Cēsis

	Cēsis
; Cēsis címere	; Cēsis zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lettország
Tájegység	Vidzeme
Alapítás éve	1323
Irányítószám	LV-4101
	Népesség
Teljes népesség	14 699 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	969 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	19,3 km²
Időzóna	UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 57° 18′ 47″, k. h. 25° 16′ 29″57.313056°N 25.274722°EKoordináták: é. sz. 57° 18′ 47″, k. h. 25° 16′ 29″57.313056°N 25.274722°E
	Cēsis weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cēsis témájú médiaállományokat.

Cēsis (németül: Wenden, lívül: Venden, észtül: Võnnu, lengyelül: Kieś) város Lettországban, Rigától 80 kilométerre északkeletre, a Gauja folyó partján.

Fekvése

A város Vidzeme központjában, a Gauja folyó partján fekszik. Cēsis a kelet–nyugat irányú kereskedelmi útvonal fontos állomása évezredek óta.

Története

Cēsis területén már a 11. században várat építettek a terület akkori lakói, a vendek. A vendekre utal a város német, illetve észt elnevezése is. A vend erődítmény nyomai ma is láthatók a Mogyoró-hegyen (Riekstu kalnā).

A Kardtestvérek rendje 1206-ban kezdett vár építéséhez. Az 1209-ben elkészült erődítmény 1237-től 1561-ig a Kardtestvérek nagymesterének a székhelye volt.

1577-ben lerombolták a várat, hogy az ne kerülhessen Rettegett Iván kezére. 1598-ban a vár és a város a Lengyel–Litván Unió fennhatósága alá került, és a Vend vajdaság központja volt. A település mellett zajlott le 1601. január 7-én a wendeni csata. A lengyel uralom nem tartott sokáig, 1620-ban a svédek foglalták el. 1703-ban a nagy északi háború során Nagy Péter elfoglalta a várost, és az 1919-ig, az önálló Lett Köztársaság megalapításáig az Orosz Birodalom, majd 1940–1991 között a Szovjetunió része maradt.