Csendes (település)

település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. szeptember 2.

Csendes (ukránul: Тишів [Tisiv]) falu Ukrajnában, Kárpátalja Munkácsi járásában.

Csendes (Тишів)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségAlsóverecke község
Rangfalu
PolgármesterIhor Jaroszlavovics Zubenko
Irányítószám89112
Körzethívószám+380 3136
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság546 m
Terület1,727 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 32″, k. h. 23° 05′ 38″48.808889°N 23.093889°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 32″, k. h. 23° 05′ 38″48.808889°N 23.093889°E
Csendes (Kárpátalja)
Csendes
Csendes
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Csendes témájú médiaállományokat.

Volóctól északnyugatra, Szolyvától északra, Katlanfalu és Bekesz közt fekvő település. Áthalad a falun az M 06-os nemzetközi út MunkácsLviv közötti szakasza.

Nevének eredete

szerkesztés

A falu neve szláv személynévi eredetű. A Tiso személynév birtoklást kifejező -ova képzős alakjából keletkezett. Nevét 1903-ban Csendes-re magyarosították.

Története

szerkesztés

Csendes, Tisova nevét 1630-ban Ti.zoua, 1648-ban Tisova, 1693-ban Tisow, 1773-ban Tisova, 1808-ban Tissova, 1851-ben Tissova, 1877-ben Timsova (Felső-), 1913-ban Csendes, 1925-ben Tišova néven írták.

1910-ben 283 lakosából 8 magyar, 32 német, 243 ruszin volt. Ebből 251 görögkatolikus, 31 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereckei Járásához tartozott.

1991-ben 500 körüli lakosa volt.

Nevezetességek

szerkesztés
  • Görögkatolikus fatemploma és tornya a 18. században épült. Az épület hosszúhajós, megkettőzött tetőzettel ellátott és a bejárati része felett emelkedik a négyzetes, hagymasisakos tornya. A torony érdekessége, hogy a szentély feletti kis huszártornyán kívül két kis torony emelkedik a hajó és a szentély találkozásánál is. A templomnak a bejárat előtt nyitott tornáca is van.

Zömök, négyzetes, pagodaszerű tetőzetű, galériás, sátortetős harangtornya a templomtól külön álló épület.

Különálló település volt egykor az ide csatolt medvefalva is:

Medvefalva

szerkesztés

Medvefalva, Medvezsa nevét 1648-ban Meduesse, majd 1693-ban Medwezia, 1808-ban pedig Medvesa, Medvessa, 1944-ben pedig Medvezsa, Медвежое néven említették az oklevelek.

A Medvezsa helységnév talán ruszin víznévi eredetű, a név alapja a ruszin медвежый ’medvés’ melléknév nőnemű formája. A név egy Medvezsa voda~reka ’Medvés víz, folyó’ névből keletkezhetett. Nevét az országos helységnévrendezés során, 1903-ban a falu nevét Medvefalvára magyarosították.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereczkei járásához tartozott. 1910-ben 113 lakosából 18 német, 95 ruszin volt. Ebből 95 görögkatolikus, 18 izraelita volt.

Medvefalva 1967-ben egyesült Tisovával.

  • Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
  • Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnévmagyarázatok.

Külső hivatkozások

szerkesztés