Czettler Jenő

Czétényi Czettler Jenő (Jászárokszállás, 1879. április 2. – Budapest, 1953. április 29.) jogászdoktor, közgazdász, egyetemi tanár, földművelésügyi államtitkár, az MTA levelező tagja, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, majd alelnöke.

Czettler Jenő
Született	1879. április 2. Jászárokszállás
Elhunyt	1953. április 29. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász közgazdász politikus egyetemi oktató
Tisztsége	államtitkár
Sírhelye	Új köztemető (1953–1989, 301-es parcella) Tápióság (1989–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Czettler Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Emléktáblája az Andrássy út 85 falán

Középiskolai tanulmányait Jászberényben végezte, ezután Budapesten és Berlinben volt joghallgató, 1901-ben szerezte meg doktori címét. Ezután a Földművelésügyi Minisztériumba került.

1908-ban Berlinben járt, ahol a mezőgazdasági szociálpolitikát tanulmányozta, majd a skandináv államokban a mezőgazdasági szövetkezetek működését figyelte meg.

A szociálpolitika és közgazdaságtan, 1917-től pedig meghívott előadóként a bevezetés a nemzetgazdaságtan és a szociálpolitika ismeretébe című tárgyakat adta elő. Minisztériumi osztálytanácsosként lépett ki a minisztériumból és a Magyar Gazdaszövetség elnökeként működött tovább. A Tanácsköztársaság idején nem taníthatott, 1920-ban az egyetem közgazdasági karán rendes tanár, az 1924/25. tanévben dékán volt.

1920-ban és 1922-ben nemzetgyűlési képviselővé választották, 1927-ben és 1931-ben a jákóhalmi kerületet képviselte. 1927 és 1935 között egyik alelnöke volt a képviselőháznak.

1934-ben, amikor műegyetemet újjászervezték, a mezőgazdasági és állatorvosi karon lett nyilvános rendes tanár, az 1935/36. tanévre kinevezték a műegyetem rektorának. 1937-ben a felsőház életfogytiglan kinevezett tagja lett.

1922. május 11-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1949. november 29-én tanácskozó tagjává választotta. 1933-ban a Szent István Akadémia II. szakosztályának tagja lett. Részt vett a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaság munkájában is.

Az ÁVH 1950 őszétől figyelte meg, majd ugyanezen év december 18-án letartóztatták. 1951. augusztus 10-én Jónás Béla tanácsa a Grősz-perben zárt tárgyaláson tíz társával együtt a „népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése” vádjával, 1952 februárjában másodfokon 12 évi börtönre, vagyonelkobzásra, valamint a közügyektől 10 évre való eltiltásra ítélte.

1953. április 29-én hunyt el börtönben, az Újköztemető 301-es parcellájában helyezték nyugalomra. 1989-ben rokonai exhumálták és a tápiósági temetőbe kerül végső nyughelyére.

Művei

• A német agrárkrízis és a gabonavám. Budapest, 1901.
• A magyar ifjúság szociális feladatai. Budapest, 1904.
• A kereskedelmi politika világtörténelmi jelentősége a XX. században. Budapest, 1904.
• A magyar állam mezőgazdasági szociálpolitikája. Budapest, 1905.
• A szabadtanítás szervezete. Budapest, 1907. (Különnyomat a Magyar Gazdák Szemléjéből)
• Landwirtschaft Gesinde in Ungarn. Berlin, 1910.
• Jász gazdák - szász gazdák. Budapest, 1912.
• A szocialisták agrárprogrammja. Budapest, 1911.
• A falu kultúrképessége és a falusi kultúra védelme. Budapest, 1913.
• Népfőiskolák. Budapest, 1913.
• Tanyai település és tanyai központok. Budapest, 1913.
• A magyar mezőgazdasági szociálpolitikája. Budapest, 1914.
• A mezőgazdasági munka hatása a fiatalkorúak kriminalitásának leküzdésére. Budapest, 1914.
• Közélelmezésünk a háború után. Budapest, 1915.
• A földmívelő rokkant katonák jövője. Budapest, 1915.
• Kard és ekevas. Budapest, 1915.
• A hadirokkantak telepítése Magyarországon. Budapest, 1916.
• Rokkant telepítés Németországban és Ausztriában. Budapest, 1916.
• Innere Colonisation in Ungarn. ?, 1917.
• A svéd népfőiskolák. Budapest, 1917. (Különnyomat a Magyar Paedagogiából)
• Villamossági szövetkezetek a mezőgazdaságban. Budapest, 1917.
• A szövetkezetekről. Budapest, 1920.
• A többtermelés nemzeti fontossága. Budapest, 1920.
• Beszéde a forradalmi kormányok felelősségre vonásáról a Nemzgyűlés 1921. V. 24. üléséből. Budapest, 1921.
• A Magyar Gazdaszövetség és a birtokreform. Budapest, 1921.
• A magyar népfőiskolák. Budapest, 1921.
• A porosz állam feltámadása az első francia leigázás után. Budapest, 1922.
• Szövetkezeti előadások. Közgazdasági egyetemi hallgatók számára jegyezte Ihrig Károly. Budapest, 1922-23.
• Agrárkérdés és katholicizmus. Budapest, 1923.
• Az egyetemi közgazdaságtudományi kar célja és hivatása. Budapest, 1925.
• Bevezetés az egyetemes gazdaságtörténetbe. Előadásaiból összeáll. Szakál Lajos. Budapest, 1929.
• Szövetkezeti politika Előad. összeáll. Ihrig Károly. Budapest, 1931.
• Agrárpolitika. Budapest, 1932.
• Mezőgazdasági. szociálpolitika. Budapest, 1932.
• Földbirtokpolitika. Budapest, 1936.
• Az emberi gazdálkodás története. Budapest, 1939.
• Bartóky József emlékezete. Budapest, 1940.
• Serlegbeszéd. Budapest, 1941.

1925-1941: a Magyar Gazdák Szemléjének felelős szerkesztője volt.

Betűjelei

Cz. J.; Cz. J. dr. (Budapesti Hírlap 1900, 1901).

Források

• Mészáros M. János: Az állatorvosképzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai
• Magyar katolikus lexikon