A Chicagói Egyetem (angolul: University of Chicago) 1892-ben alapított amerikai magánegyetem az Illinois állambeli Chicago városban. A fizikatanszék első vezetője a későbbi Nobel-díjas Albert A. Michelson volt; ő alapította 1894-ben az egyetem Ryerson Fizikai Laboratóriumát.

Chicagói Egyetem (University of Chicago)

Alapítva1890
Alapító
Hely Amerikai Egyesült Államok, Chicago (Illinois)
MottóCrescat scientia; vita excolatur.
(latinul am. Növekedjék a tudás és gazdagodjék az élet.)
Típus
  • magánegyetem
  • nonprofit magánoktatási intézmény
  • kutatóegyetem
Campus területe8,5 km²
Oktatók száma2160
Tanulólétszám15 000
Tagság
Lista
  • Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition
  • Kutatókönyvtárak Központja
  • Információhálózati Koalíció
  • Consortium of Social Science Associations
  • arXiv
Elhelyezkedése
Chicagói Egyetem (Illinois)
Chicagói Egyetem
Chicagói Egyetem
Pozíció Illinois térképén
é. sz. 41° 47′ 23″, ny. h. 87° 35′ 59″41.789722°N 87.599722°WKoordináták: é. sz. 41° 47′ 23″, ny. h. 87° 35′ 59″41.789722°N 87.599722°W
Térkép
A Chicagói Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Chicagói Egyetem témájú médiaállományokat.

A színvonalas oktatás mellett a világ egyik vezető kutatóintézeteként tartják számon. Munkatársai és hallgatói közül többen kaptak Nobel-díjat, mint a bármely egyeteméi a Cambridge-i Egyetem kivételével. Több híres vezető értelmiségi dolgozott itt, mint pl. Allan Bloom, Subrahmanyan Chandrasekhar, Ronald Coase, Milton Friedman, Richard Posner és Leo Strauss.

Számos tudományos kutató szervezet tagja, többek között a Fermi Nemzeti Gyorsítólaboratóriumé és az Argonne Nemzeti Laboratóriumot üzemeltető Egyetemi Kutató Egyesületé. Tulajdonában van és üzemelteti a Yerkes Obszervatóriumot Wisconsin államban.

Magyar vonatkozások

szerkesztés

Szilárd Leó 1942-ben Chicagóba költözött és 1942 februárjától 1946 júliusáig vezető fizikusként dolgozott Arthur H. Comptonnal a Chicagói Egyetem Metallurgiai Laboratóriumban (Metallurgical Laboratory). Ez a laboratórium lett az atombomba fejlesztés, vagyis a Manhattan-projekt egyik vezető kutató bázisa. 1942. december 2-án, Enrico Fermi, Szilárd és munkatársai bemutatták az első nukleáris láncreakciót a Chicagói Egyetemen, a Stagg Field-i amerikaifutball-stadion egyik lelátója alatt épült grafit reaktorblokkban. Szilárd Leó később biológusként dolgozott az egyetemen, 1956-ban megkapta a biofizikai professzor címet.

Telegdi Bálint 1951 és 1976 között a Chicagói Egyetemen tanított, Enrico Fermi közelében. Felesége Szilárd Leó titkárnője volt.

Zsuzsanna Budapest 1959-ben nyerte meg a Chicagói Egyetem ösztöndíját, s lett tanulója az intézménynek.

Az egyetem az alábbi szervezeteknek a tagja:

  • Consortium of Social Science Associations
  • arXiv
  • DataCite
  • Association of American Universities
  • Higher Education Leadership Initiative for Open Scholarship
  • Információhálózati Koalíció
  • Kutatókönyvtárak Központja
  • Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition

Leányszervezetek

szerkesztés

Az egyetem alá az alábbi szervezetek tartoznak:

  • University of Chicago Press
  • Department of Comparative Human Development, University of Chicago
  • Argonne National Laboratory
  • Evanston Hospital
  • University of Chicago Graduate Library School
  • Pritzker School of Molecular Engineering

Ingatlanok és szervezetek

szerkesztés

Az egyetem alá az alábbi ingatlanoknak és szervezeteknek a tulajdonosa:

  • University of Chicago Press
  • Gerald Ratner Athletics Center
  • Hutchinson Commons
  • WHPK
  • A Magyar vonatkozások fejezet forrása a Szilárd Leó és Telegdi Bálint szócikk
  • A többi rész forrása általában az angol Wikipédia-szócikk

További információk

szerkesztés