Budapest Reference Connectome
A Budapest Reference Connectome (Budapesti referenciakonnektom) 96 egészséges ember agyának egyenként 1015 csúcspontjú makroskálájú kapcsolódási térképéből, avagy konnektomjából (agygráfjából) készített konszenzusgráf.[1] A Human Connectome Project diffúziós MRI-adataiból számoltak ki egy referenciakonnektomot (vagy „agygráfot”), ami letölthető és 3D-ben megjeleníthető.
| Budapest Reference Connectome | |
 | |
| Fejlesztő | Szalkai Balázs, Kerepesi Csaba, Varga Bálint, Grolmusz Vince |
| Legfrissebb stabil kiadás | 2.0 |
| Programozási nyelv | Perl, Javascript, WebGL |
| Elérhető | Angol |
| Kategória | Konnektomika |
| A Budapest Reference Connectome weboldala | |
Funkciók
szerkesztésA Budapest Reference Connectome 1015 csúcsponttal rendelkezik, de az ugyanazon nagyobb agyi területhez tartozókat egybe rajzolja a tisztább ábrázolás érdekében. Egérrel nagyítani és forgatni lehet a képet, egy csúcspontra kattintva csak az ahhoz a csúcsponthoz tartozó összeköttetéseket mutatja meg.
A Connectom Mapping Toolkit nevű eszközzel készítették az MRI-felvételekből az agygráfokat. A legdurvább felbontás a Desikan–Killiany atlaszra épül – mindkét agyféltekét nagyjából 34 kérgi ROI-ra osztottak, de kéreg alatti régiókat (pl. törzsdúcok), a talamuszt, az amigdalát és az agytörzset is azonosítják. Ez a 83 csúcsú agygráf a legalacsonyabb felbontású, amit finomítva érhető el az 1015 csúcspontú gráf.
Háttér
szerkesztésA Budapest Reference Connectome 96 vizsgálati alany agygráfainak kombinációja (az első verzióban még csak 6 gráf volt). Csak azok az élek kerülnek megmutatása, amik a kiindulási gráfok egy megadott százalékában jelen vannak. A kiválasztott élek mindegyike az egyes gráfokban más-más súlyozással rendelkezik, ezeket a súlyokat kombinálják egyszerű átlagolással vagy medián választásával egyetlen súllyá. A felhasználói felület lehetővé teszi ezeknek a paramétereknek a változtatását. Össze lehet hasonlítani a férfi és női referenciakonnektomot is. A női alanyok konnektomai lényegesen több összeköttetést tartalmaznak a férfi alanyokénál, és a női alanyoknál az élek nagyobb száma fut a két agyfélteke között.[2][3]
Irodalom
szerkesztés- Szalkai Balázs–Kerepesi Csaba–Varga Bálint–Grolmusz Vince: Élek és élet – Az agygráf. in: Természet Világa, 2015. I. különszám, 35. oldal
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Budapest Reference Connectome című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Szalkai Balázs (2015). „The Budapest Reference Connectome Server v2.0”. Neuroscience Letters. DOI:10.1016/j.neulet.2015.03.071. PMID 25862487.
- ↑ (2013) „Sex differences in the structural connectome of the human brain”. Proceedings of the National Academy of Sciences 111 (2), 823–828. o. DOI:10.1073/pnas.1316909110. ISSN 0027-8424.
- ↑ (2015) „Graph Theoretical Analysis Reveals: Women’s Brains Are Better Connected than Men’s”. PLOS ONE 10 (7), e0130045. o. DOI:10.1371/journal.pone.0130045. ISSN 1932-6203.