Csabai Ékes Lajos
Csabai Ékes Lajos (születési neve Engel) (Budapest, 1896. augusztus 2. – Háros-sziget, 1944.) magyar grafikus- és festőművész.
| Csabai Ékes Lajos | |
| Született | Engel Lajos 1896. augusztus 2. Budapest |
| Elhunyt | 1944. (47 évesen) Háros-sziget |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Tolnai Edit (h. 1922–1929) Kászony Alíz (h. 1932–1944) |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csabai Ékes Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésEredeti neve Engel Lajos, később használt neve csabai Ékes Lajos, majd Csabai Ékes Lajos.
Zsidó családban született, Engel Dávid és Kohn Adél fiaként, apjának címfestőműhelye volt. Tanulmányait a budapesti iparművészeti iskolában kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán Réti Istvánnál tanult. Grafikusnak indult, meseillusztrációkat, címlap- és plakátterveket készített.
Az első világháborúban tűzharcos volt.[1] 1915-ben az olasz és az orosz hadszíntéren frontszolgálatot teljesített, megsebesült, tartalékos hadnagyként kitüntetéssel szerelt le. Kernstok Károly szabadiskolájában is képezte magát, 1919-ben pedig maga is képző- és iparművészeti iskolát nyitott. Hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban (1922) és Németországban (1924).
A világháború után festészettel kezdett foglalkozni, a Műcsarnok 1920–1921. évi kiállításán mutatkozott be először. Hamarosan visszatért a grafikához. Bemutatta munkáit a svájci magyar grafikai kiállításon (1924), a lipcsei (1927), a kölni (1928) és a párizsi (1931) könyvkiállításon, a barcelonai világkiállításon (1929). Grafikái számos külföldi folyóiratban, még japán lapokban is megjelentek. 1927-ben a Nemzeti Szalonban állította ki grafikáit, a Magyar Grafika című lap különszámot szentelt munkáinak.
1922. július 17-én Budapesten házasságot kötött a nála hét évvel fiatalabb Tolnai Edittel, Tolnai Béla és Krausz Aranka lányával,[2] majd 1929-ben elváltak. 1932. november 9-én Budapesten feleségül vette Kászony Aliz Gabriella Erzsébet Máriát, Kászony Imre és Kulka Matild lányát.[3]
Tagja volt a Paál László Társaságnak és a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának.
A második világháború idején több alkalommal behívták munkaszolgálatra. 1944 nyarán a Háros-szigeti vasútállomáson látták utoljára.[4]
Emlékkiállítása 1947-ben volt a Művész Galériában.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Komárom-Esztergom egyesített vármegyék testnevelési és népgondozó felügyelősége által 39/1938. sz. alatt kiállított igazolvány szerint.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 521/1922. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 770/1932. folyószáma alatt.
- ↑ S. Nagy Katalin, i. m., 313. o., 283. sz. jegyzet hivatkozása: Porscht Frigye: Csabai Ékes Lajos. Magyar Művészeti Fórum, 1999. december.
Források
szerkesztés- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 177. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- A magyar társadalom lexikonja. Mtdaportal. (Hozzáférés: 2014. július 13.)
- A Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága bemutatkozó kiállításának katalógusa. MEK, 1930. április 12. (Hozzáférés: 2014. július 13.)
- S. Nagy Katalin. Emlékkavicsok. Holocaust a magyar képzőművészetben 1938–1945.. Budapest: Glória Kiadó, 171–172. o. (2006). ISBN 963-9283-99-1
További információk
szerkesztés- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- Révai új lexikona IV. (Bűn–Cyt). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. ISBN 963-901-593-8
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
