az építészeti stílusok széles skálája képviselteti magát, köztük a viktoriánus építészet, az italizáló építészet, a neogótika, a neoromán építészet. Néhány ház téglából épült, de a domináns építőanyag a barnakő vagy a "Jersey freestone" volt, egy New Jersey állambeli vörösesbarna kő Passaic megyéből.[5]
-
70 Orange Street
-
6 Pierrepont Street
-
Danish Seamen Church
-
Manhattan látképe Brooklyn Heights-ből
-
Plymouth Church (1849)
-
31 Pierrepont Street
-
Egy tipikus utcakép
Demográfiai adatok
szerkesztésA 2010-es népszámlálás adatai szerint Brooklyn Heights lakossága 22 887 fő volt.[6] Ekkor a lakosság összetétele: 75,2% (17 210) fehér, 5,5% (1 259) afroamerikai, 0,2% (37) indián, 8,8% (2 003) ázsiai, 0% (3) csendes-óceáni szigetlakó volt, és 0,4% (82) egyéb származásúnak számított.[7]
Parkok
szerkesztésNeves lakói
szerkesztés- W. H. Auden (1907–1973), költő, Benjamin Brittennel és Carson McCullers-szel lakott a Middagh Street 7-en[8][5]
- Benjamin Britten (1913-1976), zeneszerző, W. H. Audennel és Carson McCullers-szel a 7 Middagh Street címen
- Joseph Brodsky (1940-1996), Nobel-díjas költő[9]
- Truman Capote (1924–1984), író, a 70 Willow Street címen[8][10]
- Penélope Cruz (1974), színésznő
- Arthur Miller (1915–2005), drámaíró, esszéista[8][5]
- Henry Miller (1891–1980), író[5]
- Marilyn Monroe (1926–1962), színésznő
- Walt Whitman (1819–1892), költő és a Brooklyn Daily Eagle szerkesztője is[11]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Walton, Richard J. (January 22, 1958) "One Painting Leads to Birth of Gallery".
- ↑ a b Fletcher, Ellen.
- ↑ Rizzo, Joanna.
- ↑ Burroughs & Wallace (1999), p.972
- ↑ a b c d Manbeck (2008), pp.95-99
- ↑ Table PL-P5 NTA: Total Population and Persons Per Acre - New York City Neighborhood Tabulation Areas*, 2010, Population Division - New York City Department of City Planning, February 2012.
- ↑ Table PL-P3A NTA: Total Population by Mutually Exclusive Race and Hispanic Origin - New York City Neighborhood Tabulation Areas*, 2010, Population Division - New York City Department of City Planning, March 29, 2011.
- ↑ a b c Oehler, Kara. „Close-Up on Brooklyn Heights”, The Village Voice , 2005. június 14.. [2008. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. január 21.)
- ↑ Wikipedia Joseph Brodsky Accessed April 24, 2019. "Brodsky died of a heart attack aged 55, at his apartment in Brooklyn Heights, a neighborhood of Brooklyn borough of New York City, on January 28, 1996.[10] Citation from NY Times.
- ↑ Manbeck (2008), p.107
- ↑ Brooklyn Public Library (March 24, 2005). "Brooklyn Cultural Institutions Celebrate Walt Whitman, Brooklyn's Poet Laureate, on the 150th Anniversary of Leaves of Grass". Sajtóközlemény. Archiválva 2009. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2009. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 21.)