Bucks Fizz
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Bucks Fizz egy angol popegyüttes, amely 1981-ben alakult két női és két férfi énekessel. (Mindnyájan szőkék voltak.) Még abban az évben részt vettek az Eurovíziós Dalfesztiválon, melyet a Making Your Mind Up című dallal meg is nyertek. Az 1980-as évek első felében hazájuk egyik legnépszerűbb popcsapatának számítottak. Az együttesben az évek folyamán több tagcsere történt, s az új évezredben az eredeti felállásból már csak Bobby G van jelen.
| Bucks Fizz | |
 | |
| Információk | |
| Eredet | .svg){kind=small} Anglia |
| Alapítva | 1981 |
| Aktív évek | 1981- |
| Műfaj | Pop, Dance, Dreampop, Pop-rock, MOR, AOR |
| Kiadó | RCA Records, Polydor Records, Sony Music/BMG Records |
| Tagok | |
| Bobby G Heidi Manton Tammy Choat Paul Fordham | |
| Korábbi tagok | |
| Cheryl Baker Mike Nolan Jay Aston Shelley Preston | |
| A Bucks Fizz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bucks Fizz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tagok
szerkesztésAz eredeti felállás
szerkesztés- Bobby G(ee) (Robert Alan Gubby, * Epsom, 1953. augusztus 23.), 1981-től
- Cheryl Baker (Rita Maria Crudgington, * London, 1954. március 8.), 1981–1993
- Mike Nolan (Michael Nolan, * Dublin, 1954. december 7.), 1981–1996
- Jay Aston (* London, 1961. május 4.), 1981–1985
Későbbi tagok
szerkesztés- Shelley Preston, 1985–1990
- Heidi Manton, 1993-tól
- Amanda Szwarc, 1993–1996
- David Van Day, 1996–1997
- Karen Logan, 1996
- Louise Hart, 1996–2002
- Graham Crisp, 1997–2002
- Nikki Winters, 2003
- Wayne Chinnery, 2003–2006
- Tammy Choat, 2003-tól
- Paul Fordham, 2006-tól
- Jenny Phillips, 2006-tól (a szülési szabadságon lévő Heidi helyett)
Karriertörténet
szerkesztésA kezdetek
szerkesztés1981. március 11-én egy újonnan alakult együttes, a Bucks Fizz hét másik előadóval közösen vett részt azon a rendezvényen, melyen eldőlt, hogy ki képviseli Nagy-Britanniát a soron következő Eurovíziós Dalfesztiválon. A négytagú csapatot Nichola Martin és Andy Hill szerző-producerek hívták életre, eredetileg kifejezetten erre a versenyre. A felállás – két nő, két férfi – és a zenei hangzás az 1974-ben győztes svéd ABBA-t idézte. A versengést a Bucks Fizz nyerte, Anglia képviseletében tehát Bobby, Cheryl, Mike és Jay utazhattak Dublinba, a nemzetközi dalversenyre, hogy ott is előadják a Making Your Mind Up című dalukat. Az egyik énekesnő, Cheryl Baker alighanem különösen izgatottan várta a rendezvényt, hiszen ő 3 évvel korábban már részt vett a fesztiválon a Co-Co együttes tagjaként, ám az a csapat Anglia addigi legrosszabb eurovíziós eredményét, a 11. helyet érte el csupán. 1981. április 4-én zajlott le a fesztivál a Royal Dublin Society Simmonscourt Pavilionjában. 20 ország versenyzett, a Bucks Fizz 14. előadóként lépett a színpadra. Fellépésük nagy sikert aratott, részben azért, mert szám közben a két férfi énekes – show-juk részeként – váratlanul letépte a lányok szoknyáját, ami alatt a hölgyek másik, rövidebb szoknyát viseltek. A verseny rendkívül szoros volt, a szavazás különböző szakaszaiban összesen öt ország állt nyerésre, s annyira az utolsó pillanatban dőlt el minden, hogy az utolsó előttiként szavazó ország pontszámainak kihirdetése előtt még holtverseny volt Anglia, az NSZK és Svájc között. Végül a Making Your Mind Up mindössze 4 ponttal előzte meg az NSZK versenydalát, Lena Valaitis Johnny Blue című dalát, viszont a fesztivál egyetlen olyan versenyszáma volt, ami mindegyik országtól kapott pontot. A Making Your Mind Up nagy sláger lett Európa-szerte, összesen 9 országban vezette a slágerlistát.
A fesztiválgyőzelem után
szerkesztésAz eurovíziós sikert gyorsan követte két újabb kislemez, a Piece of the Action és a One of Those Nights, melyek bekerültek a brit Top 20-ba. 1981 novemberében a Bucks Fizz újabb versenyen vett részt, a tokiói Yamaha Dalfesztiválon, ami tulajdonképpen az Eurovíziós Dalfesztivál ázsiai megfelelője. Az Another Night című számukat adták elő, melyért a legjobb dalnak járó díjat kapták. Ugyanabban a hónapban jelent meg hazájukban a The Land of Make Believe című kislemezük, amely éppúgy a brit sikerlista élére került, mint a következő 45-ös fordulatszámú korongjuk, a My Camera Never Lies. A Bucks Fizz volt az 1980-as években az első olyan brit előadó, amelyik kevesebb mint egy év alatt 3 listavezető slágert készített. 1982-ben folytatták az előző évben megkezdett nagyszabású turnéjukat, májusban pedig megjelent második nagylemezük, az Are You Ready. Ez az LP Angliában még sikeresebb volt, mint a debütáló albumuk, mely néhány héttel az eurovíziós győzelem után került a boltokba: az Are You Ready rövid időn belül aranylemez lett. Az album legnagyobb slágere a Now Those Days Are Gone című ballada volt, de kislemezre másolták ki az If You Can't Stand the Heat, a Run for Your Life és a When We Were Young című felvételeket is. 1983-ban a rajongók a Hand Cut című Bucks Fizz-albumot vehették a kezükbe, amely az együttes talán legkiforrottabb nagylemeze volt. Ugyanebben az évben válogatást adtak ki legnépszerűbb slágereikből is, s hogy biztosan érdemes legyen megvásárolni a korongot, két új szerzeményt is rátettek, a London Townt és a Rules of the Game-et. A kiadvány szintén aranylemez lett.
A baleset
szerkesztés1984-ben folytatódott a Bucks Fizz diadalmenete, például a The Romantics együttes aktuális slágere, a Talking in Your Sleep feldolgozásával. Negyedik nagylemezük, az I Hear Talk lelkes kritikákat kapott, a címadó dal pedig mind Angliában, mind az Amerikai Egyesült Államokban sláger lett. A csapat újabb turnéra indult, ami az esztendő végén kis híján tragédiával végződött: a Newcastle-ben tartott koncertjüket követően autóbuszuk karambolozott, és Mike Nolan olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy felépülése hosszú hónapokat vett igénybe.
Tagcserék
szerkesztés1985 júniusában Jay Aston bejelentette, hogy kiválik az együttesből. Pótlására széles körű meghallgatást hirdettek, melyből Shelley Preston került ki győztesen. A Bucks Fizz már az új énekesnőjével reklámozta a You and Your Heart so Blue című új kislemezét, noha a dal vokálját még Jay énekelte, a videóklipben viszont sem ő, sem Preston nem szerepelt. 1986-ban a New Beginning – címének megfelelően – valóban új kezdetet jelentett az együttesnek, hiszen a kislemez bekerült a Top 10-be. A Polydor céghez szerződtek, hogy ott jelenjen meg újabb nagylemezük, a Writing on the Wall, ám az arról kimásolt kislemezek egyike sem lett igazán nagy sláger. 1988-ban jelent meg utolsó kislemezük, a Heart of Stone, ami viszont csak 2 évvel később lett sláger Cher előadásában. 1989 végén, közel ötévnyi közös munka után Shelley is bejelentette, hogy távozik a Bucks Fizzből. Helyére ezúttal nem kerestek senkit, Bobby, Mike és Cheryl néhány évig trióban léptek fel. 1993-ban Cheryl is távozott, mivel egyrészt családi életére, másrészt tévés karrierjére szeretett volna koncentrálni. Az együtteshez ekkor csatlakozott Heidi Manton és Amanda Szwarc. Heidi és Bobby között szerelem szövődött, és a két fiatal összeházasodott. 1996-ban újabb tagcserékre került sor: távozott Amanda és Mike. A fiatalember kilépésével Bobby egyedül maradt a Bucks Fizzben az alapító tagok közül. A távozók helyére a Dollar duó egyik tagja, David Van Day és Karen Logan érkezett.
A két Bucks Fizz
szerkesztésAz új felállás nem volt tartós: Karen még ugyanabban az esztendőben kilépett, David pedig a következő évben követte. A fiatalember Mike Nolannel szövetkezett, hogy két énekesnővel társulva kihasználják a Bucks Fizz név ismertségét. A Bobby-féle Bucks Fizz-zel való keveredés elkerülésére Nolan és Van Day formációja a Bucks Fizz starring Mike Nolan nevet viselte. Két kislemezt és egy válogatásalbumot adtak ki, melyen a híres Bucks Fizz-slágerek szerepeltek új változatban. Nolan 2001-ben ezt a csapatot is otthagyta, mire Van Day Bucks Fizz néven turnézott tovább. E név jogtulajdonosa azonban akkor már Heidi Manton volt, aki férjével, Bobbyval közösen lépett fel, szintén Bucks Fizz néven. Bobby pert kezdeményezett Van Day ellen a névhasználati jog miatt, ám nem járt sok sikerrel. Miután a két előadó közötti vita már egy BBC-dokumentumfilm számára is témát jelentett (Trouble at the Top), végül peren kívüli megegyezés született: Van Day beleegyezett, hogy a továbbiakban David Van Day’s Bucks Fizz’s Show néven lépjen fel az együttesével.
Diszkográfia
szerkesztés(A zárójelben az egyes országok slágerlistáin elért legmagasabb helyezések szerepelnek.)
Kislemezek, maxik
szerkesztés- 1981 Making Your Mind Up (#1 Anglia, #5 NSZK, #1 Hollandia, #3 Svájc, #1 Ausztria, #2 Norvégia, #2 Svédország, #6 Ausztrália)
- 1981 Piece of the Action (#12 Anglia, #35 NSZK, #26 Ausztrália)
- 1981 One of Those Nights (#20 Anglia)
- 1981 Another Night (csak Japánban)
- 1981 The Land of Make Believe (#1 Anglia, #3 NSZK, #1 Hollandia, #7 Ausztria, #14 Ausztrália)
- 1982 My Camera Never Lies (#1 Anglia, #31 NSZK, #30 Hollandia, #63 Ausztrália)
- 1982 Now Those Days Are Gone (#8 Anglia)
- 1982 Are You Ready (csak az NSZK-ban)
- 1982 Easy Love (Angliában nem jelent meg)
- 1982 If You Can't Stand the Heat (#10 Anglia, #75 NSZK)
- 1983 Run for Your Life (#14 Anglia)
- 1983 When We Were Young (#10 Anglia, #52 NSZK, #14 Hollandia, #14 Hollandia, #8 Luxemburg, #20 Ausztria)
- 1983 London Town (#34 Anglia, #64 NSZK)
- 1983 Rules of the Game (#57 Anglia)
- 1984 Talking in Your Sleep (#15 Anglia, #14 Luxemburg)
- 1984 Golden Days (#42 Anglia)
- 1984 I Hear Talk (#34 Anglia, #25 Luxemburg)
- 1985 You and Your Heart so Blue (#43 Anglia, #40 Luxemburg)
- 1985 Magical (#57 Anglia)
- 1986 New Beginning (Mamba Seyra) (#8 Anglia, #32 Hollandia, #5 Luxemburg)
- 1986 Love the One You're With (#47 Anglia)
- 1986 Keep Each Other Warm (#45 Anglia)
- 1988 Heart of Stone (#50 Anglia)
Albumok, válogatások
szerkesztés- 1981 Bucks Fizz (Anglia #14)
- 1982 Are You Ready (Anglia #10, Hollandia #25)
- 1983 Hand Cut (Anglia #17)
- 1983 Greatest Hits – Bucks Fizz (Anglia #25)
- 1984 I Hear Talk (Anglia #66)
- 1986 Writing on the Wall (Anglia #89)
- 1988 The Story So Far
- 1991 Live at Fairfield Halls
- 2005 The Ultimate Anthology
- 2006 The Lost Masters
- 2007 The Very Best of Bucks Fizz (Anglia #40)
- 2008 The Lost Masters
