Coprinus

A Coprinus a tintagombák legismertebb, a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó nemzetsége.

Coprinus
Gyapjas tintagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) Alosztály: Termőréteges gombák (Hymenomycetes) Rend: Kalaposgombák (Agaricales) Család: Csiperkefélék (Agaricaceae) Nemzetség: Coprinus Pers. ex S. F. Gray
Típusfaj
Coprinus comatus (O.F. Müll.) Gray
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Coprinus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Coprinus témájú médiaállományokat és Coprinus témájú kategóriát.

Megjelenése, felépítése

Tönkje egyenes, üreges. A kalapja eleinte kúpos vagy hengeres, később harangforma; a kalap gyakran pelyhes vagy pikkelyes. Az idős és a leszedett gombák kalapja elfolyósodik.

Életmódja, élőhelye

A sok humuszt tartalmazó talajt kedveli; trágyán és növényi maradványokon (például komposzton) is kiválóan megél. Többnyire csoportosan nő. Gyorsan nő, de épp ily gyorsan össze is omlik.

Rendszertani felosztása

Ismertebb fajok:

• ezüstszálas tintagomba (Coprinus alopecia)
• ráncos tintagomba (Coprinus atramentarius)
• gyapjas tintagomba (Coprinus comatus)
• Coprinus congregatus
• sereges tintagomba (Coprinus disseminatus)
• házi tintagomba (Coprinus domesticus)
• Coprinus extinctorius
• Coprinus lagopides
• Coprinus lagopus
• Coprinus leiocephalus
• kerti tintagomba (Coprinus micaceus)
• Coprinus miser
• fehér tintagomba (Coprinus niveus)
• Coprinus pellucidus
• gyenge tintagomba (Coprinus plicatilis)
• Coprinus radians
• Coprinus romagnesianus
• Coprinus truncorum

Korábban ebbe, ma már azonban másik nemzetségbe sorolt faj:

• harkály tintagomba (Coprinopsis picacea, syn. Coprinus picaceus)

Felhasználása

Emberi fogyasztásra csak néhány faja (mint például a gyapjas tintagomba) alkalmas; egyes tintagombák kimondottan mérgezők. Az ehető fajokat is gyorsan (egy napon belül) el kell készíteni, mert leszedve a többi tintagombához hasonlóan elfolyósodnak. Ezt a tulajdonságukat kihasználva a középkorban a gyakoribb fajok nedvéből jó minőségű tintát készítettek.

Az ehető fajokkal sem szabad alkoholt fogyasztani, mert ezek a gombák koprint tartalmaznak, ami az etil-alkohollal reagálva a kellemetlen részegség tüneteit váltja ki. Ez az úgynevezett antabus-hatás egy-két órával a szeszes ital elfogyasztása után jelentkezik:

• az arc elvörösödik, majd kékes-lilás színt ölt, és ez a szín a testfelület jelentős részére átterjedhet,
• a pulzus felgyorsul,
• a fogyasztó forróságot és szomjúságérzet érez,
• bágyadtság,
• beszédzavar.

Ez utóbbi tünetek a hallucinogén anyagok hatására emlékeztetnek.

A gyapjas tintagomba valószínűleg alkalmas a vércukorszint csökkentésére.

Források

• Zsigmond Győző: A rán­cos tin­ta­gom­ba (Coprinus atramentarius) Archiválva 2021. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• netgombasz.hu: fajlista Archiválva 2009. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nyugat-magyarországi Egyetem: Lemezes gombák
• Lenti István: A nyíregyházi Sóstói-erdő gombavilága (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle XXXVIII. évf. 2., 2003. május)
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Szili István: Gombatermesztés Archiválva 2009. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben

.