Citozin
| Citozin | |||
 |
| ||
| IUPAC-név | 4-aminopirimidin-2(1H)-on | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 71-30-7 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4H5N3O | ||
| Moláris tömeg | 111,10 g/mol | ||
| Olvadáspont | 320–325 °C (bomlik) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A citozin a DNS-ben és RNS-ben található nukleobázisok egyike, mely pirimidinszármazék és guaninnal alkot bázispárt három hidrogénkötéssel. Heterociklikus aromás vegyület, mely két szubsztituenst tartalmaz, egy amin csoportot a 4-es, illetve egy keto csoportot a 2-es pozícióban. A citozin-nukleozid a citidin.
A citozin először 1894-ben izolálták borjú csecsemőmirigyből (thymus). A szerkezetét 1903-ban írták le, és abban az évben már szintetizálták is.
A citozint használták az első kvantum számításokra. Amikor a kvantumszámítógép működési elméletei kezdtek kibontakozni 1998-ban Oxford-ban, az első David Deutsch által készített algoritmusokat a citozinra alapozták.
A citozin nukleotidja, a citidin-trifoszfát (CTP) enzimek kofaktora, és foszfátcsoportját az ADP-ből ATP-re történő cserére tudja felhasználni.
DNS-ben és RNS-ben a citozin guaninnal alkot bázispárt, azonban spontán dezaminációval uracillá alakulhat át, amely pontmutációkhoz vezethet, ha a DNS javító enzimek nem lépnek működésbe.
A citozin metilálható 5-metil-citozinná a DNS-metil-transzferáz enzim segítségével.