Cagliari Calcio
A Cagliari Calcio olasz labdarúgócsapatot 1920-ban alapították Cagliari városában. A 2022-23-as szezonban a Serie B-ben szerepel, miután a 2021-22-es szezonban kiesett a Serie A-ból. A klub az utóbbi években a Serie A és a Serie B között ingázik.
Cagliari Calcio | |||
Csapatadatok | |||
Teljes csapatnév | Cagliari Calcio SpA | ||
Becenév | 'Rossoblu ', 'Isolani' | ||
Alapítva | 1920. augusztus 20. | ||
Klubszínek | piros-kék | ||
Stadion | Stadio Is Arenas, Cagliari, Olaszország | ||
Vezetőedző | Walter Mazzarri | ||
Elnök | Massimo Cellino | ||
Bajnokság | Serie B | ||
Nemzeti sikerek | |||
Bajnok | 1 alkalommal | ||
Csapatmezek | |||
Hivatalos honlap | |||
Cagliari Calcio honlapja | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cagliari Calcio témájú médiaállományokat. |
Egyetlen bajnoki címüket 1970-ben nyerték el, amikor Gigi Riva is a csapat tagja volt. A Cagliari hivatalos színei a kék és a fehér. A klub stadionja, a Stadio Is Arenas 16 200 néző befogadására képes.
Története
szerkesztésA csapatot 1920-ban alapították Cagliari Football Club néven. Először a szardíniai bajnokságban vett részt. Eközben egy másik városi csapat is létrejött, nevezetesen az Unione Sportiva Italia. 2 év múlva már a tartomány első osztályában szerepeltek. Ezt követően a két klub összeolvadt és Club Sportivo Cagliari néven szerepeltek a bajnokságban.
Az 1928-as szezonban csatlakoztak a bajnoki élvonal legalsóbb osztályához. 1931-ben megnyerték a harmadosztályt, így a Serie B-be jutottak. 4 év után a csapat kiesett, és pénzügyi gondok miatt csődbe ment a klub. Egy új társaság US Cagliari néven újraalapították az egyesületet, ám a legalsóbb osztályba kerültek. Viszonylag hamar - 3 év után - ismét harmadosztályúvá léptek elő. A második világháború ellehetetlenítette a csapat félszigetre való folyamatos utazását, így egy külön bajnokságban Szardínia szigetén vettek részt. A háború befejeztével, mikor a gazdasági helyzet kezdett stabilizálódni valamint a közlekedés is biztonságosabb volt, a szövetség engedélyezte a klub visszatérését, így a Serie B-ben indulhattak, ahonnan egy év után kiestek.
Egyre jobb eredményeket értek el, majd 1952-ben magabiztosan megnyerve csoportjukat majd végül az osztályozót is felkerültek ismét a másodosztályba. '54-ben azonos pontszámmal végeztek a Pro Patriával a 2. helyen, ám a rájátszáson alulmaradtak. 2 évet kivéve egészen 1964-ig a B ligában szerepeltek.
Feljutás és bajnoki cím
szerkesztésA feljutásban és az azt követő időszakban sok meghatározó labdarúgó szerepelt a csapatban: Nené (311 mérkőzés), Mario Brugnera (328), Luigi Riva (315), Mario Martiradonna (306). Az első idény első felében a csapat mindössze 9 pontot szerzett és az utolsó helyen állt a bajnokságban, a szezon végére legyőzvén a Juventust és a Milant is a 7. helyen zártak. Két év múlva a bajnokság gólkirálya Luigi Riva lett 18 találattal és a Cagliarié lett a legjobb védelem is, mivel még a bajnok Juventusnál is kevesebb, 17 gólt kaptak.
Két évvel később a Fiorentina mögött a 2. helyen végeztek. Az olasz kupában is döntőt vívhattak ám az Roma mögött itt is csak ezüstérmesek lettek (a döntő egy csoportkörből állt). Egy évre rá ismét kiemelkedő teljesítményt nyújtottak és ezúttal meg is nyerték a Scudettot. Összesen 2 vereséget szenvedtek és 11 gólt kaptak, ami mindmáig rekord az európai topligákban. Riva ismét gólkirály lett 21 góllal. Az olasz kupában ismét döntőt vívhattak, ám az előző évhez képest most sem sikerült megnyerniük.
Ingadozás, majd feljutás
szerkesztésA siker után visszaesés következett, a csapat 1976-ban utolsó helyen végzett így a Serie B-be jutottak. '79-ben kis szerencsével a 2. helyet szerezték meg a másodosztályban így ismét feljutottak. 1981-ben úgy tűnt stabilizálódhat a helyzetük, mivel a 6. helyen tudtak végezni, ám két év múlva ismét kiestek. '87-ben egy gyenge szezont követően a harmadosztályba estek vissza. Egy év elteltével szerződtették a kispadra Claudio Ranierit aki a Serie A-ba juttatta két éven belül a klubot. 1993-ban a 6. hely megszerzésével a Cagliari kvalifikálta magát az UEFA-kupába ahol egészen ez elődöntőig meneteltek. Ott a szintén olasz Intertől 5–3-as vereséget szenvedtek, ám így is elismerésre méltó volt a teljesítményük.
1997-ben azonos pontszám miatt rájátszást játszhattak a Picenzával a bennmaradásért, ám a nápolyi találkozót 3–1-re elveszítették. Egy év után ismét visszakerültek, de csak 2 évig, amikor is 22 ponttal megint kiesni kényszerültek.
A következő években a középmezőny tagjai voltak, egészen 2004-ig, amikor a másodosztály megnyerésével ismét feljutottak. Egy évadot kivéve a tabella közepén végzett a csapat, 2007-ben csupán egy ponttal a Chievo előtt a 17-ek lettek. A legutóbbi szezonban 9. lett a klub.
Eredmények
szerkesztés- Bajnok (1): 1969–70
- Bajnok (1): 2015-16
- UEFA-kupa
- Elődöntős (1): 1993-94
Jelenlegi keret
szerkesztés2021. január 8. szerint.
|
|
Kölcsönben
szerkesztés2020. október 25. szerint
|
|
Visszavonultatott mezszámok
szerkesztés- 11 – Luigi Riva, csatár, (1963–78)
- 13 – Davide Astori védő (2008–14) – Posztumusz-díj[1]
Ismertebb játékosok
szerkesztésElnökök
szerkesztésA klubnak számos elnöke volt az idők során, közülük néhányan egyben a klub tulajdonosai voltak, néhányan pedig „csak” tiszteletbeli elnökök.
|
|
|
Vezetőedzők
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Nincs többé Astori, nincs többé 13-as (magyar nyelven). hvg.hu, 2018. március 6.
További információk
szerkesztés- Hivatalos weboldal Archiválva 2017. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A '69-'70-es szezon bajnokcsapatának oldala