Cser-tövisescincér

A cser-tövisescincér (Rhagium mordax) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.

Cser-tövisescincér
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Alrendág: Cucujiformia Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea) Család: Cincérfélék (Cerambycidae) Alcsalád: Virágcincérformák (Lepturinae) Nemzetség: Rhagiini Nem: Rhagium Fabricius, 1775 Alnem: Rhagium (Megarhagium) Faj: R. mordax
Tudományos név
Rhagium mordax (De Geer, 1775)
Szinonimák
Cerambyx mordax (DeGeer) Gmelin, 1790 Leptura mordax DeGeer, 1775 Rhagium linnei Laicharting, 1784 Rhagium mordax var. excolita Slama Rhagium mordax var. klinzici Podaný Rhagium vulgare Samouelle, 1819
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Cser-tövisescincér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Cser-tövisescincér témájú médiaállományokat és Cser-tövisescincér témájú kategóriát.

Előfordulása

A cser-tövisescincér Európa legnagyobb részén előfordul.

Változatai

• Rhagium mordax var. altajense Plavilstshikov, 1915
• Rhagium mordax var. klenkai Heyrovský, 1914
• Rhagium mordax var. mediofasciatum Plavilstshikov, 1936
• Rhagium mordax var. morvandicum Pic, 1927
• Rhagium mordax var. subdilatatum Pic, 1917

Megjelenése

Ez a cincérféle 13-22 milliméter hosszú. Testének színe középbarna és sötétszürke között változik. A szárnyfedők foltokban sűrűn szőrösek, rajtuk középen két sárgásvörös harántcsík húzódik. Csápja rövid. Halántéka hosszú, hátul erősen befűzött.

Életmódja

A cser-tövisescincér hegyvidéki lomberdők lakója, ritkán fenyvesekben is megtalálható.

Szaporodása

A nőstények tölgyek és bükkök meglazult kérge alá rakják petéiket. Két évig tartó lárvaállapot után az állatok apró fatörmelékek felhasználásával bábbölcsőt készítenek. A bebábozódásra nyáron kerül sor. A bogarak ősszel bújnak ki a bábból, de csak a következő tavasszal jelennek meg a fákon. A meleg nappali órákban virágokra szállnak, és ott virágport és kis virágrészeket fogyasztanak. Mivel a lárvák kizárólag a kéreg alatt élnek, aknaszerű járatokban, és az élő fatestbe nem hatolnak be, kárt nem okoznak.

Rokon fajok

• Fenyves-tövisescincér (Rhagium inquisitor) (Linnaeus, 1758)
• Tölgyes-tövisescincér (Rhagium sycophanta) (Schrank, 1781)

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6