Császárfa

Császárfa
	Paulownia tomentosa
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Csoport:	Zárvatermők (Angiosperms);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Rend:	Ajakosvirágúak (Lamiales);
Család:	Paulowniaceae;
Nemzetség:	Paulownia;
Faj:	P. tomentosa;
Tudományos név
	Paulownia tomentosa; (Thunb.) Steud.
Szinonimák
	Paulownia imperialis Siebold & Zucc.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Császárfa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Császárfa témájú médiaállományokat és Császárfa témájú kategóriát.

Az illatos császárfa vagy császárfa (Paulownia tomentosa) a Paulowniaceae családba tartozó lombhullató növényfaj. Régebben a tátogatófélék családjába sorolták. Közép- és Nyugat-Kínából származik, Európa melegebb, kevésbé fagyos területein kedvelt díszfa.

Elnevezés

A Paulownia nevet Philipp Franz von Siebold adta Anna Pavlovna Romanova (1795–1865) tiszteletére, aki I. Pál orosz cár lánya és II. Vilmos holland király felesége volt.^[1]

A latin tomentosa jelentése ‘molyhos’, mely a levelek finom szőrözöttségére utal.^[2]

Leírása

Virágai és fiatal levelek

Ág termésekkel

A császárfa általában 10-15 m magasra növő, közepes termetű fa, de elérheti akár a 25 m-es magasságot is. Nagy koronája szétterülő, laza, gyakran emeletes. Gyakran a korona alsó és középső ágai oldalirányban fejlődnek, s csak a felső ágakra jellemző a fölfelé törés. Törzse vaskos, és vagy egyenes, vagy már alacsonyan elágazó. Kérge szürke, barnásszürke színű, idős korban is sima marad, de nagy paraszemölcsök figyelhetők meg rajta. Levelei csak a virágzást követően fejlődnek ki, nagy méretűek, 15-40 cm hosszúak és szélesek, szíves vállúak, hegyes csúcsúak, többnyire szív alakúak, de lehetnek enyhén karéjosak is (három- illetve ötkaréjúak); keresztben átellenesen állnak a hajtáson. A fiatal fákon hármas örvökben is állhatnak, és jóval nagyobbak, mint a kifejlett példányokon. Levelei a szívlevelű szivarfa leveleire emlékeztetnek, de nagyobbak annál.

Virágai 30-40 cm hosszú, hajtásvégi bugákban állnak, Dél-Európában már március-április folyamán, Magyarországon áprilisban-májusban, Angliában júniusban nyílnak. A bugák oldalágai 5-15 cm hosszúak, a virágnyelek a csészéhez hasonlóan nemezesen szőrösek. A virágok nagyon illatosak, egyenként 4-6 cm hosszúak; csészéjük halványbarna színű, szőrös; pártájuk lila, liláskék vagy világoskék színű, trombita alakú pártacső, melynek karimája ötkaréjú, torkában pedig két sárga csík húzódik a cső hossza mentén; négy porzót tartalmaznak. A lehajló fürtökben csoportosuló, tojás alakú, de hegyes csúcsú, 3-4 cm hosszú toktermések eleinte zöld színűek, kissé ragadósak, őszre megérve barnára színeződnek és két kopáccsal nyílnak fel. A toktermés rengeteg apró, lapos, több hártyával körben szárnyas magot tartalmaz, melyek szél és víz segítségével terjednek. A vörösesbarna, nemezesen szőrös, zárt csészék takarják a mintegy 1 cm-es új virágrügyeket, melyek már ősszel – a terméséréssel egy időben – rövid, leveles hajtásokon kifejlődnek és áttelelnek, a hideg teleken azonban fagykárt szenvedhetnek. Ugyancsak könnyen elfagynak a fiatal példányok gyorsan növekvő, erőteljes hajtásai, mivel még az őszt követően is növekednek.

A gyökere 3 év alatt hatol kb. 2 méter mélyre, ami után a növény a felszíni hatásoktól nagymértékben függetleníti magát – szárazság-, fagy- és erdőtűz-tűrő lesz. Károsodás esetén gyökérsarjról gyorsan újra fejlődik. Jól tűri a szennyezett levegőt és talajban sem válogat, pionír növény. Ha a talaj tápanyagban és vízben dús, akkor növekedése erőteljes, a talajt képes gyorsan kimeríteni. Fény- és melegigényes, a fagykárok elkerülése érdekében érdemes szélvédett, melegebb fekvésű helyekre, zárt udvarba ültetni.

Nagy, virágzó fa csak a mérsékelt öv melegebb területein válik belőle. A hűvösebb, hidegebb éghajlatú területeken vagy alacsony termetű fa, vagy a rendszeres visszafagyások miatt minden évben új tőhajtásokat fejlesztő bokor, s ez utóbbi esetben virágok ugyan nem jelennek meg rajta, levelei azonban akár félméteresek is lehetnek.

Felhasználása

Levelei felhasználhatók takarmánynak, és gyökerei megakadályozzák a talajeróziót.

Díszfaként széles körben ültetik Európában parkokba, utcákba szép virágaiért és leveleiért. Európában először a 19. század végén egy franciaországi parkban volt látható. Magyarországon a 20. század elején gyakran ültetették, ezek közül a ma is élő példányok termetes fák. A hajtások visszavágásakor gyorsan növekedésnek indul és hatalmas levelei fejlődnek. Sarjról vagy gyökérdugványról, üvegházban magvetéssel szaporítják.

Kínában régi szokás, hogy lánygyermek születésekor ültetnek egy császárfát, és amikor a gyermek felnő és férjhez megy, kivágják a fát és abból készítik el az új pár bútorait. A császárfa-faragás egy művészeti ág Japánban és Kínában.

A könnyű, szárnyas magokat a polisztirol megjelenése előtt gyakran alkalmazták a 19. században a kínai porcelán szállításakor csomagolóanyagként.^[3]

Az Amerikai Egyesült Államokban inváziós faj.^[4]^[5]^[6]

Képek

Törzse
Virága
Termései
Száraz termései
Virágzó fa

Jegyzetek

↑ Coombes, Allen J.. The A to Z of plant names. USA: Timber Press, 312. o. (2012). ISBN 9781604691962
↑ Harrison, Lorraine. RHS Latin for gardeners. United Kingdom: Mitchell Beazley, 224. o. (2012). ISBN 9781845337315
↑ Tom Remaley: Princess tree. Plant Conservation Alliance's Alien Plant Working Group Least Wanted, 2006. június 27.
↑ Princess Tree. PCA Alien Plant Working Group: Least Wanted. U.S. National Park Service, 2005. május 20. (Hozzáférés: 2013. március 23.)
↑ Paulownia tomentosa. (Hozzáférés: 2013. december 4.)
↑ Invasive Plant Atlas of New England. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 4.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Paulownia tomentosa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Paulownia tomentosa. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2013. december 3.)
A császárfa. Budapesti Corvinus Egyetem – Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék. [2015. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 4.)
Császárfa (Paulownia tomentosa). In David More – Alastair Fitter: Fák. Fordította: Debreczy Zsolt. A fordítást az eredetivel egybevetette: Kósa Géza. A fedélterv Vida Győző munkája. 2. kiadás. Budapest: Gondolat Könyvkiadó. 1990. 226. o. = Fürkész könyvek (ISSN 0237-4935), ISBN 963-282-300-1
Paulownia tomentosa – Császárfa. In dr. Schmidt Gábor: 88 színes oldal a díszfákról. A színes felvételeket Pápai Gábor készítette. Lektor: Dr. Nagy Béla. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1981. 56. o. = 88 színes oldal, ISBN 963-231-044-6
Császárfa (Paulownia tomentosa). In Dr. Debreczy Zsolt: Fák, bokrok. Huller Ágoston rajzaival. A címlapot Urai Erika tervezte. Első kiadás. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1973. 50. o. = Búvár zsebkönyvek, ISBN nélkül
Nagylevelű császárfa (Paulownia tomentosa STEUDEL). In Bruno P. Kremer: Fák: Őshonos és betelepített fafajok Európában. Illusztrálta: Hans Held. Fordította: Dani Tivadar. Budapest: Magyar Könyvklub. 1995. 262. o. = Természetkalauz sorozat (ISSN 1219-3178), ISBN 963-548-153-5
Siegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 266., 267. o.

További információk

Paulownia tomentosa. Vanderbilt. [2013. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 4.)
Species Profile – Princess Tree (Paulownia tomentosa). National Invasive Species Information Center, United States National Agricultural Library. [2013. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 4.)
A császárfa egy kis kínai csoda. [2014. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 4.)
A sokoldalú császárfa. Országos Erdészeti Egyesület. (Hozzáférés: 2013. december 4.)
RHS Plant Selector – Paulownia tomentosa. [2013. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 25.)
American Paulownia Association
Smejkal Karel, Grycova Lenka, Marek Radek, Lemiere Filip, Jankovska Dagmar, Forejtnikova Hana, Vanco Jan, Suchy Vaclav: C-geranyl compounds from Paulownia tomentosa fruits. Journal of natural products, LXX. évf. (2007) 1244–1248. o.
A császárfa gondozása
Császárfa, ültetéstől a gondozásig - (kertpont)
A császárfa hátrányai

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[AZPLA-1] Coombes, Allen J.. The A to Z of plant names. USA: Timber Press, 312. o. (2012). ISBN 9781604691962

[RHSLG-2] Harrison, Lorraine. RHS Latin for gardeners. United Kingdom: Mitchell Beazley, 224. o. (2012). ISBN 9781845337315

[3] Tom Remaley: Princess tree. Plant Conservation Alliance's Alien Plant Working Group Least Wanted, 2006. június 27.

[4] Princess Tree. PCA Alien Plant Working Group: Least Wanted. U.S. National Park Service, 2005. május 20. (Hozzáférés: 2013. március 23.)

[5] Paulownia tomentosa. (Hozzáférés: 2013. december 4.)

[6] Invasive Plant Atlas of New England. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 4.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]