Csák Ugrin (kalocsai érsek)

(?–1241) kalocsai érsek
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 24.

Csák Ugrin, Hugolin, Ugolin vagy Ugron († Muhi, 1241. április 11.) magyar katolikus főpap, királyi kancellár. Egyes feltételezések szerint rokonságban állt a királyi családdal.

Csák Ugrin
Csák Ugrin érsek szobra Kalocsán
Csák Ugrin érsek szobra Kalocsán
Életrajzi adatok
Születési névCsák Ugrin
Születettnem ismert
nem ismert
Nemzetiségmagyar magyar
Elhunyt1241. április 11.
Muhi
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetkatolikus
Tisztség

Hivatalkirályi kancellár
Hivatali idő12171219
ElődjeTamás fehérvári prépost
UtódjaKilit egri prépost

Hivatalkalocsai érsek
Hivatali idő12191241. április 11.
ElődjeMerániai Berthold
UtódjaBenedek

Hivatalkirályi kancellár
Hivatali idő12301235
ElődjeAlbert aradi prépost
UtódjaMátyás zágrábi prépost
A Wikimédia Commons tartalmaz Csák Ugrin témájú médiaállományokat.

Egyházi tevékenysége

szerkesztés

A Csák nemzetség Szerém vármegyében birtokos újlaki ágából származott. Pap lett, s 1217 és 1219 között királyi kancellárként vett részt II. András magyar király szentföldi hadjáratában. 1219-től választott, 1219 és 1241. április 11. között tényleges kalocsai érsek. III. Honoriusz pápa Rómában püspökké szentelte 1219. június 11-én. Tevékeny része volt 1222-ben az Aranybulla, 1231-ben az esztergomi oklevél kiadásában. II. András Bosznia, és Ozora bánságát, valamint Pozsega várát bízta rá azzal a feltétellel, hogy felszámolja a bogumilok eretnekségét. E célból várakat építtetett Boszniában.

1229. január 20-án – javaslatára – IX. Gergely pápától megbízást kapott, hogy Bánmonostor székhellyel megszervezze a szerémi püspökséget, és megkezdte a kalocsai székesegyház átépítését. 1230 májusában döntőbíró volt Buzád nembeli István zágrábi megyés püspök és a templomos lovagok birtokperében; a püspök Vaska, a templomosok Rajeszka birtokosai lettek. 1234-ben Bácsban ispotályt és szegényházat építtetett. 1230 és 1235 között ismét királyi kancellár. IX. Gergely 1235-ben vizsgálatot bízott rá az országos adók ügyében.[1]

A IX. Gergely pápa által 1241. március végére Rómába összehívott zsinatra igyekvő érseket más püspökökkel együtt a király – a tatárok közeledésének hírére – visszahívta. A tatárok március 12-én áttörtek az Orosz-kapun, legyőzték Tomaj nembeli Dénes nádor seregét, majd 3-4 nap múlva már a Pest alatti magyar tábort hergelték, „karnyújtásnyira” tőlük égették fel Vácot, és megfutamították az érseket, aki az összecsapásban megsebesült. Az érsek – aki a korabeli források szerint vitéz katona, rettenthetetlen harcos, de emellett nagyhatalmú és gőgös férfi volt – sértett önérzettel tért vissza a táborba, s azonnali csatát követelt; szava pedig követőkre talált. A IV. Béla vezette magyar sereg április 8-9-én érkezett a Sajóhoz, ahol a jobb partján elterülő Muhi pusztán hozzálátott egy erődített tábor létesítéséhez. Az összecsapásra április 11-én került sor, amely a magyar csapatok vereségével ért véget. A muhi csatában elesett Ugrin érsek is, számos más főpappal együtt.[2]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1993. 327. p.
  2. Pintér János Zsolt: Tatárok és magyarok (1241-1242). In.: Hadtörténelmi Közlemények. 118. évf., 3. sz. 672-683. p., 2005. szeptember


előző kancellár
Tamás fehérvári prépost
12091217

királyi kancellár

12171219

következő kancellár
Kilit egri prépost
12191224

előző érsek
Merániai Berthold
12061219

kalocsai érsek

12191241. április 11.

következő érsek
Benedek
12411253

előző kancellár
Albert aradi prépost
12291230

királyi kancellár

12301235

következő kancellár
Mátyás zágrábi prépost
12351238