Wikipédia

Ctenoscelis coeus

rovarfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. november 8.

A Ctenoscelis coeus a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.[23][24]

Ctenoscelis coeus
A cincér a máltai Vilhena Palace-hoz tartozó National Museum of Natural History-ban
A cincér a máltai Vilhena Palace-hoz tartozó National Museum of Natural History-ban
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea)
Család: Cincérfélék (Cerambycidae)
Alcsalád: Csőszcincérformák (Prioninae)
Nemzetség: Callipogonini
(Thomson, 1860)
Nem: Ctenoscelis
(Audinet-Serville, 1832)
Faj: C. coeus
Tudományos név
Ctenoscelis coeus
(Perty, 1832)
Szinonimák
Szinonimák
  • Ctenoscelis (ctenoscelis) coeus Monné, 1995[1]
  • Ctenoscelis (ctenoscelis) coeus Zajciw, 1968[2]
  • Ctenoscelis (ctenoscelis) coeus Zajciw, 1967[3]
  • Ctenoscelis (ctenoscelis) coeus Silva, 1967[4]
  • Ctenoscelis (ctenoscelis) coeus Zajciw, 1966[5]
  • Ctenoscelis coecus Gilmour, 1954[6]
  • Ctenoscelis (ctenoscelis) coeus Melzer, 1919[7]
  • Ctenoscelis (ctenoscelis) coeus Lameere, 1919[8]
  • Ctenoscelis (ctenoscelis) coeus Lameere, 1913[9]
  • Ctenoscelis atra Heller, 1904[10]
  • Ctenoscelis (ctenoscelis) dyrrachus Lameere, 1904[11]
  • Ctenoscelis dyrrhacus Schulz, 1901[12]
  • Ctenoscelis dyrrhacus Thomson, 1878[13]
  • Ctenoscelis nausithous Gemminger & Harold, 1872[14]
  • Ctenoscelis dyrrhachus Gemminger & Harold, 1872[14]
  • Ctenoscelis nausithous Lacordaire, 1869[15]
    • Ctenoscelis nausithous Bates, 1869[16]
  • Ctenoscelis dyrrhacus Bates, 1869[16]
  • Ctenoscelis dyrrachus Lacordaire, 1869[15]
  • Ctenoscelis nausithous Strauch, 1861[17]
  • Ctenoscelis dyrrachus Strauch, 1861[17]
  • Ctenoscelis nausithous White, 1853[18]
  • Ctenoscelis dyrrachus White, 1853[18]
  • Ctenoscelis dyrrachus Chenu, 1851[19]
  • Ctenoscelis nausithous Buquet, 1843[20]
  • Ctenoscelis dyrrachus Buquet, 1843[20]
  • Prionus coeus Perty, 1832[21]
  • Ctenoscelis scabricollis Lacordaire, 1832[22]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ctenoscelis coeus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ctenoscelis coeus témájú médiaállományokat és Ctenoscelis coeus témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

A Ctenoscelis coeus előfordulási területe Dél-Amerikában van. Ez a nagyméretű cincérfaj Francia Guyana, Bolívia és Brazília területein lelhető fel.

Megjelenése

szerkesztés

Ez a trópusi csőszcincér 75-100 milliméter hosszúra is megnőhet.

Képek egy nőstény példányról

szerkesztés
  •  
    Az ember kezében; felülről,
  •  
    alulról
  •  
    és oldalról
  •  
    A feje közelről
  •  
    Szájszervei és hasi része
  •  
    A lábainak töve
  •  
    Szárnyai

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ MONNÉ Miguel Ángel (1995) Catalogue of the Cerambycidae (Coleoptera) of the western hemisphere. Part XXII. Subfamily Prioninae, Sociedade Brasileira de Entomologia, São Paulo 1995 XXI: 1-115.
  2. ↑ ZAJCIW Dmytro (1968) Contribuição Para o estudo da Fauna dos Longicórneos do Nordeste Brasileiro (Coleoptera, Cerambycidae), Revista Brasileira de Entomologia, São Paulo, 13: 119-130.
  3. ↑ ZAJCIW Dmytro (1967) Contribuição para o estudo da fauna dos longicórneos do estado do Maranhão (Coleoptera, Cerambycidae), Boletim da Sociedade Cearense de Agronomia, Fortaleza 8: 1-12.
  4. ↑ SILVA A. GOMES da (1967) Uma lista de longicórneos do Ceará (Coleoptera, Cerambycidae), Boletim da Sociedade Cearense de Agronomia, Fortaleza 8: 33-36.
  5. ↑ ZAJCIW Dmytro (1966) Contribuição para o estudo da fauna dos longicórneos do estado do Ceará (Coleoptera, Cerambycidae), Boletim da Sociedade Cearense de Agronomia, Fortaleza 7: 1-11.
  6. ↑ GILMOUR E. Forrest (1954) Notes on a collection of Prioninæ (Coleoptera, Cerambycidæ) from the Institut Royal des Sciences Naturelles de Belgique, Bulletin de l'Institut Royal des Sciences Naturelles de Belgique, Bruxelles 30 (24): 1-48, 9 pls.
  7. ↑ MELZER Julius (1919) Os Longicornios Brazileiros da sub-família «Prioninae». Tomando em consideração particular as espécies do estado de São Paulo, Revista do Museu Paulista, São Paulo 11: 1-208, 10 pls.
  8. ↑ LAMEERE Auguste Alfred Lucien (1919) Famille Cerambycidae: subfam. Prioninae, Coleoptera. In Genera insectorum. P. Wytsman éditeur, Belgique (172): 1-189, pls. 1-8.
  9. ↑ LAMEERE Auguste Alfred Lucien (1913) Cerambycidae: Prioninae, Coleopterum Catalogus (pars 52) 22:1-108. W. Junk et S. Schenkling, Berlin.
  10. ↑ HELLER Karl Maria (1904) Brasilianische Käferlarven, gesammelt von Dr. Fr. Ohaus, Stettiner Entomologische Zeitung 65: 381-401, 2 pls.
  11. ↑ LAMEERE Auguste Alfred Lucien (1904) Révision des Prionides. Dixième mémoire. - Titanines, Annales de la Société Entomologique de Belgique, Bruxelles 48 (9): 309-352.
  12. ↑ SCHULZ Wilhelm Albert (1901) Biologische, zoogeographische und synonymische Notizen aus der Käferfauna des unteren Amazonenstroms, Deutsche entomologische Zeitschrift, Berlin 46: 321-338.
  13. ↑ THOMSON James (1878) Typi cerambycidarum musei Thomsoniani, E. Deyrolle. Paris : 1-21.
  14. ↑ a b GEMMINGER Max & von HAROLD Edgar (1872) Catalogus coleopterorum hucusque descriptorum synonymicus et systematicus, Sumptu E. H. Gummi (G. Beck) Monachii. 9: 2669-2988.
  15. ↑ a b LACORDAIRE Jean Théodore (1868) Histoire Naturelle des Insectes. Genera des Coléoptères ou exposé méthodique et critique de tous les genres proposés jusqu'ici dans cet ordre d'insectes., Paris. Librairie Encyclopédique de Roret. 8: 1-552.
  16. ↑ a b BATES Henry Walter (1869) IX. Contributions to an Insect Fauna of the Amazon Valley (Coleoptera, Prionides), The Transactions of the Entomological Society of London 1869 (part I): 37-58.
  17. ↑ a b STRAUCH Alexandre (1861) Catalogue Systématique de tous les Coléoptères décrits dans les Annales de la Société Entomologique de France depuis 1832 jusqu'à 1859, H. W. Schmidt, Libraire-Éditeur, Halle : i-iv + 1-160.
  18. ↑ a b WHITE Adam (1853) Longicornia I., Catalogue of the coleopterous insects in the collection of the British Museum, London 7:1-174, pls. 1-4.
  19. ↑ CHENU Jean Charles (1851) Encyclopédie d'Histoire Naturelle ou Traité Complet de cette Science. Coléoptères, Paris, Marescq & Compagnie. Coléoptères 1: 1-312, pls 1-40.
  20. ↑ a b BUQUET Jean Baptiste Lucien (1843) Notice monographique sur le genre Ctenoscelis, de la tribu des Prioniens., Annales de la Société Entomologique de France, Paris (2) 1: 231-240, figs.
  21. ↑ PERTY Joseph Anton Maximilian (1832) De insectorum in America meridionali habitantium vitae genere, moribus ac distributione geographica observationes nonnullae., In Delectus animalium articulatorum quae in itinere per Brasiliam annis MDCCCXVII-MDCCCXX jussu et auspiciis Maximiliani Joseph I, Bavariae regis augustissimi peracto collegerunt Dr. J. B. de Spix et Dr. C. F. Ph. de Martius : 61-124, pls 13-24, Monachii.
  22. ↑ LACORDAIRE Jean Théodore (1832) Notice sur l'entomologie de la Guyane française, Annales de la Société Entomologique de France, Paris 1: 348-366, errata p. 447.
  23. ↑ Sablon:Webbref
  24. ↑ TITAN: Cerambycidae database. Tavakilian G., 2009-05-25

Források

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ctenoscelis coeus című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Ctenoscelis_coeus&oldid=21914853”