Csíkos busalepke

rovarfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. március 6.

A csíkos busalepke (Thymelicus acteon) a busalepkefélék családjába tartozó, Európában honos lepkefaj.

Csíkos busalepke
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Család: Busalepkefélék (Hesperiidae)
Nem: Thymelicus
Tudományos név
Thymelicus acteon
(Rottemburg, 1775)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csíkos busalepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkos busalepke témájú médiaállományokat és Csíkos busalepke témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A csíkos busalepke szárnyfesztávolsága 2,3-2,7 cm. Szárnyainak alapszíne sárgásszürke. Az elülső szárnyak sejtje sárga vagy barnássárga, akárcsak az előtte félkör alakban (az érközökben) elhelyezkedő foltok. A szegélyek feketésbarnák. A szárnyak fonákjának alapszíne fakó sárgásbarna, az elülső szárny rajzolata itt is látható halványan. A hímek rajzolata olykor elmosódott, alig látható. A hímek szárnyán látható fekete illatcsík keskeny, hosszú, egészen a végsőérig ér. A nőstények némileg (kb. 1 mm-rel) nagyobbak.

A hernyó kezdetben fehéreszöld, oldalán zöld csíkokkal, feje fekete. Később vörösesbarnára sötétedik, a hátán több csíkkal; a feje zöld, rajta két barna vonallal.

Változékonysága nem számottevő.

Hasonló fajok

szerkesztés

Az erdei busalepke, a vesszős busalepke, a barna busalepke, a vonalas busalepke hasonlít hozzá.

Elterjedése

szerkesztés

Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában (Iránig) honos. Skandináviából és Kelet-Európából hiányzik. Magyarországi ritka, a középhegységekben és az Alföld keleti részén szórványosan fordul elő.

Életmódja

szerkesztés

Napos, száraz réteken, erdőszéleken, tisztásokon, lejtőkön, bozótos-réteken, ligetekben, folyópartokon fordul elő. A petékből augusztus végén, szeptember elején kelnek ki a hernyók, amelyek áttelelnek. Hernyója különböző fűfélékkel táplálkozik: rozsnok-fajokkal (Bromus), nádtippan-fajokkal (Calamagrostis), erdei szálkaperjével, tarackbúzával, egynyári perjével. Napközben csőszerűen összeszőtt fűszálak között rejtőzik (itt is telel és bábozódik be) és este aktív. A következő évben május közepén, június elején bebábozódik, amelyből kb. két héttel később kel ki. Az imágó június végétől szeptember elejéig repül. Többnyire meleg, napos, szélcsendes időben aktív, amikor a talajhoz közel, gyorsan, cikk-cakkos vonalban röpköd; igen nehéz követni. A nőstény a füvek levélhüvelyének belső oldalára rakja egyesével petéit.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés