Chișinău
Chișinău[m 1] vagy Kisinyov (oroszul: Кишинёв, magyarul: Kisjenő) Moldova fővárosa és legnagyobb városa. Messze a legfejlettebb város Moldovában, és a régió egyik legfontosabb ipari központja és közlekedési gócpontja. Európa legzöldebb városai között tartják számon.[2]
| Chișinău (Кишинэу) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Moldova | ||
| Tartomány | Chișinău | ||
| Alapítás éve | 1436 | ||
| Polgármester | Ion Ceban | ||
| Irányítószám | MD-20xx | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 639 000 fő (2019)[1] | ||
| Népsűrűség | 1114 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 85 m | ||
| Terület | 635 km² | ||
| Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 01′ 22″, k. h. 28° 50′ 07″47.022778°N 28.835278°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 22″, k. h. 28° 50′ 07″47.022778°N 28.835278°E | |||
 | |||
| Chișinău weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Chișinău témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésAz ország középső részén, a Bîc folyó partján található.
Története
szerkesztésA város első említése 1436-ból való. Ștefan Ciobanu román történész és akadémikus szerint a név magyar eredetű, eredeti formája Kisjenő lehetett, és ugyanúgy alakult ki, mint az Arad megyei Kisjenő esetében. Állítását azzal is igazolja, hogy a város környékén számos magyar helynév található, mint pl. Borkút, Ghidigis (Hideges), Orhei (Várhely). Ez a magyarázat azonban erősen vitatott, más vélemények szerint ugyanis a név az óromán "chișla nouă" (új forrás) vagy a kun "kešene" (temető) szóból eredhet.[3][4]
A városnak a középkorban magyar lakossága is volt; a 17. században még említik római katolikus népességét. Az 1668-as adatok szerint nyolc magyar lakost számoltak itt össze.
1812-ben, az orosz–török háború (1806–1812) után a város az Orosz Birodalom része lett.
Puskint 1820 és 1823 között a városba száműzte I. Sándor cár. Puskin így írt a városról Puscsin tábornoknak c. versében: „Ó, Kisinyov, sötét város!”, illetve Vigelnek írott verses levelében: "Átkozott város Kisinyov." (1823) Puskin a városban működő "Ovidius" szabadkőműves páholy tagja volt, amelyet szabadelvű gondolkodó tagjai miatt a cár feloszlatott. Valóban innen, a peremvidékről került ki az 1825-ös dekabrista felkelés nem is egy résztvevője. Puskinnak a városban orosz, görög, zsidó és cigány szeretői is voltak, ami a város nemzetiségi sokszínűségét is mutatja.
1834-től a városban – nyugat-európai mintára – hosszú és széles utcákat kezdtek kialakítani. 1830. május 26. és 1836. október 13. között Avraam Melnyikov tervei alapján megépítették a Krisztus Születése székesegyházat, 1858-ban Luka Zauskevics közreműködésével építették fel a Szent Tiron Tódor Vértanú templomot melynek képeit Pável Piszkarjov festette .
Az 1917-es októberi forradalom idején a közgyűlés, a Sfatul Țării (az ország tanácsa) Kisinyovban székelt. 1917. december 15-én kikiáltotta a Moldovai Demokratikus Köztársaságot, amely független Oroszországtól. A bolsevikok 1918. január 5-én érkeztek a városba, és a katonák itt állomásoztak január 16-ig, amikor is a román hadsereg megérkezett. Besszarábia néven 1918. április 9-én csatolták Romániához.
1925-ben nagy tűzvész pusztított a városban.[5]
1927-ben III. (Nagy) István (Ștefan cel Mare) fejedelemnek állítottak emlékművet.
1940-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében a Szovjetunió annektálhatta Besszarábiát és Chișinău-t. 1940 és 1941 között a város lakosságát a szovjet titkosrendőrség, az NKVD terrorizálta. 1940 júliusában egyszerre 400 embert végeztek ki és temettek tömegsírba, s további tízezreket deportáltak az országból vagy gyilkoltak meg.[6] Az év végén még egy rendkívül erős, 7,7 magnitúdójú földrengés is megrázta a várost, melynek következtében 78-an meghalt, 172 épület összeomlott, 2623 pedig súlyosan megrongálódott.[7]
1941-ben, a Barbarossa hadművelet kezdetén, még mielőtt a román hadsereg ismét bevonult volna a városba, a Luftwaffe június-július folyamán bombázta Chișinău-t, amely ismét súlyosan érintette a várost.[8] A szovjet rémuralmat ekkor a náci és román fasiszta rémuralom váltotta, amely a helyi zsidóság számára szörnyű sorsot jelentett: a zsidókat tömegével deportálták illetve gyilkolták meg a városban.[9] Chișinău ezekben az években a Román Királyság Besszarábiai Kormányzóság nevű tartományának székhelye volt.[10]
A szovjet Vörös Hadsereg még azelőtt elfoglalta Chișinău-t és Besszarábiát, mielőtt Románia kilépett a tengelyhatalmak szövetségéből, a második jászvásári–chișinău-i offenzíva eredményeként.
A háború után néhány évig a szovjet hatalom ismételten terrorizálta a város és az ország lakosságát, elsősorban nagyarányú deportálásokkal: az első hulláma ezeknek 1945 után az 1940-es évek végéig, a második az 1950-es évek közepén zajlott. Az elhurcoltak száma megközelítőleg 300 ezer főre tehető.[11]
A háborúban nagy pusztítást elszenvedett Chișinău-t 1947 és 1949 között építették újjá. Az 1950-es években demográfiai növekedés jellemezte a várost, a lakosság elhelyezése érdekében ezért nagyszámú panellakást építettek. Ezek a háztömbök, amelyek különálló települések benyomását keltik, a mai napig meghatározzák a városképet. A legtöbb ilyen épületet Nyikita Hruscsov idején emelték, ezért nevezik a tömbházakból álló városrészeket Hruscsovkák-nak. A mostani háztartások több mint 74%-a a szovjet időkből származik.
1971-től 1991-ig újabb nagy építkezési beruházások voltak a városban, amelynek összköltsége meghaladt az egymilliárd szovjet rubelt.[12]
1977-ben újabb földrengés rázta meg a várost, amelynek újfent több halottja volt. 1991 óta a független Moldova fővárosa.
Éghajlata
szerkesztés| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,9 | 2,6 | 8,1 | 15,4 | 22,0 | 25,2 | 27,5 | 27,2 | 21,5 | 15,1 | 7,5 | 2,3 | 14,7 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −1,9 | −0,8 | 3,7 | 10,4 | 16,5 | 19,9 | 22,1 | 21,7 | 16,3 | 10,5 | 4,1 | −0,6 | 10,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,3 | −3,6 | 0,2 | 5,9 | 11,6 | 15,2 | 17,3 | 16,9 | 12,0 | 6,8 | 1,6 | −2,8 | 6,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 36 | 31 | 34 | 39 | 46 | 65 | 62 | 56 | 62 | 36 | 37 | 39 | 543 |
| Havi napsütéses órák száma | 74 | 82 | 124 | 186 | 254 | 282 | 298 | 295 | 225 | 171 | 75 | 59 | 2124 |
| Forrás: HKO | |||||||||||||
Közigazgatási felosztás
szerkesztés
A város polgármestere: Ion Ceban. A városi tanács a város irányító-testülete.
Közlekedés
szerkesztés
A villamos közlekedést a hatvanas években megszüntették. A városnak nemrégiben felújított, impozáns vasúti pályaudvara van. A város távolsági buszjáratai három helyről közlekednek. A nyugati és déli irányokba – főleg – a 6 km-re délnyugatra lévő Gara Chisinau sud-vest terminálról indulnak a buszok. Innen naponta van buszjárat Kolozsvárra (közel 8 órás út) illetve onnan átszállással Budapestre.
A chișinăui nemzetközi repülőtér, az ország nemzetközi reptere a várostól 11 km-re délre található.
Nyári időszakban naponta közlekedik a Chișinău-Odessza vonat,[13] továbbá heti három alkalommal a Chișinău-Jászvásár vonat.[14]
Trolibuszhálózat
szerkesztés
1949. október 12-e óta van trolibusz-közlekedés, ez a legfőbb közlekedési eszköz a mikrobuszok (marsrutka) mellett.
Nevezetességei
szerkesztés- Krisztus Születése székesegyház
- Szent Tiron Tódor Vértanú templom
Kultúra
szerkesztésMúzeum
szerkesztés- Muzeul Național de Istorie a Moldovei (Nemzeti történelmi múzeum)
- Muzeul Național de Arte Plastice (Nemzeti művészeti múzeum)
- Chișinău-i Történeti múzeum
- Muzeul Național de Etnografie și Istorie Naturală (Etnográfiai és Történelmi múzeum)
- Muzeul de Arheologie și Etnografie al Academiei de Științe din Moldova (Régészeti és néprajzi múzeum)
- Muzeul Literaturii Române "M. Kogălniceanu" (Irodalmi múzeum-ház)
- Casa-Muzeu "A.S. Pușkin" (Puskin Múzeum)
Színház
szerkesztés- Teatrul Național de "Mihai Eminescu"
- Teatrul Dramatic Rus "A. P. Cehov"
- Teatrul Republican "Luceafărul" (Bábszínház)
- Sala cu Orgă (Orgonaterem)
- Filarmonica Națională (Nemzeti Filharmónia)
Média
szerkesztésTelevízió
szerkesztésAz állami televízió neve Moldova 1, amelynek székhelye Chișinăuban van.
Pro TV Chișinău egy helyi televízió, amely 1999 óta sugároz. A híreket románul és oroszul sugározza.
Ezen kívül számos romániai és oroszországi tévécsatornát lehet fogni.
Rádió
szerkesztésA városban több helyi rádió van: Kiss FM, Pro FM, Radio 21/Hit Radio és Național FM/Fresh FM, Radio Chanson, Русское Радио (Russkoje Radio). Az állami rádió neve Teleradio Moldova.
Testvértelepülések
szerkesztés
Megjegyzések
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ https://statistica.gov.md/public/files/publicatii_electronice/Chisinau/Chisinau_in_cifre_2018.pdf
- ↑ A legzöldebb város. Túl a Pruton - minden ami Moldávia. (Hozzáférés: 2024. január 23.)
- ↑ Istoria Oraşului I.
- ↑ Chişinău is magyar volt?
- ↑ Uj Közlöny 47/199, 1 (1925. augusztus 28.)
- ↑ Andrei Brezianu; Vlad Spânu (2010): The A to Z of Moldova. Scarecrow Press. ISBN 978-0-8108-7211-0. 116. o.
- ↑ Building Damage vs. Territorial Casualty Patterns during the Vrancea (Romania) Earthquakes of 1940 and 1977
- ↑ Pâslariuc, Virgil (2012): Cine a devastat Chișinăul în iulie 1941?
- ↑ Ghettos: Memories of the Holocaust: Kishinev (Chisinau) (1941-1944)
- ↑ Administrarea teritoriului României în timpul celui de-al doilea Război Mondial (Revista Transilvană de Ştiinţe Administrative)
- ↑ 70 years ago today: 13-14 June 1941, 300,000 were deported from Bessarabia (Moldova)
- ↑ Chisinau – the capital of Moldova: Architecture
- ↑ С 1 ИЮНЯ ПОЕЗД “КИШИНЕВ-ОДЕССА” КУРСИРУЕТ ЕЖЕДНЕВНО (oroszul)
- ↑ В ЛЕТНИЙ ПЕРИОД ПОЕЗД КИШИНЕВ-ЯССЫ БУДЕТ КУРСИРОВАТЬ ТРИ РАЗА В НЕДЕЛЮ (oroszul)
