Corvin Áruház

A Corvin Áruház az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház, központi fekvésének köszönhetően pedig a főváros egyik leglátogatottabb áruháza volt. Az ezredforduló környékén a gombamód szaporodó plázák miatt a forgalma visszaesett. Az áruház a Blaha Lujza tér déli oldalán található, az EMKE szállóval szemben. A Keleti és Nyugati pályaudvarok közelsége miatt az áruház a vidékről érkező vásárlók számára is könnyen megközelíthető, ez is magyarázta a több évtizeden át tartó töretlen sikerét.

Corvin Áruház
A Corvin Áruház 2023-ban
Korábbi nevek: Centrum Corvin Áruház
Település	Budapest VIII. kerülete
Cím	Budapest, Blaha Lujza tér
Építési adatok
Megnyitás	1926. március 1.
Építési stílus	neoklasszicista építészet
Tervező	Reiss Zoltán
Építész(ek)	Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid
Hasznosítása
Felhasználási terület	bevásárlóközpont
Egyéb jellemzők
Emeletek száma	2
Nevezetességei	Corvintető
Elhelyezkedése
Corvin Áruház Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 19° 04′ 08″47.496111111111, 19.068888888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Corvin Áruház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

A második viilágháború előtt

1915-ben az áruház építése miatt az addig ott üzemelő Apolló Mozi átköltözött az Erzsébet körúti Royal Szállodába. A helyére épült Corvin Áruházat 1926. március 1-én adták át a vásárlóknak. A Corvin Áruházat a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég alapította, egymillió magyar korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke Lewin Miksa lett, és ő volt az áruház első igazgatója is. Az épületet Reiss Zoltán tervei alapján építették meg, és klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzatot kapott.

Faragó Géza plakátja (1926)

A látszólag egyemeletes homlokzat valójában négy emeletet rejtett maga mögött, melynek ablakai teljes négy emelet magasságban összefüggtek, és ezeket alig észrevehető fabetétek választották el. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrászművészek munkái díszítették.

A látogatók nemcsak vásárlási célból látogatták az áruházat: volt benne vendéglő, kávéház, menetjegyiroda és gyorsfényképészet is, így a vásárlás egyben szórakozás is volt. Divatbemutatókat és képzőművészeti kiállításokat is rendeztek a palotaszerű épületben. A vásárlókat délutánonként szalonzenével szórakoztatták. Az áruház megjelenésével a Blaha Lujza téri csomópont a főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésévé vált, és itt, a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán helyezték üzembe az ország első villanyrendőrét, 1926. december 23-án. A Corvinban nagy sikernek örvendett az 1931-ben üzembe helyezett mozgólépcső, amely az első és sokáig egyetlen ilyen szerkezet volt az országban.

1930-ban a Pesti Hírlap Képes Naptára méltatólag írt az áruházról: „Egész kis város ez az egyetlen épület, s ma már Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága. Küszöbét nemcsak a főváros vásárlóközönségének ezrei lépik át, de óriási termeiben randevút ad egymásnak a vidék jó pénzért jót vásárolni szerető népe éppen úgy, mint azok a külföldiek, akik tudják, hogy Budapest divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében sem Párizs, sem London mögött… Mert ahogyan Európa divatját Párizs, a fővárosét a Corvin diktálja és igen szerencsés, mesteri kézzel.”

A Corvin nagyáruház épületének eredeti neoklasszicista homlokzata 1961-ben

Az államosítás után

Az áruház a második világháború során kiégett ugyan, de csupán kisebb sérüléseket szenvedett. 1944-ben bezárt. A talpra álló áruházat 1948-ban államosították. Újjáépítése után Budapest Nagyáruház néven működött. Az 1956-os forradalomban az épületet nagyobb károk érték. 1966-ban az Országos Áruházi Vállalat üzemeltetésébe adták, amely 1967-től Centrum Áruházak néven folytatta tevékenységét, az áruház pedig felvette a Centrum Corvin Áruház nevet. A belső felújítás mellett ekkor került a tér felőli homlokzatra az azóta megkopott, egyszerű alumíniumborítás. A rendszerváltást követően a Centrum Áruházakat átszervezték, és 1991-től Centrum Áruházak kft. néven folytatták működésüket, majd később részvénytársasággá alakultak.

A privatizáció után

A Corvin Áruház privatizációja 1992-ben kezdődött meg.

Nincs karácsony Corvin nélkül! (Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele)

A kilencvenes évek közepén elindult „plázabumm”, vagyis a korszerűbb plázák és bevásárlóközpontok építése fokozatosan háttérbe szorította a Corvinhoz hasonló régi nagyáruházak jelentőségét és versenyképességét. 1997-ben a Skála többségi tulajdont szerzett a Centrum Áruházakban, majd a két vállalat 1999-ben fuzionált. Így a Corvin Áruház a Skála áruházainak tagja lett. Ebben az időben szóba került a Corvin felújítása, melynek során eltávolították volna a homlokzatot takaró alumíniumburkolatot is, de a terv végül nem valósult meg. A Skála 2005-re belátta, hogy nem sikerült megvalósítani céljukat a fúzióval és az új üzletpolitikával, és így az ingatlanjaik eladása illetve bérbeadása mellett döntöttek.

A felújításra szoruló áruházat a főleg női ruhákat árusító Tranzit Outlet vette bérbe 2005. február 15-től, de nem sokkal később az összes boltjukat, így a Corvinban levőt is bezárták.

2006 decembere óta, a Tranzit kiköltözése valamint 5 hónap zárva tartás után ismét Skála áruházként működik.

Időközben újabb tervek is születtek a felújításra és modernizációra, de ezeket a 2008-as gazdasági válság söpörte el.

Jelene

Az épület a régi alumínium burkolat lebontását követően 2018 júniusában

Az épület 2021-ben, a felújítás előtt

Az áruház 2006 decemberében megújulva lépett a vásárlóközönség elé: a földszint nagy részén SPAR szupermarket, Libri könyvesbolt, BÁV-ékszerüzlet és -zálogfiók működött, míg az első és második emeleten különböző áruházi osztályok voltak, benne ruházati termékektől kezdve műszaki cikkekig. Dacára a kínai érdekeltségű tulajdonosi körnek, a kínálatban nemcsak kínai termékeket, hanem sok márkás európai és magyar árut is kínáltak, főleg a női ruházati és a cipőosztályon. Az emeleten a kereskedelmi tevékenység mellett több kisebb szolgáltató cég is működött.

A harmadik emeleten 2012 és 2017 szeptembere között a Művelődési Szint (MÜSZI) nevű független, önálló kulturális és közösségi központ működött.

Az áruház közkedvelt részévé vált a 2007 májusában a tetőteraszon megnyitott Corvintető, amely 2008-ban negyedik emeleti, zárt termekkel bővült. Korábban a 600 m²-es, többnyire szociális funkciót betöltő szinten az áruház dolgozóinak gyermekei tölthették óvodás éveiket, illetve dohányzóhelyként működtek egyes részei. A tetőtéri szinten az ott működő bár, lokál és klub helyiségei koncerteknek, partiknak, kiállításoknak és különböző előadásoknak adtak helyet, ahonnan a VIII. kerület és a Budai-hegyek panorámájában is gyönyörködhettek a látogatók. A népszerű szórakozóhelyet a kerületi önkormányzat 2018-ban bezáratta.

2017 novemberében újra híre ment, hogy a józsefvárosi képviselő-testület döntése szerint elbontanák az áruházat takaró alumíniumburkolatot. 2018. május 23-án Sára Botond alpolgármester jelenlétében és közreműködésével elkezdődött az alumíniumburkolat eltávolítása. A művelet május 28-ára fejeződött be. A Corvin tulajdonosa magánberuházásban tervezi az épület műemléki homlokzatának felújítását, a munkálatok utolsó ütemeként, a Blaha Lujza tér felújításával egyidejűleg. Először 2022-re tervezték a megnyitást, majd az újabb tervek szerint ezt 2023 tavaszára időzítették, végül csak október 19-én nyílt meg néhány földszinti és alagsori üzlettel, míg a további épületrészek csak később készülnek el.

További információk

• Az első pláza Budapesten: Corvin Áruház, anno Háztáji Dizájn, 2011. szeptember 10.
• Kádár János plázáinak nyomában Üzletrész.hu, 2012. augusztus 8.
• A hajdan szép Corvin megújulásra vár Archiválva 2016. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Hírlap, 2016. március 1.
• Titkos alagutakat találtak a Corvin Áruház alatt index, 2022. márc. 16.