Wikipédia

H7-es HÉV

budapesti gyorsvasúti vonal
(Csepeli HÉV szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. január 26.

A H7-es HÉV (251-es számú vasútvonal; 2011-ig: Csepeli HÉV, építésének idején: Csepeli gyorsvasút), helyiérdekű vasútvonal, amelyet a budapesti Boráros tér és Csepel belvárosa között közlekedtet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. a Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére. Ez az egyetlenegy olyan budapesti HÉV-vonal, amely nem hagyja el Budapest közigazgatási határát. Jelenlegi formájában 1951. április 29-én adták át az utazóközönségnek. A H7-es számot 2011. május 1-étől viseli.[2] 2016. november 1-jétől a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemelteti.[3]

H7-es HÉV
← H6-os HÉV
H8-as és H9-es HÉV →
Csepeli HÉV
Térkép
Adatok
Átadás1951. április 29.
Állomások száma6
JárműtelepCsepel
Nyomtáv1435 mm
Megengedett sebesség60 km/h
Áramellátás1000 V
ÜzemeltetőMÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
A Wikimédia Commons tartalmaz H7-es HÉV témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
0,0 Budapest, Boráros tér
1,2 Müpa – Nemzeti Színház
Rákóczi híd
Összekötő vasúti híd
Ferencvárosi pu. és Soroksári út vá. felé
Hajóállomás utca
bejárat az atlétikai csarnokhoz
Kvassay híd a Ráckevei-Duna
felett
Wein János út
üzemi kapcsolat[1]
Szikratávíró utca
4,0 Szabadkikötő
bekötőút a Szabadkikötőhöz
iparvágány a Szabadkikötő felé
Petróleum utca
iparvágány a Csepel Művek felé
5101 Teller Ede út
megszűnt Csepel elágazás Pesterzsébet felé
Vermes Miklós utca
5,6 Szent Imre tér
Károli Gáspár utca
6,1 Karácsony Sándor utca
Szent István út
kocsiszín felé
6,7 Csepel
Csepel állomás felvételi épülete

Története

szerkesztés

A Csepel–Pesterzsébet közötti viszonylat

szerkesztés
 Bővebben: Pesterzsébet–Csepel HÉV
 
A csepeli kocsiszín két MX/A szerelvénnyel és egy LVII típusú (Tigris) mozdonnyal

Az eredeti terv

szerkesztés

Csepel mindig is Budapest (a főváros 1950-es bővítése előtt Budapest környékének) egyik ipari központja volt. Kezdetben a munkások csak a környező kerületekből és településekről (Pesterzsébet, Budafok, Soroksár, Halásztelek, Szigetszentmiklós) jártak ide. A korabeli tervekben egy, a Csillagtelepről a Csepel Művek 2. kapuján át Pesterzsébetre vezető vonal szerepelt, azonban a Hárosi Iskola 1941-es építése újabb módosításokat vetett fel.

A FVV 1944. augusztus 2-án véglegesen törölte az eredeti tervet. A „vonal” ekkor 3 részre szakadt. Az egyik a mai Csillagtelepi buszvégállomástól (ahol ma a 35-ös és 36-os busz végállomása van) nem messze indult, és a Hárosi Iskola mellett állt meg. A második szakasz északról, a Szent Imre térről ment a Gyártelep déli csücskéig. A harmadik szakasz a Marskovitsa utcából a Gubacsi hídon át vezetett Pesterzsébetre.

A Csepel–Boráros tér közötti viszonylat

szerkesztés

Végül 1951-ben a II. Rákóczi Ferenc utcából a Szabadkikötő, Kvassay híd, Boráros tér vonalvezetés megvalósítása mellett döntöttek. Gyorsvasúti jellegű.

A Csepel–Hárosi iskola közötti viszonylat

szerkesztés

Rövid életű vonal volt, 1959-től 1965. november 28-ig[4] üzemelt. Végállomása a gyorsvasút csepeli végállomásánál, a II. Rákóczi Ferenc út túloldalán volt, ahonnan a rácsatlakozott a Mag utcából kikanyarodó vontatóvágányra és annak teherforgalmával együtt a Hárosi iskola nevű végállomásig haladt.[5] Egyvágányú volt, egy kitérővel, öt megállóhellyel és dízelvontatással. Forgalmát elsősorban a 38-as buszcsalád, másodrészt a Volán járatai vették át.

Az egyesítés óta

szerkesztés

Mikor megindult a 38-as busz, a Csillagtelepi HÉV üzemeltetése feleslegessé vált. Közrejátszó tényező volt, hogy Budapest belvárosában élők közül sokan szintén a Művekben dolgoztak, ezért közvetlen kapcsolatot akartak teremteni a belvárossal. Ekkor épült meg a vonal maihoz nagymértékben hasonlító szakasza. Ez a szakasz a Szent Imre térről járt a Zsil utcáig.

A végső vonal

szerkesztés
 
MXA és MIXA szerelvények a Szabadkikötő utáni egyenes szakaszon

Az FVV összevonva az eddig megépült vonalak terveit és az elképzeléseket kidolgozta a mai szakasz megépítését, ám az csak a Karácsony Sándor utcáig közlekedett. 1950. szeptember 6-ára elkészült a jelenlegi szakasz. 1950/51-ben a II. Rákóczi Ferenc utcában középre helyezték a vágányokat és megszűnt Csepel, korzó megállóhely.[6][7][8] A futáspróbák és a tesztelések után 1951. április 29-én át is adtak a forgalomnak.

Tervek és módosítások

szerkesztés

1996-1998 között történtek az utolsó komolyabb felújítások a vasúti pályán.[9] 2000-ben üzemelték be az új biztosítóberendezést.[10] Az 1-es villamos Rákóczi hídig történő meghosszabbításakor (2000. december) beillesztették a „Lágymányosi híd” (mai nevén Müpa – Nemzeti Színház) megállóhelyet és 2001-ben költözött a Boráros téren, a 2-es villamossal 1979-ben kiépített vágánykapcsolat először az Összekötő vasúti hídtól délre (az 1992-ben felszámolt Dunapart teherpályaudvart a Ferencvárosi pályaudvarral és a Soroksári út vasútállomással összekötő két vontatóvágány maradványait használva), majd 2006-ban a Szabadkikötőhöz a MÁV-HÉV üzemi menetek részére.[11][12]

Tervbe vették a vonal Kálvin térig tartó meghosszabbítását, ám ez máig terv szintjén maradt.

A 2014-ben elfogadott Balázs Mór-terv (BMT)[13] szerint 2030-ig a H6-os (ráckevei) és a H7-es (csepeli) HÉV vonal meghosszabbításra kerülne az Astoriáig olyan módon, hogy azok a Közvágóhídnál találkoznának és közös pályán érnék el a belvárost, ezzel megteremtve az észak–déli regionális gyorsvasút – vagy más néven M5-ös metró – első szakaszát. Hosszú távú tervek szerint az így létrejövő új gyorsvasúti vonal a későbbiekben összeköthető lenne a H5-ös (szentendrei) HÉV-vel is.

2017 márciusában pályázatot írt ki a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) a „H6-os ráckevei és a H7-es csepeli HÉV fővárosi kötöttpályás hálózatba való integrálásának előkészítése” címen.[14]

A Kvassay híd felújítása

szerkesztés

2020 júniusában vette kezdetét a Kvassay híd felújítása, emiatt ez évben vonatpótló buszok járnak a vonal egy részén: június 13–21. között egyáltalán nem járnak a vonatok, a pótló buszok a Boráros tér és a Szent Imre tér között közlekednek, június 22-től év végééig pedig a Boráros tér és az újonnan létesített Kvassay híd megállóhely nevű, ideiglenes HÉV-végállomás között közlekednek (ez utóbbi forgalomba helyezése miatt nem közlekedtek 13–21. között a HÉV-ek). A vonatok innen Csepelig továbbra is jártak.[15]

2020. december végén jelentették be, hogy 2021 augusztusáig a HÉV továbbra is csak a Csepel-szigeten belül közlekedik, mivel a korábbi Vituki-telep helyén felépülő új atlétikai stadionhoz vezető két közúti aluljárót szintén teljes kizárásos vágányzárral kívánják megépíteni.[16] Az építés után visszaállították a vasúti üzemet a teljes vonalon, 2021. augusztus 9-étől a HÉV az ideiglenes végállomás elbontása miatt nem üzemelt, szeptember 1-jétől ismét a Boráros térig jár.

A megépült vonalak

szerkesztés

A vonal észrevehetően jobb döntés volt az előzőeknél, de részeik megmaradtak. Az áruforgalom biztosítására a Csillagtelep–Pesterzsébet szakasz megmaradt. (A Gubacsi híd átalakításával 1978-ban a HÉV vonal a hídon megszűnt.)

A Csillagtelep–Hárosi iskola-vonal busszal lett kiszolgálva, a csatlakozáshoz megépítették a Karácsony Sándor utca – Csillagtelep vá. szakaszt.

A belvárosi kapcsolathoz és más tényezők hatására elkészült a Közvágóhíd–Soroksár-, majd később a Budapest–Ráckeve-helyiérdekű-vasútvonal, még a XIX–XX. század fordulóján.

Járművek

szerkesztés

A vonalon a Dunakeszi Főműhelyben készült MIX/A motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVII/a típusú pótkocsik, továbbá az NDK-ban készült MX/A motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVIII/a típusú pótkocsik közlekednek.

Balesetek

szerkesztés

1978. április 13-án az 1951-ben átadott Boráros tér HÉV-állomáson 18 halálos áldozatot követelő HÉV-baleset történt.[17][18] A vágányok végén elhelyezkedő és a katasztrófában lerombolódott állomásépületet lebontották és helyette a Duna part felőli oldalon építettek újat.

Megállóhelyei

szerkesztés
  (Boráros tér ◄► Csepel)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok Létesítmények
0 Boráros tér
végállomás 		14   2, 2B, 4, 6, 23
  15, 54, 55, 212, 212A, 212B, 223E, 224E, 255E 		Autóbusz-állomás,
Mercure Budapest Duna Hotel, McDonald’s étterem
2 Müpa – Nemzeti Színház 11  
  1, 2, 24
  54, 55, 179, 223E, 224, 224E, 255E 		Müpa, Nemzeti Színház, OBI áruház, Budapest Park
6 Szabadkikötő 7   179 Szabadkikötő
10 Szent Imre tér 4   35, 36, 38, 38A, 71, 138, 148, 151, 152, 159, 179, 238, 278
  672, 673, 674, 675, 676, 688, 690 		Posta, Kisboldogasszony templom, Rendőrség, Okmányiroda, Polgármesteri hivatal
12 Karácsony Sándor utca 2   36, 38, 38A, 71, 138, 148, 151, 159, 179, 238, 278
  672, 673, 674, 675, 676, 688, 690 		Óvoda, Iskola, Gimnázium, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
14 Csepel
végállomás 		0   36, 38, 38A, 71, 138, 148, 159, 238, 278
  672, 673, 674, 675, 676, 688, 690 		Csepel Plaza, II. számú posta

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Üzemi kapcsolat a Szabadkikötő iparvágányain keresztül a Budapest–Kelebia-vasútvonal felé
  2. ↑ BKV Zrt.: A budapesti közösségi közlekedés paraméterkönyve, 2011. május 1-jétől (PDF), 2011. március. [2011. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. ↑ "Hévvel, lélekkel” kiállítással búcsúzik a BKV Zrt. a HÉV-ágazattól. budapest.hu. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  4. ↑ Bálint – Bíró – Gadanecz – Eperjesi – Juhász – Káposztás – Keller – Koroknai – Kumor – Lovász – Medveczki – Petrik – Szabó – Szekeres – Várnagy: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada: III. kötet 1919-től 1985-ig. Franklin Nyomda, Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987. 295. kép  
  5. ↑ Bolla Dezső, ifj. Petz Nándor - A lakótelepek kialakulása Csepelen (Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület / XXI. kerületi Hírhatár, 2017.04.13.)
  6. ↑ Budapest–Csepel XXI.. Hungaricana. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
  7. ↑ Csepel közlekedése egykor és ma. vki.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
  8. ↑ [1] Képek a Csepeli gyorsvasút építéséről - Velvet.hu, 2016.01.28.
  9. ↑ HÉV-hosszabbítás: csak ne olyan hevesen... - XXI. kerületi hírhatár online, 2012.09.14.
  10. ↑ Forgalomkorlátozás a Csepeli HÉV-en - Villamosok.hu, 2000.10.14.
  11. ↑ Vágányzár a Csepeli HÉV-en - Villamosok.hu, 2001.10.21.
  12. ↑ Fejes Balázs - A MÁV Budapest Dunaparti teherpályaudvara (villamosok.hu, 2017)
  13. ↑ Balázs Mór-terv Budapest Közlekedésfejlesztési Stratégiája 2014-2030 (BMT). [2014. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 7.)
  14. ↑ hvg.hu: Pályázatot írtak ki az "5-ös metró" előkészítésére (magyar nyelven). HVG, 2017. március 10. (Hozzáférés: 2017. június 3.)
  15. ↑ A MÁV-HÉV felújítja a Kvassay hidat – így változik a H7-es HÉV forgalma és a közúti közlekedés a Weiss Manfréd úton bkk.hu, 2020. június 11.
  16. ↑ Elmúlt karácsony, mégsem jár a csepeli hév – Közlekedő Tömeg (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  17. ↑ György Sándor - A Boráros téri HÉV-szerencsétlenség (Index.hu, 2018.04.13.)
  18. ↑ Archivált másolat. [2016. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 19.)

Források

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz H7-es HÉV témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=H7-es_HÉV&oldid=27806588”