A Coccolithus a Haptophytina egysejtű algákból álló nemzetsége.

Coccolithus
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Törzs: Haptista
Altörzs: Haptophytina
Osztály: Prymnesiophyceae[1]
Rend: Coccolithales[1]
Család: Coccolithaceae[1]
Nemzetség: Coccolithus
E. H. L. Schwarz 1894
Típusfaj
Coccolithus oceanicus
E. H. L. Schwarz 1894
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Coccolithus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Coccolithus témájú kategóriát.

Történet

szerkesztés

Eredetileg a Crystallolithustól külön nemzetségként írták le, melyek egyikének tagja haploid, a másik diploid, 1960-ban igazolták, hogy a Coccolithus braarudii és a Crystallolithus hyalinus valójában azonos faj heteromorf életciklussal.[2]

Életciklus

szerkesztés

Holokokkolittal rendelkező haploid és heterokokkolittal rendelkező diploid állapotok közt váltakozik,[2] ezek virágzásukkor gyakran a felső fotikus zónában koncentrálódnak.[3]

Kizárólag haploid állapotuk rendelkezik haptonémával, mely lehetővé teszi a fagotrófiát.[2]:294

Hőmérsékleti hatások

szerkesztés

A hőmérséklet-növekedés csökkenti a PIC / POC arányt[* 1] és növeli a C. pelagicus foszforigényét.[4]

Meszesedés

szerkesztés

Egyes tagjai, például Coccolithus braarudii meszesedése szilíciumot igényel, szemben más fajokkal, például a Gephyrocapsa huxleyival.[5] A meszesedést biszfoszfonátok, például 1-hidroxietán-1,1-difoszfonsav (HEDP) gátolják a fémion-kelációval és a kalcium-karbonát-kristályok növekedésének akadályozásával.[5]

A meglévő kokkolitok nem oldódnak fel alacsony (1 mM) Ca2+-koncentráció mellett, azonban az új kokkolitok egy része nem vált teljessé. A Ge-kitettség nem megfelelő formájú kokkolitokat okozott, formájuk a HEDP-kitettekétől eltért, e formai eltérések a kokkolitüregen belül jelentkeztek.[5] A három kezelés együtt jelentősen növeli a hibás, a kokkoszférába nem integrálódó kokkolitok számát, így a teljes kokkoszféra fenntartását megnehezíti.[5] A meszesedés megzavarása gátolja a C. braarudii növekedését is, de sejtfunkcióit nem.[5]

Anyagcsere

szerkesztés

Cinkfelvétele mintegy a teljes koncentráció 20%-a diffúziós doménjééhez hasonló 2–10 μm-es méret miatt.[6]

Többek közt az alábbi recens fajokkal rendelkezik:

A C. pelagicus szubarktikus tájakon él, 4–15 μm átmérőjű, míg a C. braarudii mérsékelt övezeti vizeken és felfelé áramló helyeken él.[2]:292

A C. braarudiit korábban a C. pelagicus alfajának tekintették.[5]

Többek közt az alábbi fosszilis fajokkal rendelkezik:

Előbbi a Discoaster gemmeusszal és a Heliolithus kleinpellivel fordult elő együtt, utóbbit Cruciplacolithus tenuisszal és a Fascicolithus tympaniformisszal.[7]

A C. cavus központi ürege nagy, disztális páncélja 40–64, általában 48–52 részes, a C. apomnemoneumus páncélja 56–72 részes.[7]

A C. pelagicus legalább 1 feszültségkapus protoncsatornával rendelkezik, ennek neve CpHV1, és 2011-ben fedezték fel.[8]

Megjegyzések

szerkesztés
  1. a szerves és szervetlen anyagba kerülő szén arányát

Hivatkozások

szerkesztés
  1. a b c d e Guiry, M. D.: Coccolithus. AlgaeBase. World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway, 2008. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
  2. a b c d Houdan A, Probert I, Zatylny C, Véron B, Billard C (2006. október 10.). „Ecology of oceanic coccolithophores. I. Nutritional preferences of the two stages in the life cycle of Coccolithus braarudii and Calcidiscus leptoporus”. Aquat Microb Ecol 44, 291–301. o. (Hozzáférés: 2024. június 25.) 
  3. Ruan Z, Lu M, Lin H, Chen S, Li P, Chen W, Xu H, Qiu D (2023. július 14.). „Different photosynthetic responses of haploid and diploid Emiliania huxleyi (Prymnesiophyceae) to high light and ultraviolet radiation”. Bioresour Bioprocess 10 (1), 40. o. DOI:10.1186/s40643-023-00660-5. PMID 38647570. PMC 10991182. 
  4. Gerecht AC, Šupraha L, Edvardsen B, Probert I, Henderiks J. „High temperature decreasses the PIC / POC ratio and increases phosphorus requirements in Coccolithus pelagicus (Haptophyta)”. Biogeosciences, 3531–3545. o. DOI:10.5194/bg-11-3531-2014. (Hozzáférés: 2024. június 25.) 
  5. a b c d e f Walker CE, Taylor AR, Langer G, Durak GM, Heath S, Probert I, Tyrrell T, Brownlee C, Wheeler GL (2018. június 19.). „The requirement for calcification differs between ecologically important coccolithophore species”. New Phytol 220 (1), 147–162. o. DOI:10.1111/nph.15272. PMID 29916209. PMC 6175242. 
  6. Sans-Duñó J, Cecilia J, Galceran J, Puy J, Baeyens W, Gao Y (2023. május 23.). „Back Accumulation of Diffusive Gradients in Thin-Films Devices with a Stack of Resin Discs To Assess Availability of Metal Cations to Biota in Natural Waters”. Environ Sci Technol 57 (20), 7840–7848. o. DOI:10.1021/acs.est.3c00799. PMID 37183959. PMC 10210536. 
  7. a b c Hay WW, Mohler HP (1967. november 1.). „Calcareous nannoplankton from early Tertiary rocks at Pont Labau, France, and Paleocene-Eocene correlations”. J Paleontol 41 (6), 1505–1541. o. (Hozzáférés: 2024. június 25.) 
  8. DeCoursey TE (2024. február 12.). „Transcendent Aspects of Proton Channels”. Annu Rev Physiol 86, 357–377. o. DOI:10.1146/annurev-physiol-042222-023242. PMID 37931166. PMC 10938948. 

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Coccolithus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
A Wikifajok tartalmaz Coccolithus témájú rendszertani információt.