Cserényi Mihály

(16. sz) énekszerző, versszerző, író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. szeptember 6.

Cserényi Mihály, más írásmóddal Chiereny vagy Chyereny Mihály (Balázsfalva, ? – ?) erdélyi író, énekszerző.[2]

Cserényi Mihály
Született16. század[1]
Balázsfalva[1]
Elhunyt16. század[1]
nem ismert[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaköltő
SablonWikidataSegítség

Szinnyei szerint székely származású volt, Nagy Iván viszont a Doboka vármegyei Cserényi család tagjának mondja. Egyik művében balázsfalvinak nevezi magát; személye gyakorlatilag ismeretlen.[3]

Művei:

  • Historia az Persiai monarchiabeli feiedelmekröl, tvdni illic Cyrusról, Cambisesröl, Dariusról, Xerxesröl és a többiröl. Röuideden ki szedetet Xenophonból, Herodotusból és töb authorokból. Kolozsvár: Heltai, 1592 (A perzsa királyok történetét elbeszélő Cyrus monda versbe foglalása, Hérodotosz munkájának latin fordítása nyomán. A legterjedelmesebb valamennyi rímes krónikáink között, háromezernél több négyrímű tizenegyesből áll.)
  • Unitáriusok elleni művére Enyedi György unitárius püspök írt cáfolatot Responsio ad Michaclis Cserényi de Balázsfalva Assertiones Scholasticas de Sanctissima et Individua Trinitate címen (1593)
  • Báthory Istvánt dicsőítő beszéde, Bécs, 1582
  • Illyefalvi István, Cserényi Mihály, Csáktornyai Mátyás, Póli István, Beythe István, Baranyai Decsi János, Ceglédi Nyíri János, Munkácsi János és ismeretlen szerzők históriái, Telegdy Kata verses levele, Fortuna sorsvetőkönyv, naptárversek, 1587–1600; sajtó alá rend. Orlovszky Géza; Balassi, Bp., 2004 (Régi magyar költők tára)
  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. június 25., PIM50023
  2. Cserényi Mihály. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2013. január 30.)
  3. Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1600. Budapest: Akadémiai. 1971. 592–593. o.  

További információ

szerkesztés