Coloeus

Coloeus
	Csóka (Coloeus monedula)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Alrendág:	Corvida;
Öregcsalád:	Corvoidea;
Család:	Varjúfélék (Corvidae); Leach, 1820
Nem:	Coloeus; Kaup, 1829
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Coloeus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Coloeus témájú kategóriát.

A Coloeus a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó nem.^[1]

Rendszerezés

A nembe az alábbi 2 faj tartozik:^[2]^[3]

örvös csóka (Coloeus dauuricus) (Pallas, 1776)
csóka (Coloeus monedula) (Linnaeus, 1758)

Az idetartozó fajokat korábban a Corvus nevű madárnembe sorolták be, de mint a Coloeus alnem részeként.

2005-ben, Pamela Cecile Rasmussen amerikai ornitológus a „Birds of South Asia: The Ripley Guide” című művében Johann Jakob Kaup német természettudóst követve visszaállította a Coloeus taxont nemi szintre.^[4] Rasmussen újrarendszerezését 1982-ben, megelőzte egy másik ornitológus, a német Hans Edmund Wolters.^[5] A 2007-ben végzett DNS-vizsgálat, melynek keretében néhány Corvus-faj mitokondriumának egy bizonyos részét kutatták egy pontosabb családfa megalkotásának érdekében; arra az eredményre jutott, hogy a csóka és a kelet-ázsiai örvös csóka nagyon közeli rokonai egymásnak és ketten a Corvus nemen belül egy külön bazális, azaz alapi kládot alkotnak.^[6] Ennek következtében az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusa (International Ornithological Congress) hivatalosan felvette a listájára a Coloeus monedula és Coloeus dauuricus taxonokat.^[7]^[8]

E két madárfajnak a Corvus nembéli leválasztásával, eddig nem mindenki ért egyet, még a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sem.

Jegyzetek

↑ Kaup, J. J.. Skizzirte Entwickelungs-Geschichte und natürliches System der europäischen Thierwelt : Erster Theil welcher die Vogelsäugethiere und Vögel nebst Andeutung der Entstehung der letzteren aus Amphibien enthält. Carl Wilhelm Leste, 114. o. (1829)
↑ Madge & Burn (1994) vii.
↑ (2007) „Phylogeographic patterns in widespread corvid birds”. Molecular Phylogenetics and Evolution 45 (3), 840–862. o. DOI:10.1016/j.ympev.2007.06.016. PMID 17920300.
↑ Birds of South Asia: The Ripley Guide. Washington, D.C. and Barcelona, Spain: Smithsonian Institution and Lynx Edicions, 598. o. (2005. november 23.). ISBN 84-87334-67-9
↑ Wolters, Hans E.. Die Vogelarten der Erde (german nyelven). Hamburg & Berlin, Germany: Paul Parey (1982. november 23.). ISBN 3-490-09118-3
↑ (2007) „Phylogeographic patterns in widespread corvid birds”. Molecular Phylogenetics and Evolution 45 (3), 840–62. o. [2020. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.ympev.2007.06.016. PMID 17920300. (Hozzáférés: 2019. március 23.)
↑ Vireos, Crows & Allies. IOC World Bird List: Version 2.8.3. WorldBirdNames.org, 2011. március 30. [2011. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 29.)
↑ Vireos, Crows & Allies. IOC World Bird List (version 2.8). [2011. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 10.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Coloeus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Madge, Steve. Crows and Jays: A Guide to the Crows, Jays and Magpies of the World. A & C Black (1994). ISBN 0-7136-3999-7
Reise versch. Prov. Russ. Reichs 3: 694

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Kaup, J. J.. Skizzirte Entwickelungs-Geschichte und natürliches System der europäischen Thierwelt : Erster Theil welcher die Vogelsäugethiere und Vögel nebst Andeutung der Entstehung der letzteren aus Amphibien enthält. Carl Wilhelm Leste, 114. o. (1829)

[madge-2] Madge & Burn (1994) vii.

[3] (2007) „Phylogeographic patterns in widespread corvid birds”. Molecular Phylogenetics and Evolution 45 (3), 840–862. o. DOI:10.1016/j.ympev.2007.06.016. PMID 17920300.

[ripleyguide-4] Birds of South Asia: The Ripley Guide. Washington, D.C. and Barcelona, Spain: Smithsonian Institution and Lynx Edicions, 598. o. (2005. november 23.). ISBN 84-87334-67-9

[5] Wolters, Hans E.. Die Vogelarten der Erde (german nyelven). Hamburg & Berlin, Germany: Paul Parey (1982. november 23.). ISBN 3-490-09118-3

[haring-6] (2007) „Phylogeographic patterns in widespread corvid birds”. Molecular Phylogenetics and Evolution 45 (3), 840–62. o. [2020. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.ympev.2007.06.016. PMID 17920300. (Hozzáférés: 2019. március 23.)

[7] Vireos, Crows & Allies. IOC World Bird List: Version 2.8.3. WorldBirdNames.org, 2011. március 30. [2011. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 29.)

[8] Vireos, Crows & Allies. IOC World Bird List (version 2.8). [2011. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 10.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]