Budapesti iskola (filozófia)
A budapesti iskola, más néven Lukács-iskola filozófusok, gondolkodók Lukács György köré csoportosult köre volt az 1960–70-es években. Az iskolához tartozott többek között Fehér Ferenc, Heller Ágnes, Márkus György, Vajda Mihály. Tágabban véve ide sorolható még Almási Miklós és Hermann István is.
Az ő tanítványaikat nevezték később Lukács-óvodának, köztük több későbbi politikussal (pl. Kis János, Bence György, Ludassy Mária, Radnóti Sándor), akik már a későbbi demokratikus ellenzékhez tartoztak.
Az iskola a Kádár-rendszerben ellenzékinek számított, és kapcsolódott a demokratikus ellenzékhez is. Tagjait megfigyelték, zaklatták, végül az úgynevezett filozófusper (1973) során lényegileg felszámolták, több egykori tagja külföldre kényszerült, pl. Heller, illetve Mészáros István vagy Krassó György is.
Heller Ágnes később így nyilatkozott az iskoláról:
A budapesti iskola több volt baráti körnél. Egy Lukács köré csoportosult filozófiai kör volt, egymás munkáit olvastuk, személyes barátságokat kötöttünk. Életemből 10-14 évet töltöttem ebben a körben. De vége kellett hogy legyen, hiszen minden iskola elpusztul.[1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ „Azért élek itt, mert itt vagyok honpolgár” (magyar nyelven). Kibic Magazin, 2016. június 28. (Hozzáférés: 2019. július 23.)
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Fejezetek századunk magyar filozófiájából. Lukács György és a budapesti iskola; összeáll. Csáki Lajos; Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Bp., 1991
- A Budapesti Iskola. Tanulmányok Lukács Györgyről, 1-2.; T-Twins–Lukács Archívum, Bp., 1995–1997
- Miklós György: A megfojtott reneszánsz, 1-3.; Kalopress, Kalocsa, 2011
- 1. Olvasókönyv a Budapesti Iskola tanulmányozásához