Cornucopia (Oregon)

kísértetváros az Oregon állambeli Baker megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 22.

Cornucopia az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Baker megyéjében, az Oregon Route 66 mentén elhelyezkedő kísértetváros.[1]

Cornucopia
1913-ban
1913-ban
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamOregon
MegyeBaker megye
Rangkísértetváros
Irányítószám
Lista
97834
Körzethívószám
  • 458
  • 541
Népesség
Népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság1445 m
Időzóna
Azonosítók
GeoNames5720649
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 00′ 30″, ny. h. 117° 11′ 35″45.008200°N 117.193000°WKoordináták: é. sz. 45° 00′ 30″, ny. h. 117° 11′ 35″45.008200°N 117.193000°W
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

1884-ben Lon Simmons Oregon keleti határán aranyat talált. 1885-ben legalább ötszáz bányász élt a majdani Cornucopiában (jelentése bőségszaru). Az Oregon Daily Journal 1902-es cikke szerint itt volt a régió, vagy akár az ország legnagyobb érckészlete; ekkor 700 bányász dolgozott itt, ezzel ez volt az USA hatodik legnagyobb bányaüzeme. Az elavult felszerelés és a lovas fuvarozás a kitermelést akadályozta. A bányavállalatok több mint negyvenezer dolláros tartozást halmoztak fel; ennek 1905-ös kifizetéséig a kitermelés akadozott.[2]

Az 1915. novemberi és 1921. végi aranyláz hozzájárult a további növekedéshez. 1922-re a vasút kiépülése, valamint a műszaki fejlődés (elektromosság, sűrített levegős fúrók) hozzájárultak egy nagyobb feldolgozó megépüléséhez, amely az arany kinyeréséhez vegyészeti megoldásokat alkalmazott.[3]

A tőzsde 1929-es összeomlásával a bányászatot is felfüggesztették, a népességszám 1930-ra pedig tíz főre csökkent. 1934-ben a kitermelés újraindult, 1939-re pedig az itteni bányákból származott az oregoni arany kétharmada. 1940-ben már 352-en éltek itt, és itt volt az ország hetedik legnagyobb bányaüzeme. 1942-ben Franklin D. Roosevelt elrendelte az aranybányák bezárását, hogy helyette a háborúhoz szükséges fémeket állítsanak elő.[4]

Az elszigeteltség miatt a lakosok a maguk szórakoztatására megtanultak hegedűn, zongorán és dobon játszani. A bányászok a hét minden napján tíz, a malomipari munkások pedig tizenkét órát dolgoztak, ezért az ünnepnapok (főleg a karácsony és a július negyedike) nagyon fontosak voltak. A munka ünnepén versenyeket (például kötélhúzás) is rendeztek.[5]

Cornucopia éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átl. csapadékmennyiség (mm)171136115816758172340731511661098
Forrás: Western Regional Climate Center[6]


A halálesetek miatt a település egyre népszerűbbé vált. A Cornucopia fogadó 2008-ban nyílt meg.

  1. Barbara Ruth Bailey: Main Street: Northeastern Oregon. (angolul) Portland (Oregon): Oregon Historical Society. 1982. 20. o. ISBN 0-87595-073-6  
  2. Smith Jim: Oregon’s Ghost Towns. (angolul) 2012. 13. o.  
  3. Cornucopia Mine (angol nyelven). Oregongold.net. [2024. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 29.)
  4. Gage McKinney: Order L-208: The Closing of America’s Gold Mines during World War II (angol nyelven). Mining History Association, 2018. (Hozzáférés: 2022. május 29.)
  5. Miles F. Potter: Oregon’s Golden Years. (angolul) Caldwell (Idaho): Caxton Printers. 1976. 153–157. o. ISBN 0-870-042-54-8 Hozzáférés: 2022. május 29.  
  6. Cornucopia, Oregon (351852) (angol nyelven). Western Regional Climate Center. (Hozzáférés: 2022. május 29.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cornucopia, Oregon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés