Dégen Imre
Dégen Imre (Miskolc, 1910. november 8. – Gyöngyös, 1977. június 16.) magyar mérnök, címzetes egyetemi tanár, a vízügyi szolgálat vezetője.
Dégen Imre | |
Született | 1910. november 8.[1] Miskolc |
Elhunyt | 1977. június 16. (66 évesen) Gyöngyös |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | mérnök |
Tisztsége |
|
Iskolái | Bécsi Műszaki Egyetem (–1934) |
Halál oka | közúti baleset |
Sírhelye | Farkasréti temető (25-1-33) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dégen Imre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésTanulmányait Prágában és Bécsben végezte el; 1934-ben diplomázott. 1934–1936 között magánmérnöki irodákban kezdett dolgozni. 1936–1945 között a Magyar-Holland Bank Műszaki Osztályának mérnökeként dolgozott. 1945–1946 között a Csepel Mérnöki Hivatalának vezetője és az újjáépítés műszaki irányítója volt. 1945–1948 között az Országos Földbirtokrendező Tanács tagja volt; valamint a földreform végrehajtásának műszaki vezetője. 1946-tól részt vett a szövetkezeti mozgalom megszervezésében: a Földművesszövetkezetek Országos Központjának egyik szervezője és végrehajtó bizottságának tagja volt. 1946–1948 között az Országos Szövetkezeti Hitelintézet helyettes vezérigazgatójaként tevékenykedett. A Magyar Országos Szövetkezeti Központ vezérigazgatója, 1948–1955 között a Szövetkezetek Országos Szövetsége igazgatóságának elnöke volt. 1950-től a Mezőgazdasági Akadémián és az Agrártudományi Egyetemen oktatott. 1955–1968 között a vízügyi szolgálat vezetője, mint főigazgató, majd 1968–1975 között az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, mint államtitkár. Árvízvédelmi kormánybiztosként irányította az 1965. évi nagy dunai árvíz és az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz elleni védekezést. 1958-tól alelnöke volt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének és tiszteletbeli tagja az Österreichischer Wasserwirtschaftsverband-nak. 1967-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a hidroökonómia és vízkészlet-gazdálkodás előadója volt. 1970-től címzetes egyetemii tanár és 1972-től a Vízgazdálkodási Tanszéki Csoport vezetője volt. 1975-ben nyugdíjba vonult. Autóbalesetben hunyt el.
Munkássága
szerkesztésMunkásságához fűződik a korszerű, egységes vízügyi igazgatás szervezetének kiépítése és megerősítése, a magyar vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciójának kialakítása és az Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozása. Több mint száz tanulmányt írt a hazai és nemzetközi szaksajtóban a vízgazdálkodás elméletéről és gyakorlatáról.
Sírja a Farkasréti temetőben található (25-1-33).
Művei
szerkesztés- A vízgazdálkodás helyzete és fejlesztési célkitűzései (Budapest, 1969)
- Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz és tapasztalatai (Vízügyi Közlöny, 1971. 3. sz.)
- Ökonomische Grundlagen der Wasserwirtschaft (Österreichische Wasserwirtschaft, 1972. 5–6. sz.)
- Vízgazdálkodás (I.) (A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai, egyetemi tankönyv, Budapest, 1972)
- Magyarország vízgazdálkodása (Mezőgazdasági Gépészet és Építészet, 1973. 2. sz.)
- A Tisza hasznosítása Magyarországon és a Tisza-völgyi országok vízgazdálkodási együttműködése (oroszul is) (Vízügyi Közlöny, 1974. 2. sz.)
- Az európai víziútrendszer és a Duna (Gazdaság, 1974. 4. sz.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03179.htm, Dégen Imre, 2017. október 9.
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Tudósnaptár.hu
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk
szerkesztés- Dégen Imre (Vízgazdálkodás, 1977. 4. sz.)
- Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerkesztette: Fonó Györgyné, Kis Tamás. Budapest, Kossuth, 1969.
- A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2000. Összeállította és szerkesztette: Marczell Ferenc. Budapest, Magyar Hidrológiai Társaság, 2000.
- Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon; Pfliegler J. Ferenc Emlékére a BAZ Megyei Levéltárért Alapítvány–Miskolc Megyei Jogú Város, Miskolc, 2008. 304 o.
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerkesztő: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Budapest, MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 1024. o. ISBN 963-85433-5-3
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8