Csapody-kastély
A Csapody-kastély a Somogy vármegyei Ádánd község egyik műemléke. 2007-ig a helyi mezőgazdasági iskola kollégiumaként működött. Azóta üresen, kihasználatlanul áll. Egyemeletes, közel téglalap alaprajzú épület, timpanonos főhomlokzata kelet felé néz. A tetején sorakozó manzárdablakok valószínűleg jórészt vendégszobákhoz tartoztak.[1]
Csapody-kastély | |
Ország | Magyarország |
Település | Ádánd, Somogy vármegye |
Épült | 1820–1827 (197 éves) |
Építtető | Csapody Pál |
Stílus | klasszicizáló késő barokk, copf |
Család | Csapody család |
Állapota | elhanyagolt |
Jelenlegi funkció | kihasználatlan |
Látogatható | nem |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 51′ 28″, k. h. 18° 09′ 42″46.857778°N 18.161667°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 28″, k. h. 18° 09′ 42″46.857778°N 18.161667°E | |
Története
szerkesztésOtt, ahol a mai kastély található, az ősrégi osztopáni Perneszy családnak már a 17. században állt egy kastélya. Ennek a családnak volt leányági leszármazottja az a zalalövői Csapody család, amelynek már Ádándon született tagja, Csapody Pál, a jobbágyfelszabadítás előtti utolsó helyi földesúr a korábbi kastély helyére felépíttette a mostani kastélyt 1820 és 1827 között.[2]
Csapody Pál jó barátja volt Deák Ferencnek, Csány Lászlónak, valamint több akkori jelentős politikusnak. 1849 márciusának elején az építtető meghívására a kastélyba érkezett többek között Wesselényi Miklós, Kemény Zsigmond, egy Viczay gróf és Roboz István, akik politikai kérdésekről, például a nemrég lezajlott kápolnai csatáról vitáztak. Roboz itt írta Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét is. Csapodynak, a híres lótenyésztőnek és lovasnak köszönhetően az ádándi lovasélet is fellendült, az uradalmi istálló és egy valószínűleg kocsiszínnek (később marhaistállónak) használt épület ma is áll.[2][3]
Csapody Pál gyermek nélkül hunyt el. Özvegye, kisgeszényi Szabó Amália (1809–1888) asszony hamarosan eladta a kastélyt és a hozzá tartozó jelentős birtokot.[4][5] Ezután a kastélynak több tulajdonosa is volt, például egy Wickenburg gróf, majd a Tallián, később pedig a Satzger család. Utóbbiak több nemzedéken át nagy területen gazdálkodtak is Ádánd térségében, de a 2. világháború idején elmenekültek. A kastélyt ezután emberek egy csoportja gyorsan kifosztotta és a berendezést elhordta, sőt, még az épületben is kár esett. Az államosítás után mezőgazdasági szakmunkásokat kezdtek képezni a kastélyban, amelyet 1980 és 1985 között átépítettek (tetőszerkezete egyszerűbbé vált). 2000 nyarán belső átalakításokat is végeztek, majd 2007-ben a mezőgazdasági szakiskola megszűnt, azóta az épület üres, kihasználatlan, állapota lassan romlik.[2]
A kastélypark
szerkesztésA kastély körüli park egykor közel 6 hektáron terült el, de amikor a 2. világháború után iskolát alakítottak ki benne, területe az újonnan épített sportpályák, terménytárolók, hangárok és műhelyek miatt jelentősen lecsökkent, értékes növényzetéből is sok fát kivágtak. (Igaz, később részben újraparkosították a területet.) Néhány 100–150 éves fa ma is áll a parkban, köztük több 200 cm-nél is nagyobb törzskerületű vadgesztenye és egy 416 cm kerületű fekete dió. Más jellemző fafajok még a páfrányfenyő, a platán, a vasfa, az ezüstfenyő, az erdei fenyő, a feketefenyő, a közönséges nyír és a tiszafa. A parkban megtalálható volt az egykori iskola névadójának, Fekete Istvánnak a mellszobra is, melyet a helyi általános iskola udvarába költöztettek át.[6]
Források
szerkesztés- ↑ Herczeg Renáta: Az ádándi Csapody-kastély. Múlt-kor. [2017. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
- ↑ a b c Nevezetességeink. Ádánd honlapja. [2017. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
- ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Csapody család (zalalövői). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2024. XX. 119.o.)
- ↑ A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
- ↑ Csapody Pálné Szabó Amália gyászjelentése. (Hozzáférés: 2018. február 23.)
- ↑ Ádánd község örökségvédelmi hatástanulmánya (PDF). (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)