Csoportos tuskógomba

	A csoportos tuskógomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; nyersen mérgező	<img src="//up.wiki.x.io/wikipedia/commons/thumb/e/e1/Tox_Caution_icon.svg/36px-Tox_Caution_icon.svg.png" decoding="async" width="36" height="36" class="mw-file-element" data-file-width="300" data-file-height="300">

Csoportos tuskógomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Physalacriaceae;
Nemzetség:	Desarmillaria;
Tudományos név
	Desarmillaria tabescens; (Scop.) R.A. Koch & Aime (2017)
Szinonimák
	Armillaria tabescens
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csoportos tuskógomba témájú médiaállományokat és Csoportos tuskógomba témájú kategóriát.

A csoportos tuskógomba (Desarmillaria tabescens) a Physalacriaceae családba tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lombos fák tuskóján, törzsének tövében élő, nyersen mérgező gombafaj.

Megjelenése

A csoportos tuskógomba kalapja 3–8 cm széles, alakja eleinte domború, majd széles domborúan, idősen laposan, vagy kissé bemélyedően kiterül. Felszíne száraz, fiatalon sötétebb barna, letörölhető pikkelyek borítják, de idősen jobbára csak a közepén maradnak meg. Széle fiatalon begöngyölt, idősen hullámos, kissé bordázott, néha hullámos. Színe sárgásbarna, okkerbarna vagy fahéjbarna, néha sárgás; közepe sötétebb lehet.

Húsa fehéres vagy halványbarnás, sérülésre nem változik. Szaga nem jellegzetes, íze kesernyés vagy nem jellegzetes.

Közepesen sűrű lemezei kissé lefutóak vagy tönkhöz nőttek, a féllemezek gyakoriak. Színük fiatalon fehéres, rózsás árnyalattal, idősen húsbarnásak.

Tönkje 5–8 cm magas és 0,5–1 cm vastag. Alakja a töve felé vékonyodó. A csúcsánál sima és halványszürke vagy barnás; lejjebb sötétebb barna és szálas-pikkelyes. Gallérja nincs.

Spórapora fehér. Spórája ellipszis alakú, jól látható csírapórussal, sima, inamiloid, mérete 6–9 x 4–5 µm.

Hasonló fajok

A gyűrűs tuskógomba, a tüskés tőkegomba, esetleg a mérgező fenyves sisakgomba vagy a vöröses kénvirággomba hasonlít hozzá.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon helyenként gyakori.

Elhalt vagy meggyengült lombos fák (főleg tölgy) tövében, tuskóján, a gyökerekhez kapcsolódva él; ha látszólag a talajon nő, a földben akkor is gyökerekhez kapcsolódik. Parazita is lehet. Szinte mindig nagy, tömött csoportokban látható. Júniustól októberig terem.

Ehető, de élvezeti értéke inkább csak a fiatalabb kalapoknak van és azokat is legalább 20-25 percig kell főzni (a főzőlevet pedig leönteni). Nyersen emésztőszervi panaszokat okozhat.

Kutatások során vizsgálták antimikrobiális tulajdonságait, és kifejezetten hatékonynak találták néhány baktériumtörzzsel szemben.^[1]