Dóc (Románia)

Dóc (Dolaț), település Romániában, a Bánságban, Temes megyében

Dóc (Dolaț)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Tolvád
Rang	falu
Községközpont	Tolvád
Irányítószám	307011
SIRUTA-kód	155617
Népesség
Népesség	425 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	65
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	77 m
Terület	km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 25′ 47″, k. h. 21° 03′ 47″45.42972222, 21.06305556
Sablon • Wikidata • Segítség

Dócz egy régi térképen

Fekvése

Temesvártól délnyugatra, Gilád, Gád és Gyér közt fekvő település.

Története

Dóc nevét 1333-ban említette először oklevél Doch néven. 1334-ben Dolch, 1345-ben Dowch, 1343-ban Dowch, 1483-ban Docz, 1489-ben Dolcz, 1723–1725-ben Dollaz, 1888-ban Dolácz, 1913-ban Dóc néven írták.

1489-ben Dóczi Imre birtokának írták. A török hódoltság alatt is lakott hely maradt. Az 1717-es kamarai összeírás szerint a Csákovai kerülethez tartozott. Mercy térképén Dollaz néven a lakott helyek között tüntették fel. A 18. században kincstári birtok volt, majd 1781-ben, a bánlaki uradalommal együtt, gróf Draskovich János és György a kincstártól megvásárolta és 1786–1790 között németeket telepített ide. 1800 körül Karátsonyi Lázár vette meg és még 1838-ban is a helység birtokosa volt, majd fia Lajos örökölte, később gróf Karátsonyi Guidóra szállt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Dolácz, Torontál vármegyében. Német falu, Temes vármegye szélén; Új-Pécshez délre 2 1/2 mérföldnyire: 820 katholikus, 4 evangélikus, 6 református, 4 óhitű, 4 zsidó lakossal, katholikus parochus templommal. Szép erdőkkel, 38 egész telekkel. Földesura Mocsonyi. Utolsó posta Detta.”

1910-ben 1183 lakosából 998 német, 134 magyar, 35 román volt. Ebből 1119 római katolikus, 60 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.

Csud

A mai Dóc közelében feküdt a középkorban Csud nevű helység is, amelyről az 1322–1377 közötti években kelt oklevelekben maradt fenn adat. Csud ekkor Temes vármegyéhez tartozott.

Újudvar

Újudvar helység nevét Idvor puszta őrzi, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. Újudvar eredetileg a Csanád nemzetségé volt, majd, 1343-ban az Onori család birtokának írták, ekkor említették Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomát is.

Nevezetességek

• Római katolikus temploma 1837–1838 között épült

Ismert személyek

• Itt szolgált segédplébánosként az 1920-as években Reibel Mihály pap-politikus.

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Reiszig Ede: Torontál vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.