Csávos
Csávos (románul: Grăniceri) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
| Csávos (Grăniceri) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Gyér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gyér |
| Irányítószám | 307216 |
| Körzethívószám | +40 x56[1] |
| SIRUTA-kód | 157291 |
| Népesség | |
| Népesség | 176 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 76 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 22″, k. h. 20° 52′ 59″45.439444°N 20.883056°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 22″, k. h. 20° 52′ 59″45.439444°N 20.883056°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésKözvetlenül a szerb-román határ mellett, Temeskeresztestől délre, Módos keleti szomszédjában, Módos, Surján, Tógyér és Gád közt, a Temes folyó bal partján fekvő település.
Története
szerkesztésCsávos Árpád-kori település. Nevét már 1256-ban említette oklevél mint a Tymus (Temes) közelében fekvő Chauas falut és annak vámját, mely a Csanád nemzetség ősi birtokai közé tartozott és melyeket a nemzetség osztozkodásakor Kelemenus bán fiai kaptak meg. Csávás ekkor Temes vármegyéhez Tartozott.
1274-ben Chawas néven írták és a Csanád nemzetségből való Csanád, Barabás és Fülöp fiai örökbirtokának megosztásakor Csanád fiainak: Dénesnek és Gergelynek jutott.
1333-1335 között a pápai tizedjegyzék is említette mint magyar lakosságú egyházas helyet Cauas, Chauas, Chavas formákban.
1337-ben a Csanád nemzetség tagjainak újabb birtokmegosztásakor a Makófalviak és a Telegdyek kapták meg.
1442-ben még vámos hely volt és Temes vármegyéhez számították.
A török hódoltság alatt sem pusztult el. Az 1717 évi összeírásban Chavosch alakban, a csákovai kerület községei között említették, 15 lakott házzal. Mercy térképén ugyancsak a lakott helyek között szerepelt.
1783-ban szerb lakosainak nagy része a katonai határőrvidékre költözött, helyükbe németek telepedtek.
1781-ben, a kincstári birtokok elárverezésekor Endrődy Mátyás alszámvevő vásárolta meg, kitől fia, Endrődy József örökölte, aki 1848-ig volt a helység birtokosa. Ő építette 1847-ben az itteni kastélyt is.
A kastélyt szép, gondozott park övezte és itt állt a régi Endrődy-féle családi sírkápolna is, várkapuszerű terméskövekből emelt felépítménnyel, mely később a Csávossy család sírboltja is lett.
Endrődy József halálával, a község 1850-ben a kincstárra szállt. 1850-ben Csávossy Ignácz vásárolta meg.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: Csávos, német-magyar-rácz falu, Torontál vármegyében, a Temes parton, Módossal átellenben: 394 katholikus, 98 református, 88 óhitű, 2 zsidó lakossal, katholikus templommal, gyönyörü kastélylyal, sörházzal, 21 6/8 egész telekkel. Földesura Endrődy József. Utolsó posta Nagy-Becskerek.[2]
1861-ben húsvét napján nagy tűzvész, 1863-64-ben pedig nagy ínség pusztított itt.
1910-ben 1050 lakosából 204 fő magyar, 695 német, 136 szerb volt. A népességből 806 fő római katolikus, 95 református, 149 görög keleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1916-ban Sisak Ernő elektromérnök, műszaki író.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
szerkesztés- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
.svg){kind=small}