Budapesti Közlekedésszervező Nonprofit Kft.

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 28.

A Budapesti Közlekedésszervező Nonprofit Kft. (korábbi nevén Budapesti Közlekedési Szövetség; röviden: BKSZ) a MÁV, a BKV és a Volánbusz együttműködésére és tevékenységük összehangolására alapított szövetség volt. A 2005-ben alapított szervezet a köz számára leginkább érezhető vívmánya a Budapest Bérletnek nevezett közösségi közlekedési bérletkonstrukció volt.

Budapesti Közlekedésszervező Nonprofit Kft.
(Budapesti Közlekedési Szövetség)
Típuscég
Alapítva2005, Budapest
Megszűnt2011
SzékhelyBudapest, Benczúr utca 41.
VezetőkDenke Zsolt, Kéthelyi József
Iparágközlekedésszervezés
FormaKözhasznú társaság (2009-ig)
nonprofit kft (2011-ig)
Termékekközlekedési bérletkonstrukciók
SablonWikidataSegítség

A szervezet története

szerkesztés

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és Budapest Főváros Önkormányzata mint ellátásért felelősök, továbbá a térségi koordinációt vállaló Pest megye önkormányzata 2005-ben hívta életre a BKSZ-t, amely kezdetben közhasznú társaságként működött. A 430 millió forintból létrehozott szervezet 2005. szeptember 1-jén kezdte meg tényleges működését.[1] A BKSZ kezdeményezte a budapesti gyorsvasúti rendszer létrehozásának vizsgálatát.[2][3] A szervezet életében jelentős változást hozott 2009, amikor nonprofit Kft-ként, Budapesti Közlekedésszervező Nonprofit Kft. néven folytatta működését, tevékenységi köre pedig kibővült.[4]

2011-ben a kormány a BKSZ-t néhány hét alatt megszüntette, feladatát és munkavállalóinak egy részét a BKK vette át.[5][6] Bár a BB megmaradt, de annak bevételeiből a MÁV és a Volánbusz már nem részesült, így a tarifaközösség elmélyítése lekerült a napirendről.[7]

A Budapest Bérlet

szerkesztés

2005. szeptember 1-jén vezettek be egy új, egységes bérlettípust, a Budapesti Egyesített Bérletet (röviden: BEB). 2009. január 1-jén a BKSZ Kht.-val kötött megállapodás alapján megszűntek a BKV- és BEB bérletek, helyettük bevezették a Budapest Bérlet (röviden: BB), amely a korábbi BEB utódja.

A MÁV az elővárosi vonalakon meghatározott olyan állomásokat, amelyeknél tovább BB nem váltható. Például: a Budapest–Pécs vonalon a budapesti közigazgatási határállomás Nagytétény-Diósd állomás (tehát idáig használható a BB kiegészítő jegy/bérlet nélkül), míg a BB használatának határa Pusztaszabolcs (tehát legfeljebb idáig lehet BB kiegészítő jegyet/bérletet váltani).

A tarifaközösségbe apportált hálózatot a Budapest közigazgatási határain belül működő, valamint az elővárosi autóbusz- és vasútvonalak teszik ki. A meghatározott határállomások elhagyása után az utasnak már csak kiegészítő jegyet/bérletet kell váltania az út hátralévő szakaszára.

A Budapesti Közlekedési Zrt. által üzemeltetett járművein a BB használható: metrón, a földalattin, villamoson, trolibuszon, a fogaskerekűn, illetve az autóbuszokon és a HÉV-eken Budapest közigazgatási határán belül.

A MÁV-Start elővárosi vonalai közül kizárólag az alábbiakon és az alábbi állomásokig használható a BB:

A Budapest bérlet használatának határai az elővárosi vasútvonalakon
Vonalszám Viszonylat Közigazgatási határállomás Válthatósági határállomás
(A kiegészítő jegy/bérlet eddig az állomásig váltható!)
1 Budapest–Komárom–Győr Kelenföld Tatabánya
2 Budapest–Esztergom Üröm Esztergom
30a Budapest–Székesfehérvár Tétényliget Székesfehérvár
40a Budapest–Pusztaszabolcs Nagytétény-Diósd Pusztaszabolcs
70 Budapest–Vác–Szob Rákospalota-Újpest Szob
71 Budapest–Vácrátót–Vác Rákospalota-Kertváros Vác
80a Budapest–Hatvan Rákoscsaba Hatvan
100a Budapest–Cegléd–Szolnok Ferihegy Szolnok
120a Budapest–Újszász–Szolnok Rákoskert Szolnok
142 Budapest–Lajosmizse Pestszentimre Lajosmizse
150 Budapest–Kunszentmiklós-Tass Soroksár Kunszentmiklós-Tass

A BB a fent felsorolt vonalakon közlekedő valamennyi vonaton használható, kivéve a pót-, illetve helyjegyköteles vonatokat (EuroCity, EuroNight, InterCity, nemzetközi gyorsvonat).

A Volánbusz elővárosi vonalai közül összesen 96-on használható a BB. Ezen vonalak listáját, valamint a határállomásokat a BKSZ weboldalán található hirdetmény[8] tartalmazza. Mivel a Budapestet érintő helyközi autóbuszvonalak nem mindegyikén használható a BB, ezért az autóbuszok elején elhelyezett BKSZ szimbólum jelzi, hogy igénybe vehető-e (ha a jel nem található meg az autóbuszon, akkor a BB-vel nem vehető igénybe).

A budapesti határállomások listája:

  • Székesdűlő
  • Petőfi laktanya
  • Szántóföldi út
  • Szerencs u.
  • Bekecs u.
  • Cinkota
  • Simongát u.
  • Rákoskeresztúr, Városközpont
  • Kucorgó
  • Sugár út
  • Határőr Igazgatóság
  • Ferihegyi sorompó
  • Nagykőrösi úti piac
  • Transzformátor állomás
  • Központi raktárak
  • Orbánhegyi dűlő
  • Kékház
  • Csárda
  • Budafoki út, Erőmű
  • Andor u.
  • Tétényi út
  • Diótörő u.
  • Péterhegyi út
  • Szoborpark
  • Sasadi út
  • Szanatórium út
  • Üröm vmh.
  • Békásmegyer
  • Heltai Jenő tér

A Budapesti-bérlet használható még a Hatvani, a Kunság, a Nógrád és a Vértes Volán kijelölt járatain is.


  1. 80 ezres megtakarítást igér Demszky a közös bérlettel (magyar nyelven). Origo, 2005. május 11. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  2. Német H. Erzsébet: S-Bahn ezermilliárdért? (magyar nyelven). Népszabadság, 2007. február 20. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  3. Konzorcium elővárosi vasút tervezésre (magyar nyelven). Népszabadság, 2009. január 17. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  4. Átalakul a Budapesti Közlekedési Szövetség (magyar nyelven). Vác Online, 2008. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  5. Végkielégítés után tovább dolgoznak: mi folyik a BKK-nál? (magyar nyelven). Hírszerző, 2009. szeptember 1. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 17.)
  6. "Az ingázók arculcsapása a BKSZ megszüntetése" (magyar nyelven). HVG, 2011. február 7. (Hozzáférés: 2013. július 8.)
  7. Szalai Anna: Két bérletet kell majd venni? (magyar nyelven). Népszabadság, 2013. január 8. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  8. A Főváros területén belül budapesti egyesített bérlettel igénybe vehető helyközi – nem távolsági – autóbuszvonalak. [2010. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 11.)