A matematikában a C*-algebra olyan Banach-algebra, mely el van látva egy, az adjungálás (konjugált transzponálás) tulajdonságaival rendelkező involúcióval.

A C*-algebrákat először a kvantummechanikában alkalmazták megfigyelhető mennyiségek algebráinak leírására, Werner Heisenberg munkája során. A formalizmust matematikailag magasabb szintre Pascual Jordan fejlesztette 1933 körül. Ezt követően a C*-algebrák egyik fontos alosztályával foglalkozott Neumann János, amiket azóta Neumann-algebráknak vagy W*-algebráknak hívunk. Végül a C*-algebrák absztrakt definícióját Israel Gelfandnak és Mark Naimarknak köszönhetjük.

A C*-algebrák fontos eszközei a lokálisan kompakt csoportok unitér ábrázoláselméletének, továbbá a kvantummechanika algebrai módszerekkel való kifejezésének. Ezen módszer különösebb sikereket ért el olyan spinlánc-modellek tanulmányozásában és általánosításában, mint az AKLT-modell vagy a Majumdar-Ghosh-modell.[1][2]

Alapismeretek és definíciók

szerkesztés

Komplex asszociatív algebrának nevezünk egy olyan   komplex vektorteret, melyen a szorzás   asszociatív (átzárójelezhető) és bilineáris. Az algebra egységelemének nevezzük azt az egyedi   nemnulla elemet, mely minden  -re teljesíti a következőt:

 .

Amennyiben az   vektorteret az asszociatív algebra struktúrája mellett ellátjuk egy   normával, amely szub-multiplikatív, tehát minden   elemre teljesül:

 ,

egy normált algebrát kapunk. Ha ebben a normált algebrában minden Cauchy-sorozat konvergens (tehát   teljes), az algebrát Banach-algebrának hívjuk. Amennyiben az algebra rendelkezik egységelemmel, további feltétel, hogy annak normája 1 legyen.

Egy   Banach-algebrát egy   leképezéssel (ahol  ) *-algebrának hívunk, amennyiben:

  • A leképezés minden  -re involutív:
 ,
  • minden  -ra:
 
 ,
  • továbbá minden komplex  -ra:
 

Egy *-algebrát akkor hívunk C*-algebrának, amennyiben a következő feltétel is teljesül:

 

Egy C*-algebrák közötti   korlátos lineáris operátort *-homomorfizmusnak nevezünk, amennyiben a következők teljesülnek:

  és  

Egy bijektív *-homomorfizmust C*-izomorfizmusnak hívunk, és amennyiben   és   C*-algebrák között létezik egy ilyen hozzárendelés, az algebrákat izomorfnak hívjuk.

Véges dimenziós C*-algebrák

szerkesztés

A komplex   mátrixok algebrája ( ) egy C*-algebra, ha a mátrixokat komplex n-dimenziós vektorokon ható operátoroknak tekintjük és ellátjuk őket az   operátornormával. Ebben az esetben az involúció a konjugált transzponálás (adjungálás).

Operátorok C*-algebrái

szerkesztés

Az egyik legismertebb példája a C*-algebráknak a   komplex Hilbert-téren definiált korlátos lineáris operátorok algebrája ( ), amennyiben két további feltétel teljesül:   topológiai értelemben zárt a norma által indukált topológiában, és minden  -ba tartozó operátor adjungáltja is az algebához tartozik. A Gelfand-Naimark-tétel szerint minden C*-algebra *-izomorf   egy szubalgebrájával, megfelelő  -ra.

Neumann-algebrák

szerkesztés

A Neumann-algebrák, más néven W*-algebrák a C*-algebrák egy speciális alosztálya, melyek a gyenge operátor-topológia szerint zártak. A Sherman–Takeda-tétel szerint bármely C*-algebra duális terének duálisa egy W*-algebra.

Fizikai jelentősége

szerkesztés

Kvantummechanikában lehetséges a fizikai rendszert egységelemmel rendelkező C*-algebrával leírni, melynek önadjungált (azaz olyan elemek, melyekre   igaz) elemeit megfigyelhető mennyiségeknek tekintjük. A kvantumállapotot a C*-algebrán definiált pozitív lineáris funkcionál írja le, tehát egy olyan  -lineáris  , melyre   teljesül minden  -ra. Amennyiben a rendszer   állapotban van, adott   mennyiség várható értéke   lesz.

  1. Fannes, M., Nachtergaele, B. & Werner, R.F. (1992). „Finitely correlated states on quantum spin chains”. Commun.Math. Phys. 144, 443–490. o. DOI:10.1007/BF02099178. 
  2. Nachtergaele, B. (1996). „The spectral gap for some spin chains with discrete symmetry breaking”. Commun.Math. Phys. 175, 565–606. o. DOI:10.1007/BF02099509. 

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a C*-algebra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.