Cseres
Cseres (1899-ig Dubova, szlovákul: Dubová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
| Cseres | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Miloš Vaňušaník | ||
| Irányítószám | 090 11 (pošta Vyšný Orlík) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 200 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 330 m | ||
| Terület | 12,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 21′ 48″, k. h. 21° 25′ 57″49.363300°N 21.432500°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 48″, k. h. 21° 25′ 57″49.363300°N 21.432500°E | |||
| Cseres weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cseres témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésFelsővízköztől 12 km-re északnyugatra, az Ondava partján fekszik.
Története
szerkesztés1355-ben „Dobawycha” alakban említik először. Neve a szláv dub (cser, tölgy) főnévből származik. 1357-ben „Dombouicha”, 1414-ben „Duboa”, 1416-ban „Duboua” alakban szerepel. A szorocsányi, majd a makovicai uradalomhoz tartozott. 1427-ben szabad lakói fel voltak mentve az adózás alól. A 18. század elején a háborúk és járványok következtében elnéptelenedett. 1787-ben 75 házában 499 lakos élt. A 18. század végén üveghuta működött a községben.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUBOVA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, Lengyel Országnak szélén, határja nem igen termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelője, és fája is elegendő, harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 76 háza volt 575 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dubova, Sáros v. orosz falu, a makoviczi uradal. Zboróhoz keletre 2 órányira, a gallicziai országutban: 7 romai, 565 g. kath., 8 zsidó lak. Gör. anyaegyház. Savanyuviz.”[3]
Az első világháború idején határában súlyos harcok folytak a cári orosz hadsereg és a monarchia csapatai között. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
A háború után is mezőgazdasági jellegű község maradt. 1944-ben határában partizáncsoportok működtek.
Népessége
szerkesztés1910-ben 527, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 243 lakosából 146 szlovák 69 ruszin és 20 ukrán volt.
2011-ben 229 lakosából 99 ruszin, 97 szlovák és 17 cigány.
Nevezetességei
szerkesztés- Kéttornyú görögkatolikus temploma 1845-ben épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
