Ceratosaurus

Ceratosaurus
	Evolúciós időszak: késő jura
	A Ceratosaurus nasicornis rekonstrukciója
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Öregrend:	Dinoszauruszok (Dinosauria);
Rend:	Hüllőmedencéjűek (Saurischia);
Alrend:	Theropoda;
Alrendág:	Ceratosauria;
Család:	Ceratosauridae;
Nem:	Ceratosaurus; Marsh, 1884
Fajok
	C. nasicornis Marsh, 1884 (típus); C. ingens Janensch, 1920; C. dentisulcatus Madsen & Wells, 2000; C. magnicornis Madsen & Wells, 2000;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ceratosaurus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ceratosaurus témájú kategóriát.

A Ceratosaurus (jelentése 'szarvas gyík', az ógörög κερας/κερατος / kerasz/keratosz 'szarv' és σαυρος/szaürosz 'gyík' szavak összetételéből, az orrcsonton levő kis szarvra utalva) egy korai ragadozó dinoszaurusz volt, amely körülbelül 150 millió évvel ezelőtt élt, a jura időszakban (a kimmeridge-i–tithon korszakban), az észak-amerikai Morrison-formáció, valamint Tanzánia és Portugália területén.

Anatómia

A Ceratosaurus és az ember méretének összehasonlítása

A Ceratosaurus nagyjából átlagos theropoda volt, nagy fejjel, apró mellső és robusztus hátsó lábakkal, valamint hosszú farokkal rendelkezett. Egyedi jellegzetessége, a szarv túl kicsi volt ahhoz, hogy támadásra vagy akár védekezésre alkalmas lehetett volna, szerepe nem tisztázott. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy az udvarlás során, figyelemfelkeltésre használta.

A Ceratosaurus hossza 5,3-7 méter, testtömege pedig körülbelül 418-1000 kilogramm lehetett.^[1]^[2]^[3]^[4]^[5] A koponyája hossza elérte a 90 centimétert. A gerincoszlopa rendkívül erős felépítésű volt, nagy mozgékonyságot biztosított. A farka, melynek hossza nagyjából az állat teljes hosszának felét érte el, segített a futás közben az egyensúly megtartásában. A mellső végtagja olyan rövid volt, hogy semmire sem lehetett használni; bár négy ujj volt rajta. A Ceratosaurusnak hosszú és vaskos hátsó lába volt, lábfején öt-öt karmos lábujjal, melyekkel meg tudta ölni a zsákmányát. Csak három lábujja érintkezett a talajjal.

Ősbiológia

A Ceratosaurus a szubtrópusi éghajlatú vidékeket részesítette előnyben. Táplálékát kis és közepes termetű növényevő dinoszauruszok alkották.

Jegyzetek

↑ Gilmore, C.W. (1920). „Osteology of the carnivorous Dinosauria in the United States National Museum, with special reference to the genera Antrodemus (Allosaurus) and Ceratosaurus”. Bulletin of the United States National Museum 110, 1–154. o.
↑ Tykoski, R.S.; Rowe, T..szerk.: Weishampel, D.B.; Dodson, P.; Osmólska, H.: Ceratosauria, The Dinosauria: Second Edition. University of California Press, 47–70. o. (2004). ISBN 0-520-24209-2
↑ Paul, Gregory S.. Ceratosaurs, Predatory Dinosaurs of the World. Simon & Schuster, 274–279. o. (1988). ISBN 0-671-61946-2
↑ Paul, G.S., 2016, The Princeton Field Guide to Dinosaurs 2nd edition, Princeton University Press p. 84
↑ Molina-Pérez & Larramendi 2016. Récords y curiosidades de los dinosaurios Terópodos y otros dinosauromorfos, Larousse. Barcelona, Spain p. 255

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Paul Harrison: Dinosaurs - the fact files, Arcturus Publishing Ltd, 2008

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[gilmore-20-1] Gilmore, C.W. (1920). „Osteology of the carnivorous Dinosauria in the United States National Museum, with special reference to the genera Antrodemus (Allosaurus) and Ceratosaurus”. Bulletin of the United States National Museum 110, 1–154. o.

[tykoski-et-al-04-2] Tykoski, R.S.; Rowe, T..szerk.: Weishampel, D.B.; Dodson, P.; Osmólska, H.: Ceratosauria, The Dinosauria: Second Edition. University of California Press, 47–70. o. (2004). ISBN 0-520-24209-2

[paul-88-3] Paul, Gregory S.. Ceratosaurs, Predatory Dinosaurs of the World. Simon & Schuster, 274–279. o. (1988). ISBN 0-671-61946-2

[G.S.Paul2016-4] Paul, G.S., 2016, The Princeton Field Guide to Dinosaurs 2nd edition, Princeton University Press p. 84

[Larramendi-5] Molina-Pérez & Larramendi 2016. Récords y curiosidades de los dinosaurios Terópodos y otros dinosauromorfos, Larousse. Barcelona, Spain p. 255

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]