Köln

Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.

A településen világörökségi helyszín található

Köln
Köln címere Köln zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Kerület	Köln
Járás	Köln kormányzati kerület (1816. április 22. – )
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	50
Polgármester	Henriette Reker (független)
Irányítószám	50441–51149
Körzethívószám	221 2232 2233 2234 2236 2203
Rendszám	K
Testvérvárosok	Lista Liverpool (1952. május – ) Esch-sur-Alzette Lille Liège (1958. július 3. – ) Rotterdam Torino Kiotó (1963. május 29. – ) Tunisz Turku Neukölln Kolozsvár (1976. november 13. – ) Tel-Aviv Barcelona Peking Szaloniki Cork Corinto Indianapolis (1988–) Volgográd (1988. november 28. – ) Treptow-Köpenick Katowice (1991–) Betlehem (1996–) Isztambul (1997–) Rio de Janeiro (2011. szeptember 19. – ) Csiaoco
Népesség
Teljes népesség	1 087 353 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	2510 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	37-118 m
Terület	405,15 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 56′ 32″, k. h. 6° 57′ 28″50.942222222222, 6.9577777777778
Köln Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Köln weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Köln témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Rajnán fekvő város történelme a római kori településre nyúlik vissza, és több mint 2000 éves történelmével Németország egyik legrégebbi városa. A Rajna mentén terül el, a híres kölni dóm a kölni érsek székhelye. Egyeteme egyike Európa legrégebbi univerzitásainak. Ma a Rajna-vidék gazdasági, kulturális és történelmi központja. A kölni egyetemnek és más felsőoktatási intézményeknek összesen több mint 85 ezer hallgató van. Elhelyezkedése a Rajnán, a legfontosabb német folyón, valamint a fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében teszi Kölnt is első rendű európai közlekedési csomóponttá. A város New Yorkkal egyetemben a nemzetközi műkereskedelem egyik fő központja.

A középkorban a Kelet-és Nyugat-Európa közötti legfontosabb fő kereskedelmi útvonalak haladtak át a városon. Köln a középkori és a reneszánsz időkben a Hanza-városok egyik vezető tagja volt, és az Alpoktól északra fekvő legnagyobb városok egyike volt. A város számos megszállást élt meg, a franciák és a britek részéről (1918-1926). Köln a második világháború idején Németország egyik legtöbbet bombázott városa volt, és szinte az egész város elpusztult. A lehető legtöbb történelmi épület helyreállítása érdekében a háború utáni sikeres helyreállítás nagyon eltérő és egyedi végeredményeket eredményezett.

Több mint 175 ezer fős idegen származású lakosságával, a város sok kultúra olvasztótégelye. Itt található Németország egyik legnagyobb török közössége, és számos iszlám szervezet székhelye is.

Németország jelentős médiaközpontja; számos rádió- és tv-csatorna, pl. a Westdeutscher Rundfunk, az RTL, a VOX székhelye, a Pro7 és a Sat.1 is gyárt itt műsorokat.

Címere

A három korona a Napkeleti bölcsek szimbóluma. A 11 fekete láng a 16. században került bele. A pajzs vörös-fehér, a Hanza-szövetség színei.

Nevének eredete

A Köln név a római császárnő, az ifjabb Agrippina – aki Claudius felesége volt és a Rajna mellett, 15-ben (vagy 16-ban) született – tiszteletére Colonia Claudia Ara Agrippinensiumnak (CCAA) nevezett városnév első, gyarmat-telep(ülés) jelentésű tagjából ered. A római időkben Germania Inferior Provincia székhelye volt. Neve később Coloniára rövidült, majd az évszázadok során volt „Coellen”, „Cöllen”, „Cölln” és „Cöln” is, míg végül kialakult a mai alakja.

Fekvése

Köln a Rajna folyó két partján fekszik, Bonntól 30 km-re északra és Düsseldorftól 40 km-re délre. Területe 405,15 km², a Rajna bal partján 230,25 km², a jobbon 174,87 km². A szomszédos Bonn, Hürth, Leverkusen és Bergisch Gladbach városokkal együtt a nagyjából 3 milliós Köln/Bonn Régió központja.

Legmagasabb pontja Königsforstban (118 m), míg a legalacsonyabb Worringer Bruchban van (37,5 m).

Éghajlata

Köln a kontinentális és az óceáni éghajlat határán helyezkedik el. Az évi csapadék mennyisége 840 mm körüli.

Köln/Bonn reptér (átlagok: 1981-2010) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	5,4	6,7	10,9	15,1	19,3	21,9	24,4	24,0	19,9	15,1	9,5	5,9	14,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−0,6	−0,7	2,0	4,2	8,1	11,0	13,2	12,6	9,8	6,7	3,1	0,4	5,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)	62	54	65	54	72	91	86	75	75	67	67	71	839
Havi napsütéses órák száma	54	79	120	167	193	194	210	194	142	109	61	45	1568
Forrás: Deutscher Wetterdienst

Története

Köln a római korban

Ókor

Római torony

A mai Köln helyén az első települést a germánok alapították, majd 50-ben lett római város Colonia Claudia Ara Agrippinensium néven. 310-ben Nagy Konstantin császár hidat építtetett a Rajnán. Első ismert püspökét 313-ban választották meg, 785 óta érseki székhely.

Középkor

A kora középkorban Köln jelentős város volt. 455-ben a frankok foglalták el. A 6. és a 8. század között honosodott meg a frank és a latin írás. A Merovingok után Köln tartományi székhely, a Karoling-időkben püspöki majd érseki székhely volt. II. Ottó alatt Köln nagy szerepet játszott abban, hogy a Német-római Birodalom közeledjen a Bizánci Császársághoz. 1164-ben Rainald von Dassel érsek Milánó felé menő zarándokutat jelölt ki. Köln a középkorban a Birodalom legnagyobb városa volt. Az okmányok szerint 1180-ban kezdték el építeni a városi falat 12 kapuval és 52 toronnyal, amelyet 1225-ben fejeztek be. A 12. században Jeruzsálem, Konstantinápoly és Róma mellett Köln is használhatja a nevében a „Sancta" szót. „Sancta Colonia Dei Gratia Romanae Ecclesiae Fidelis Filia“. 1248-ban kezdték el építeni a kölni dómot. A Német-római Birodalom idején a kölni érsek a hét választófejedelem egyike volt, bár 1288-tól kezdve Bonnban volt a székhelye. 1259-ben árumegállító jogot nyert a város. A kölni érsek és az arisztokraták hosszú évekig hadakoztak, míg 1288-ban Worringennél megütköztek. Az érsek hadserege alulmaradt Köln grófi és polgársági csapatával szemben. Ekkor költözött az érsek Bonnba.

A Kölni Egyetemet 1388-ban alapították. A város a Hanza-szövetség tagja volt, és 1475-ben lett szabad császári város. A középkorban zarándokhellyé is vált mint a három királyok, illetve Szent Orsolya és Nagy Szent Albert ereklyéinek őrzőhelye. 1396-ban forradalom tört ki az arisztokrata-uralom ellen. A város ekkor alkotmányt fogadott el. Június 18-án Konstantin von Lyskirchen elfoglalta és visszaállította a hajdani arisztokrata-uralmat. Hat nappal később összeült egy 48 tagú, ideiglenes tanács. 1475-ben Köln szabad birodalmi város lett. 1500-tól Köln az Alsórajna-Vesztfália körzet része lett. 1582-ben a kölni érsek, Gebhard Truchsess von Waldburg szakított a katolikus egyházzal és elvette a protestáns apátasszonyt, Agnes von Mansfeldet. XIII. Gergely pápa nem sokkal ezután kiátkozta, majd a megbízható Ernst von Bayernt ültette a helyébe. A következő évben kirobban kölni háború 5 évig tartott, annak során elpusztult Bonn, Deutz és Neuss is.

Újkor

A francia hadsereg 1794. október 6-án elfoglalta a várost. Köln harc nélkül adta meg magát a Jean-Etienne Championnet vezette Rajnai hadsereg balszárnyának. 1798-ban létrehozták Département de la Roer közigazgatási területet, aminek Aachen lett a központja. Ennek a része lett Köln is. A kölni polgárok a francia forradalmi hadsereget felszabadítóként üdvözölték és a Neumarkton Szabadságfát állítottak tiszteletükre. Ezután a zsidó és a protestáns vallásokat egyenrangúnak minősítették a katolikussal. 1815-ben a bécsi kongresszus Poroszországhoz csatolta. A katolikus kölniek és a protestáns poroszok közötti ellentétek gyakran kiéleződtek, és a lakosság körében erős poroszellenességhez vezettek. Kölnben érvényben maradtak a Code Napoléonban lejegyzett törvények. 1880-ban a király rendeletére a dómot bezárták és megkezdték a restaurálását.

20. század

Köln 1945-ben

A porosz belügyminiszter 1900-ban rendeletet hozott, miszerint a város nevét C-vel kötelező írni. Az első világháború után, 1919-ben Konrad Adenauer (1917-33) polgármester (a későbbi kancellár) kihirdette, hogy ismét K-val kell írni.

Az első világháború után a város – a versailles-i békeszerződés alapján – brit megszállás alá került, 1926-ig. A második világháború alatt Köln 262 szövetséges légitámadást élt át, ezek mintegy 20 000 civil áldozatot követeltek. 1942. május 31. éjszakáján az „Operation Millennium" volt a Brit Királyi Légierő első világháborús bevetése, több mint 1000 bombázóval. A háború folyamán a város zsidó populációja nagy része a holokauszt áldozatává vált. Köln lakossága zömmel vidékre menekült, így csak 1959-re érte el újra a háború előtti szintet. 1975-ben Köln a közigazgatási reform következtében Németország 4. legnagyobb városa lett. 1976-ban Wesseling kivált, ezzel Köln népessége egymillió alá esett.

Mai városkép

21. század

2009. március 3-án a városi levéltár és két szomszédos lakóépület összedőlt. Az emberi áldozatokon kívül a várostörténeti kár is felbecsülhetetlen.

Közigazgatás

Köln közigazgatási területei

Köln 86 városrészre oszlik, amelyek 9 kerületet alkotnak:

• Belváros (1. kerület): Altstadt-Nord, Altstadt-Süd, Neustadt-Nord, Neustadt-Süd, Deutz
• Rodenkirchen (2. kerület): Bayenthal, Godorf, Hahnwald, Immendorf, Marienburg, Meschenich, Raderberg, Raderthal, Rodenkirchen, Rondorf, Sürth, Weiß, Zollstock
• Lindenthal (3. kerület): Braunsfeld, Junkersdorf, Klettenberg, Lindenthal, Lövenich, Müngersdorf, Sülz, Weiden, Widdersdorf
• Ehrenfeld (4. kerület): Bickendorf, Bocklemünd/Mengenich, Ehrenfeld, Neuehrenfeld, Ossendorf, Vogelsang
• Nippes (5. kerület): Bilderstöckchen, Longerich, Mauenheim, Niehl, Nippes, Riehl, Weidenpesch
• Chorweiler (6. kerület): Blumenberg, Chorweiler, Esch/Auweiler, Fühlingen, Heimersdorf, Lindweiler, Merkenich, Pesch, Roggendorf/Thenhoven, Seeberg, Volkhoven/Weiler, Worringen
• Porz (7. kerület): Eil, Elsdorf, Ensen, Finkenberg, Gremberghoven, Grengel, Langel, Libur, Lind, Poll, Porz, Urbach, Wahn, Wahnheide, Westhoven, Zündorf
• Kalk (8. kerület): Brück, Höhenberg, Humboldt/Gremberg, Kalk, Merheim, Neubrück, Ostheim, Rath/Heumar, Vingst
• Mülheim (9. kerület): Buchforst, Buchheim, Dellbrück, Dünnwald, Flittard, Höhenhaus, Holweide, Mülheim, Stammheim

A lakosság 63,4%-a a Rajna bal partján lakik (2006).

Sportélete

A Rheinenergiestadion déli oldala

A Lanxess Arena (2005) Deutz városrészben

A város nevezetes labdarúgócsapata az 1948-ban létrejött 1. FC Köln (teljes nevén Erster Fußball-Club Köln 01/07 e. V.).

Vallás

Katolikusok

Nagy Szent Márton-templom

313-ban Köln püspökség lett, majd Nagy Károly uralkodásakor kinevezték a város első érsekét. A kölni érsek volt a Német-római Birodalom egyik választófejedelme. A franciák megérkezésekor lett szabad a vallásgyakorlat a protestánsok számára. 1802-ben a kölni érsek visszatért, mivel Aachen püspöki város lett. Ma a lakosság fele katolikus. A város egyházközösségei a következők: Köln-közép, Dünnwald, Ehrenfeld, Lindenthal, Mülheim, Nippes, Porz, Rodenkirchen és Worringen. A katolikus egyház számos iskolát és szociális otthont működtet. 2005-ben XVI. Benedek pápa Kölnbe látogatott.

Szerzetesek

A városban több szerzetesrend is működik:

• Domonkos-rend
• ferences rend
• kölni alexiánusok
• jezsuiták
• karmeliták
• Szent Orsolya-rend

Szentek

A városban számos szent élt és munkálkodott: Gáspár, Menyhért, Boldizsár, Maternus, Severin, Szent Orsolya, Karthauzi Szent Brúnó, Albertus Magnus.

További ismert személyek: Adolph Kolping, Gereon, Gero, Irmgard, Szent Pantaleon, Duns Scotus, Edith Stein, Engelbert von Berg, Richeza, Plektrudis…

Evangélikusok

A protestánsok komoly erőt képeznek a város vallási összetételében. Történetük 1525-ben kezdődött. Ekkor Adolf Clarenbach prédikátor hirdette a lutheri tanokat, amiért eretnekként máglyán megégették. 1580-ban német, majd holland és francia protestáns közösség is alakult.

A francia megszálláskor két protestáns közösség működött, a református és az evangélikus. Az istentiszteletet mindkét közösség az Antoniterkirchében tartotta.

A Kölni Központi Mecset 2015 áprilisában

Zsidók

Nagy Konstantin dekrétuma 321-ben Kölnt a legrégibb zsidó közösséggel rendelkező településként említette, az Alpoktól északra. Az első zsidó negyed a mai városháza területén létesült a Nyugat-római Birodalom idején.

A középkorban a kölniek kiüldözték a zsidókat, mivel őket okolták a pestisért, ill. ekkor zajlottak a keresztes hadjáratok. A zsidók új közösséget hoztak létre a Rajna jobb partján.

Muszlimok

Kölnben jelentős és egyre növekvő számú muszlim közösség él. A Kölni Központi mecset 4500 m2, és 2000-4000 mohamedán hívő befogadására alkalmas.

Közlekedés

A város délkeleti részén található a Köln–Bonn repülőtér, amely 1994 óta Konrad Adenauer nevét viseli. Ez a UPS európai központja, és a diszkont légitársaságok egyik legnagyobb csomópontja. Összesen 38 ország 139 úticélja érhető el innen. 2004-ben teherszállításban a 2., személyszállításban a 7. legforgalmasabb német repülőtér.

Vasúti közlekedés

Három nagy pályaudvar működik a városban, a kölni pályaudvar, a repülőtéri pályaudvar és a Köln Messe/Deutz vasútállomás.

A kölni pályaudvar Németország vasútközlekedésének nyugati csomópontja. Több várossal van összeköttetésben.

• Trier (Eiffel-vonal)
• Aachen-Brüsszel-Párizs
• Mönchengladbach
• Neuss über Bergheim (Erftbahn)
• Dormagen-Neuss-Krefeld/Düsseldorf (Bal Rajnavonal)
• Düsseldorf – Ruhr-vidék (Jobb Rajnavonal)
• Wuppertal
• Bergisch Gladbach
• Marienheide (Aggertal-Bahn)
• Siegen
• Frankfurt am Main (Köln–Frankfurt nagysebességű vasútvonal)
• Troisdorf – Neuwied – Koblenz (Jobb Rajnavonal)
• Bonn – Koblenz – Mainz (Bal Rajnavonal)

Közúti közlekedés

Mülheimer Brücke

A város közlekedési csomópont; itt találkozik a A3-as és az A4-es autópálya. A város nyugati és északi részén fut az A1-es autópálya. Köln körül egy körgyűrű van, amit Kölner Ringnek neveznek.

Köln déli részén fut az A59-es autópálya, amely a reptér érintésével Bonnba vezet. Az A57-es autópálya Köln város központjától Neuss és Krefeld érintésével Hollandiáig vezet.

Oktatás

Köln fontos egyetemi város. A Kölni Egyetem (Universität zu Köln) Európa egyik legrégebbi egyeteme: 1388-ban alapították, ezzel a Német-római Birodalomban csak Prága, Bécs és Heidelberg előzte meg. 1798-ban a franciák bezárták, és csak 1919-ben nyitotta meg újra kapuit.

Napjainkban 43 000 hallgatójával az egyik legnagyobb egyetem Németországban, és főként a gazdasági képzései elismertek. Hét karán mintegy 200 tudományágat oktatnak. Működtetője Észak-Rajna–Vesztfália szövetségi tartomány.

Kultúra

1926-ban Kölnben mutatták be Bartók Béla A csodálatos mandarin című balettjét.

2005-ben Kölnben tartották a katolikus XX. Ifjúsági Világtalálkozót, amely XVI. Benedek pápa első külföldi útja volt.

A kölni dóm belseje

A középkorban Köln fontos keresztény és fejedelmi központ volt. A kölni dóm a legnagyobb gótikus templom Észak-Európában. 1996-ban a világörökség része lett. Köln a második világháború alatt súlyosan megsérült, de a háború után teljesen újjáépítették. Ma számtalan galéria, színház, mozi található benne.

2014-ben Kölnben tartották a 17. Fiatal Zenészek Eurovízióját.

Irodalom

Goethétől Heinéig számtalan alkotót inspirált a város karaktere versek, balladák írására. Sok német nyelvű regény Kölnben játszódik. A város két irodalmi díjat adományoz rendszeresen: a Heinrich Böll-díjat és a Rolf Dieter Brinkmann Ösztöndíjat.

Színházak

Köln színházai: a Kölni Színház és a Kölni Opera. További ismert színházak: Arkadaş Theater, Artheater, Atelier-Theater, Solana Theater, Casamax-Theater, Cassiopeia Theater, Comedia, Drama Köln, Freies Werkstatt-Theater, Gloria-Theater, Hänneschen-Theater (A város bábszínháza), Horizont-Theater, Kölner Künstler-Theater, Klüngelpütz Kabarett-Theater, Musical Dome, Piccolo-Theater, Puppentheater Lapislazuli, Senftöpfchen-Theater, Studiobühne Köln, Theater am Dom, Theater am Sachsenring, Der Keller-színház, das Theater im Bauturm, Theater im Hof, Theater Tiefrot, Theaterhaus Köln und das Millowitsch-Theater.

Nevezetességei

A kölni dóm

Köln főbb nevezetességei:

• A kölni dóm: a város szimbóluma a gótikus székesegyház; a világörökség része. 1248-tól 1880-ig épült.

• Román stílusú templomok: tizenkét román stílusú templom, némelyik a késő római korból származik (például a Lyskircheni Szűz Mária-templom, Szent Gereon-templom); a II. világháború után újjá kellett építeni őket, mivel az angolszász bombázók katonai célpontnak nézték a kegyhelyeket is.

• Gótikus templomok: a híres katedrális mellett több kisebb gótikus templom is működik a városban; Szent András-templom (Köln).

Média

A Nyugatnémet Rádió és Televízió székhelye a városban van, 3500 munkatárssal. Itt található a Deutschlandfunk központja is. A Deutsche Welle 2003-ig Kölnben székelt, majd átköltözött Bonnba. A város helyi rádiója a Radio Köln.

Az RTL Csoporthoz tartozó RTL, Super RTL, VOX és n-tv a kölni belvárosban alakította ki központját. 2005 októbere óta itt működik a Center TV. Az RTL Cobra 11 tévésorozata a városban és környékén játszódik, a dóm minden részben látszik.

Az EMI Music Germany 2000 augusztusában Braunsfeldben hozta létre székhelyét.

Köln legfontosabb újságjai a Kölnische Rundschau és a Kölner Stadt-Anzeiger. A város legnagyobb bulvárlapja az Express. A Capital és az Impulse gazdasági lapokat is Kölnben nyomtatják.

Híres kölniek

Kurt Alder

• Agrippa von Nettesheim
• Konrad Adenauer, Köln polgármestere és szövetségi kancellár
• Kurt Alder, Nobel-díjas vegyész
• Heinrich Böll, Nobel-díjas író
• Max Bruch, zeneszerző
• Carl Bosch, Nobel-díjas vegyész
• Karthauzi Szent Brúnó, a karthauzi rend alapítója
• Jacques Offenbach, zeneszerző
• Angela Gossow, énekesnő, az Arch Enemy volt tagja

Kölni sörök

A kölni sör (Kölsch) egy világos, felső erjesztésű sör, átlagos szesztartalma 4,9%. A kölni sörkészítés hosszú hagyományra épül, eredete 873-ig nyúlik vissza. A mai formájában kb. 100 éve gyártják. (Kölschnek nevezik a német nyelv helyi dialektusát is.)

Testvérvárosai

Testvérvárosok betűrendben, a kapcsolat létrejöttének évével

Liverpool, Nagy-Britannia, 1952 Esch-sur-Alzette, Luxemburg, 1958 Lille, Franciaország, 1958 Liège, Belgium, 1958 Rotterdam, Hollandia, 1958 Torino, Olaszország, 1958 Kiotó, Japán, 1963 Tunisz, Tunézia, 1964 Turku, Finnország, 1967 Neukölln (Berlin), Németország, 1967 Kolozsvár, Románia, 1976 Tel-Aviv, Izrael, 1979

Barcelona, Spanyolország, 1984 Peking, Kína, 1987 Szaloniki, Görögország, 1988 Cork, Írország, 1988 Corinto/El Realejo, Nicaragua, 1988 Indianapolis, Egyesült Államok, 1988 Volgográd, Oroszország, 1988 Treptow-Köpenick (Berlin), Németország, 1990 Katowice, Lengyelország, 1991 Betlehem, Palesztina, 1996 Isztambul, Törökország, 1997 Rio de Janeiro, Brazília, 2011

Városkép

Nagyítás

Panorámakép a városról

További információk

Nézd meg a köln címszót a Wikiszótárban!

• Köln hivatalos honlapja
• Colonipedia, Köln város enciklopédiája Archiválva 2016. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Kölni Egyetem honlapja (német, angol)
• A Köln/Bonn repülőtér honlapja
• Köln.lap.hu
• Köln magyar nyelvű útikalauz Archiválva 2012. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben