Caesar Baronius
Latinosan Caesar Baronius, olaszosan Cesare Baronio C. O. (Sora, 1538. augusztus 30. – Róma, 1607. június 30.) újkori olasz hittudós, kora egyik leghíresebb egyháztörténésze, római katolikus bíboros.
| Caesar Baronius | |
_-_MPM_V_IV_111_(cropped).jpg) | |
| Született | 1538. október[1] Sora[1][2][3] |
| Elhunyt | 1607. június 30. (68 évesen)[4][5][6][7][8] Róma[1][2] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Santa Maria in Vallicella |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Caesar Baronius témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésMélyen vallásos keresztény családban született, édesanyja már születése előtt a Szűz Máriának ajánlotta, és ez ajánlást az ifjú Baronius maga is megerősítette. Tanulmányait Veroliban, Nápolyban és Rómában végezte. Néri Szent Fülöp hatására lépett be az oratoriánus rendbe. 1563-ban szentelték pappá szenteltek, 1564-től 1577-ig Rómában a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett, majd 1593-ig pedig az ugyancsak római vallicellai templomnál volt lelkipásztor rendkívüli buzgósággal és csodás sikerrel. 1593-ban az idős Néri Szent Fülöp után az oratóriánusok rendfőnökévé, 1595-ben VIII. Kelemen pápa gyóntatójává, illetve apostoli főjegyzővé (lat. protonotarius apostolicus), 1596-ban pedig bíborossá nevezték ki. XI. Leó pápa 1605-ös halála után 31 szavaztak arra, hogy pápa legyen, de végül mégsem ő lett Leó utóda. 1607-ben, szent ember hírében hunyt el 69 éves korában.
Művei
szerkesztésSokoldalú hivatalviselése mellett komoly irodalmi működést fejtett ki, mint azt következő művei mutatják:
- Martyrologium Romanum restitutum, Gregorii XIII. iussu editum, cum notis Caes. Baronii, Romae 1586, Venet. 1587;
- Paraenesis ad respublicam Venetam, Romae 1606;
- Votum contra remp. Venet;
- Relatio de legatione Ecclesiae Alex. ad apost. sedem, Coloniae 1598;
- De Ruthenorum origine et conversione, Coloniae 1598;
- Vita s. Gregorii Nazianzeni;
- Epistolae et opuscula, Romae, 1759–1770, 3 kötet;
- Tractatus de monarchia Sicula – Baronius kimutatja, hogy II. Orbán pápa rendelete, amely alapján a spanyol királyok Szicília egyházi törvénykezésében illetékességet követeltek, nem hiteles;
- Annales ecclesiastici a Christo nato ad annum 1198, 12 köt. – Baronius fő műve, a keresztény egyház története Jézus Krisztus idejétől 1198-ig 12 kötetben. Baronius Néri Szent Fülöp fölszólítására fogott bele a nagy mű megírásába, célja a katolikus egyház védelmezése volt az evangélikus Matthias Flacius vezette magdeburgi centuriatorok történeti torzításai ellen. (A mű megírására Baronius először Onuphrius Panoinit ajánlotta, de ő nem vállalta el a munkát, így végül mégiscsak Baronius állította össze.) Baronius művét később Antonius Pagius ferences szerzetes javította ki, illetve öten folytatták: Odorico Raynaldi, Jakob Laderch és Augustin Theiner oratóriánusok, Abraham Bzowski lengyel Domokos-rendi szerzetes, és Henry de Sponde francia történetíró. A folytatók egyike sem érte el Baronius művének színvonalát.
Baronius legjobb életrajzát Hieronymus Barnabeus oratóriánus szerzetes állította össze Vita Baronii címmel. (Róma, 1651, bővítve kiadta Georg Fritz, 1718).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1964. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
- ↑ Catholic-Hierarchy.org (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Ökumenisches Heiligenlexikon. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
- ↑ FINA Wiki. Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ BeWeB. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
Források
szerkesztés- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. Baronius
- Bokor József (szerk.). Baronius, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 2.
