Csürülye
Csürülye (románul Ciurila) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.Kolozsvártól délre, a Hesdát-patak mellett található.
| Csürülye (Ciurila) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Csürülye |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407230 |
| SIRUTA-kód | 57234 |
| Népesség | |
| Népesség | 353 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Népsűrűség | 4,69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 613 m |
| Terület | 75,22 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 39′, k. h. 23° 32′46.650000°N 23.533333°EKoordináták: é. sz. 46° 39′, k. h. 23° 32′46.650000°N 23.533333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
szerkesztésA település és környéke ősidők óta lakott hely volt, bizonyítja ezt az is, hogy a Bors–Brassó közötti észak-erdélyi autópálya építése során a község határában csiszoltkő-korszaki nyomokat tártak fel, amelyeket római rétegek fedtek.[2]
Orbán Balázs szerint a település neve eredetileg Csűrhelye lehetett.[3] Csürülye egykor magyar falu volt Csűrhelye néven, mivel egyes adatok szerint itt álltak a Szilvássyak csűrjei és gazdasági épületei és az ide telepitett magyar cselédsége alapitotta a ma már román lakosságú falut. Lakosai a feljegyzések szerint egykor tormával kereskedtek.
Nevét először 1327-ben említették az oklevelekben.
1532-ben a Szilvásiak birtoka volt. Szilvási András és testvére: János osztozásakor Chyrwlye fele Jánosnak jutott.
1727-ben egy Hévszamoson kelt oklevél említette a Csürüllyén lakó Csore Jánost és Filep nevű öccsét.
Későbbi névváltozatai: 1733-ban Csurila, 1760–2 között Csürüllye, 1805-ben Csürülye, 1808-ban Csürüllye, 1861-ben Csürülje, 1888-ban és 1913-ban Csürülye.
A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott.
1850-ben 2583 lakosából 2494 román volt. 1910-ben 621 lakosából 25 magyar, 588 román volt. Ebből 599 görögkatolikus, 15 református volt.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1918. május 12-én Tóth Piroska agrármérnök, mezőgazdasági szakíró.
Források
szerkesztés- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ National Geographic Online, 2004. október 22.
- ↑ Orbán Balázs: Torda város és környéke, Budapest, Arcanum, 2003, ISBN 963-9374-74-1 [1]
.svg){kind=small}