Cserje Zsuzsa
Cserje Zsuzsa (eredeti neve: Frank Zsuzsanna[3]) (Budapest, 1945. november 9. – Budapest, 2018. április 8.[4][5]) színésznő, színházi kritikus, dramaturg, rendező.
Cserje Zsuzsa | |
Rendezőként 2015 áprilisában | |
Született | Frank Zsuzsanna 1945. november 9.[1] Budapest[1] |
Elhunyt | 2018. április 8. (72 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserje Zsuzsa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésNevét kedvenc, rajongott színésze, Pécsi Sándor miatt változtatta meg, ugyanis a Kossuth-díjas színművész Budapesten a Cserje utcában lakott.[6][7] Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK-n kezdte. 1968–1970 között a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1970–1972 között a Honvéd Művészegyüttes tagja volt. 1972–1980 között az Irodalmi Színpad tagja volt. 1982-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakán. 1983-tól 10 évig a Népszínház illetve a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. 1992-től rendezett is.
2013-ban a Nógrád megyei Terényben gombamúzeumot nyitott. Megalapította a Terényi Színházi Napokat, amely öt éven át került megszervezésre.[8][9] Az ő nevéhez fűződik az Andocsi Művészeti Napok és a dunabogdányi Négyszínvirág nevű gyermekfesztivál megszervezése is.[10]
Két lánya van: Szamosi Zsófia (1977) és Szandtner Anna (1980), akik mindketten színésznők.[11][12]
Színházi munkái
szerkesztésA Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 14; rendezőként: 23[13]
Színészként
szerkesztés
|
|
Rendezőként
szerkesztés- Russell: Shirley Valentine (1991, 2009)
- Dorr: Mamagájok (1992)
- Synge: A szentek kútja (1995, 1999)
- Calderón de la Barca: Két szék közt a pad alatt (1996)
- Carlo Goldoni: Mirandolina (1997)
- Papazov: A három tökfej (1998, 2001)
- Simon: Furcsa pár (női változat) (2000)
- Levin: Az Ohio-i kurva (2001)
- Mikó Csaba: Apa, avagy egy gyilkosság anatómiája (2003)
- Albee: Zoo story (2003)
- O'Neill: Boldogtalan hold (2004)
- Levin: Nőtlenek és hajadonok (2004)
- Canev: Szókratész utolsó éjszakája (2006)
- Panych: A nénikém meg én (2006)
- Durang: Fürdővízzel a gyereket (2006)
- Karinthy Ferenc: Leánykereskedő (2007)
- Beckett: Ó, azok a szép napok (2007)
- Pergolesi: Házasság olasz módra (2009)
- Asszonysorsok Dario Fo – Franca Rame: Il risveglio és Una donna tutta sola egyfelvonásos monodrámáiból (2015)
- Szárnyszegetten: Irodalmi színház közép- és keleteurópai szerzők műveiből (2015)
- Edward Albee: Három magas nő Archiválva 2016. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (2016)
Művei
szerkesztés- Pécsi Sándor; Múzsák, Bp., 1985
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. május 27., PIM108479
- ↑ http://resolver.szinhaztortenet.hu/person/OSZMI909
- ↑ Színház.hu
- ↑ „közönség.hu - Elhunyt Cserje Zsuzsa színésznő, színházi kritikus, dramaturg, rendező.” (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ Facebook oldalának bejegyzése alapján, 2018. április 8-án délután hunyt el.
- ↑ „Pécsi Sándor relikviái”, 168ora.hu (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ Lillás Reggeli (2017. december 12.). „Lillásreggeli vendég: Cserje Zsuzsa”.
- ↑ „Gombafesztivált rendez Cserje Zsuzsa dramaturg”, Színház.hu (Hozzáférés: 2018. április 9.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ hírek, Vasárnapi: Gombatortúra - Vasárnapi hírek (magyar nyelven). Vasárnapi hírek. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ „Elhunyt a 72 éves magyar színésznő - Halálhírét ma jelentették be” (Hozzáférés: 2018. április 9.) (magyar nyelvű)
- ↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- ↑ Terasz.hu. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
- ↑ 2013. szeptember 28-i lekérdezés
Források
szerkesztés- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk
szerkesztés- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 27.)