Budapest elpusztult nevezetes VIII. kerületi épületeinek listája

Az alábbi lista Budapest elpusztult nevezetes VIII. kerületi épületeit sorolja fel. A források hiánya miatt az összeállítás nem tekinthető teljesnek.

A lista

Név	Építés ideje	Elpusztulás ideje	Elhelyezkedés	Tervező	Megjegyzés	Kép
Két pisztoly fogadó	18. sz. (?)	1880 előtt	Kálvin tér		Helyére épült a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület épülete.	[1] Archiválva 2016. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Régi Nemzeti Színház	1835–1837	1913–1914	Rákóczi út 1.	Telepi György, Szkalnitzky Antal	Az 1870-es években jelentős mértékben átalakították. Az épület karbantartására nem igazán figyeltek oda, így állaga leromlott. 1908-ban tűzveszélyesnek és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták. Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egyidőben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról, amely hamarosan meg is történt.
József fiúárvaház	1840	1960-as évek	Üllői út 76.	Pollack Mihály, Pollack Ágoston	Lebontották.
Krausz Mayer és fiai Szeszgyára	1853	1990-es évek	Diószegi Sámuel u. 8.		Elbontották, területe évek óta üres.
Józsefvárosi Gázgyár	1855–1856	2000	János Pál pápa tér 20.	Pollack Ágoston	Épületeinek nagy részét lebontották.
Nemzeti Lovarda	1857–1858	1948	Pollack Mihály tér	Ybl Miklós	A második világháborúban kiégett, maradványait 1948-ban bontották el.
Régi Nemzeti Tornacsarnok	1857–1858	1871	Pollack Mihály tér	Ybl Miklós	Lebontották. Ma az 1871-ben épült Esterházy-palota található a helyén.
Geist-ház	1863	1948	Kálvin tér	Ybl Miklós	Budapest ostroma során sérült meg menthetetlenül a Geist-ház födémezte és a homlokzata. 1948-ben az épületet lebontották és hosszú ideig csak egy kis méretű park létezett a helyén. 1966-ban döntés született egy szálloda létrehozásáról a Geist-ház és a Pintér bérpalota helyén maradt üres telkeken, amely építését csak 1987-ben kezdték meg a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat megbízásából.	[2] Archiválva 2020. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár	1868	1909 k.	Üllői út 44.		Megszűnt, elbontották, a gyár Budafokra költözött (Budafoki Élesztő és Szeszgyár Rt.). Helyére épültek a Corvin-házak.	[3]
Népszínház	1872–1875	1965	Rákóczi út 37. (Blaha Lujza tér)	Ferdinand Fellner	1908-ban ide költözött ideiglenes jelleggel a nemzeti Színház, és ott is működött hosszabb időn keresztül. Az épület az 1960-as évekre már kifejezetten rossz műszaki állapotban volt, feújítása nagyon költséges lett volna. Az M2-es metróvonal építése idején építészeti szakvélemény alapján bontották le.
A Salgótarjáni utcai zsidó temető régi ravatalozója	1875	1906	Salgótarjáni utca 6.		1908-ra új ravatalozó épült.
Schmidt és Császár gőzmalma	1876	1940-es évek	Szeszgyár u. 4.		Megszűnt, elbontották.
Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület épülete	1880	1945 után	Kálvin tér	Ybl Miklós	A második világháborúban súlyosan megsérült, később lebontották, ma irodaház áll a helyén.	[4]
Magyar Ruggyantaárugyár Rt. (Taurus Gumiipari Vállalat)	1882	2014	Kerepesi út 87.		Épületeinek jelentős, ám nem teljes részét elbontották.
Golgota téri kápolna	1885	1971	Golgota tér		Lebontották, ma üres a tér.	[5], [6]
Saxlehner-mauzóleum a Fiumei Úti Sírkertben	1893	1944/1945	Fiumei út 16-18.	Czigler Győző	Budapest ostroma során pusztult el.
A Heim Pál Gyermekkórház régi épületei	1904–1907	2006 (G pavilon), 2019 (H épület)	Üllői út 86.		Lebontották, helyükre új épület épült.
Községi Kenyérgyár	1909	2009	Százados út 16. / Hungária körút 30.		Megszűnt, elbontották. Alapfalainak egy része áll. Területére részben irodaház épült, részben üres.	[7]
Pintér bérpalota	1912	1945 után (1948?)	Kálvin tér		Az 1945-ös ostrom súlyos sérüléseket szenvedett az épület. Valószínűleg a Geist-házzal egy időben bontották le. 1966-ban döntés született egy szálloda létrehozásáról a Geist-ház és a Pintér bérpalota helyén maradt üres telkeken, amely építését csak 1987-ben kezdték meg a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat megbízásából.	[8] Archiválva 2020. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
I. világháborús emlékmű („Elesettek gúlája”) a Fiumei Úti Sírkertben	1914	1945 után	Fiumei út 16–18.		2018-ban hasonló (de nem azonos) kinézetű emlékmű épült a temetőben Zsigmond Attila tervei alapján.	[9]
Capitol Mozi	1914/1918 k.	1967	Verseny u. / Baross tér találkozása		Az első világháború során emelt katonai épületben alakították ki. 1950-ben moziként megszűnt, majd a MÁV tehergépjárműtelepévé vált. Valószínűleg a metró építése miatt bontották el. Helyén parkoló van.
„Isten kardja”, első világháborús hősi emlékmű az Új köztemetőben	1916	1945 u.	Kozma utca 8-10.	Reiss Zoltán és Körmendi-Frim Jenő	A második világháború után elbontották.	[10]
új Nemzeti Lovarda fedett lovardaépülete	1931	1952	Kerepesi út 7.	ifj. Paulheim Ferenc
Magyar Királyi Dohányraktár	n. a.	n. a.	Baross u.

Elbontott építmények

• Fiumei Úti Sírkert díszes falsíremlékei: 1953-ban a Fiumei út szélesítésének ürügyével 238 bal- és 129 jobb oldali sírbolt felszámolását helyezték kilátásba, ebből végül 200 (más források szerint 170) 1870 és 1920 között épült bal oldalit szüntettek meg. A kizsákmányolóknak tekintett személyek sírjait akarták ezzel eltüntetni, végül pedig a temető teljes eldózerolása és annak helyén lakótelep építése lett volna a cél, ám ez nem valósult meg. A Fővárosi Tanács 608/20. számú rendelete 1956. május 17-én a Kerepesi úti temetőt zárt temetővé és Nemzeti Panteonná nyilvánította. Mindezt ama kikötéssel tette, hogy csupán a híres személyek sírjai maradhatnak meg, a jövőben pedig kizárólag azokat temethetik a sírkertbe, akik a politika, művészet és tudományos élet terén alkottak maradandót (utóbbiak közül is csak a párttagokat).

Források

• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
• Kollin Ferenc: Budapesti üdvözlet, Helikon Kiadó, Budapest, 1983, ISBN 963-207-595-1

Kapcsolódó szócikkek

• Budapest elpusztult nevezetes épületeinek listája