Cleveland (Ohio)
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Cleveland (kiejtése IPA szerint: ˈkliːvlənd, kb. klívlend) az Amerikai Egyesült Államok egyik nagyvárosa, Ohio államban. Lakosainak száma 372 624 fő (2020. április 1.).[1], az USA 48. legnagyobb városa, és a második legnagyobb Ohio államban a főváros, Columbus után. Miskolc testvérvárosa. Itt található a Rock and Roll Hall of Fame. A várost különféle becenevekkel illetik: az erdős város, az új amerikai város, Amerika északi partja, hatodik város, C-város.
| Cleveland | |||
 | |||
| |||
| Becenév: Az erdős város Mottó: Előrehaladás és siker | |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok | ||
| Állam | Ohio | ||
| Megye | Cuyahoga megye | ||
| Alapítás éve | 1796 | ||
| Névadó | Moses Cleaveland (ember) | ||
| Irányítószám | Lista
| ||
| Körzethívószám | 216 | ||
| Testvérvárosai | |||
| Népesség | |||
| Népesség | 372 624 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2380,9 fő/km² | ||
| Háztartások száma | 174 920 | ||
| Egy főre jutó jövedelem | 22 442 $ | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 199 m | ||
| Terület | 213,4 km² | ||
| Időzóna | Eastern Time Zone | ||
| Azonosítók | |||
| GNIS | |||
| GeoNames | 5150529 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 29′ 57″, ny. h. 81° 41′ 41″41.499167°N 81.694722°WKoordináták: é. sz. 41° 29′ 57″, ny. h. 81° 41′ 41″41.499167°N 81.694722°W | |||
 | |||
| Cleveland honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cleveland témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA város Ohio állam északkeleti részén, az Erie-tó déli partján fekszik a pennsylvaniai határtól 100 km-re nyugatra.
Éghajlata
szerkesztés| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 23,0 | 23,0 | 28,0 | 31,0 | 33,0 | 40,0 | 39,0 | 39,0 | 38,0 | 32,0 | 28,0 | 25,0 | 40,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,3 | 3,1 | 8,1 | 15,1 | 20,8 | 25,9 | 28,1 | 27,1 | 23,3 | 16,8 | 10,4 | 3,5 | 15,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −5,7 | −4,7 | −1,0 | 4,7 | 10,1 | 15,4 | 17,9 | 13,3 | 16,9 | 7,4 | 2,7 | −3,1 | 6,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −29,0 | −27,0 | −21,0 | −12,0 | −4,0 | −1,0 | 5,0 | 3,0 | 0,0 | −7,0 | −18,0 | −26,0 | −29,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 69 | 59 | 74 | 89 | 93 | 87 | 88 | 89 | 97 | 78 | 92 | 79 | 994 |
| Havi napsütéses órák száma | 101 | 122 | 167 | 216 | 264 | 295 | 307 | 262 | 219 | 170 | 90 | 68 | 2280 |
| Forrás: NOAA | |||||||||||||
Története
szerkesztés
1796-ban alapította Moses Cleveland tábornok, aki az alapítás idejében már a Connecticut Land Company főügynöke volt. A település a Cuyahoga folyó torkolatánál, a feldolgozóipar egyik központja lett a település számos csatornájának és vasúti pályáinak köszönhetően. Környezete gazdag szén- és vasérc lelőhelyekkel rendelkezett, amely kedvezett az ipari fejlődésnek. A 19-20. században Ohio állam legnagyobb, legnépesebb városává nőtte ki magát. A 20. század elején az észak-amerikai magyarság legfontosabb kulturális és társadalmi központja volt, magyar templomokkal, iskolákkal, 81 kulturális és jótékonysági egyesülettel, 7 napilappal (ezek között a Kohányi Tihamér szerkesztette Szabadság volt a legnagyobb amerikai magyar lap), valamint tíznél több szépirodalmi, vallásos stb. folyóirattal. Az amerikai Magyar Szövetség irodája is itt volt. 1902. szeptember 28-án leplezték le az University Circle téren Kossuth Lajos szobrát, Tóth András művét. A városban élő magyarok száma az 1910-es évek elején meghaladta a 60 ezret.[2]
Népessége
szerkesztés
A 2000-es népszámlálási adatok alapján a város lakossága 478 403 fő. 190 638 háztartás és 111 904 család alkotja a várost. A népsűrűség 2380,9 fő/km². A lakosság megoszlása származás szerint:
- 50,99% fekete vagy afroamerikai,
- 41,49% fehér,
- 1,35% ázsiai,
- 0,30% amerikai,
- 0,04% csendes-óceáni,
- 3,59% egyéb,
- 2,24% kettő vagy több rassz ötvözete.
| Lakosok száma | 3 | 7 | 150 | 396 815 | 381 009 | 372 624 |
| 1796 | 1800 | 1821 | 2010 | 2019 | 2020 |
A lakosság 7,26%-a latin származású. Az etnikai csoportok közé tartoznak: német (9,2%), ír (8,2%), lengyel (4,8%), olasz (4,6%) és angol (2,8%). Jelentős kisebbségek továbbá: magyar, arab, szunni, román, cseh, szlovák, görög, ukrán, albán, horvát, szerb, litván, szlovén, koreai és kínai. A magyar kisebbség korábban olyan számban volt jelen a városban, hogy Cleveland volt Budapest után a második legnagyobb magyaroklakta település. Clevelandben magyar múzeum is van, melynek neve Cleveland Hungarian Heritage Society Museum.
Gazdaság
szerkesztésA dinasztiaalapító John D. Rockefeller multimilliomos Clevelandből irányította az Amerikai Egyesült Államokat, sőt a világ más részeit is átfogó olajbirodalmát, a városban ma is számos olajfinomító működik. A nehézipar visszaesésével Cleveland vállalkozóinak tevékenysége a kereskedelmi- pénzügyi-, biztosítási- és az egészségügyi szolgáltatásokra irányul.
Közlekedés, infrastruktúra
szerkesztésOktatás és tudományos élet
szerkesztésLegnevezetesebb felsőoktatási intézménye a Case Western Reserve University. Ez az Alkalmazott Tudományok Iskolája és a Hudsonben alapított Western Reserve College összevonásával jött létre. Az Alkalmazott Tudományok Iskolájában volt fizikaprofesszor egyebek közt Albert A. Michelson (1883-1889), a Western Reserve College-ben pedig a kémia professzora Edward Williams Morley (1868-tól). Ők 1887-ben itt végezték el a híres Michelson–Morley-kísérletet, amiért Michelson húsz évvel később, első amerikaiként fizikai Nobel-díjat kapott.
Kultúra, szórakozás
szerkesztésLátnivalók
szerkesztés
Sportélete
szerkesztésCleveland professzionális sportcsapatai közé tartoznak:
Ismert személyek
szerkesztésItt születtek
szerkesztés
.jpg)
- Samuel Alderson (1914–2005), feltaláló
- Albert Ayler, (1936–1970), a free jazz úttörője
- Benny Bailey, (1925–2005), dzsessztrombitás
- Halle Berry, (1968–), színésznő
- Jeffrey A. Carver, (1949–), sci-fi-író
- Tracy Chapman, (1964–), énekes
- Blair Csuti (1945-2020), biológus
- Stephen R. Donaldson, (1947–), sci-fi-író
- Lauren Shuler Donner, (1949–), filmrendező, színész
- Neil Giraldo, (1955–), gitáros és dalszerző
- Donald Arthur Glaser, (1926–2013), Nobel-díjas fizikus, neurobiológus
- Johnny Kilbane (1889–1957), ökölvívó
- Dennis Kucinich, (1946–), politikus
- Harvey S. Laidman, (1942–), filmrendező
- Joe Lovano, (1952–), dzsessz-szaxofonos
- Henry Mancini, (1924–1994), zeneszerző
- Madeline Manning, (1948–), atléta, olimpiai bajnok
- Paul Newman, (1925–2008), filmszínész
- Käthe Papke, (1872–1951), német író
- Murray Salem, (1950–1998), színész, forgatókönyv-író
- Emerson Whithorne, (1884–1958), zeneszerző
- Roger Zelazny, (1932–1995), sci-fi-író
- Ray Austin, (1970–), ökölvívó
- Candace Kucsulain, (1978–), hardcore énekesnő
- Wes Craven, (1939–2015), rendező
- Scott Mescudi – Kid Cudi (1984–), rapper, színész
Itt haltak meg
szerkesztés- Horváth Géza (1885–1963) magyar katonatiszt, ezredes, országgyűlési képviselő;
- Stitz János (1897–1985) magyar vegyészmérnök, méhész, országgyűlési képviselő;
- Somogyi Ferenc (1906–1995) magyar jogász, jogtörténész, országgyűlési képviselő.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ Révai nagy lexikona: Az ismeretek enciklopédiája. IV. kötet: Brutus–Csát Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet. 1912. 561. o. Hozzáférés: 2021. június 8.
Források
szerkesztés- Kiss Csaba: Amerikai Egyesült Államok (Budapest, 1976) 753 p. Cleveland lásd 475-479. p. ISBN 963 243 018 2
További információk
szerkesztés- Cleveland.lap.hu – Linkgyűjtemény
