Déli törpeszarvas

Déli törpeszarvas
	Hím pudu
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Cervoidea;
Család:	Szarvasfélék (Cervidae);
Alcsalád:	Őzformák (Capreolinae);
Nemzetség:	Rangiferini;
Nem:	Törpeszarvasok (Pudu); J. E. Gray, 1852
Faj:	P. puda;
Tudományos név
	Pudu puda; (Molina, 1782)
Szinonimák
	Capra puda Molina, 1782;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Déli törpeszarvas témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Déli törpeszarvas témájú médiaállományokat és Déli törpeszarvas témájú kategóriát.

A déli törpeszarvas (Pudu puda) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj.

A Pudu szarvasnem típusfaja.

Előfordulása

A déli törpeszarvas csak Dél-Chilében, a Chiloé-szigeten és kis számban Argentína délnyugati részén él.

Megjelenése

Az állat marmagassága 35-45 centiméter, agancshossza 7-10 centiméter és testtömege 6,5-13,5 kilogramm. A felnőtt törpeszarvas tömött, rozsdabarna bundája színével beleolvad a sötét aljnövényzetbe. A nőstény méreteit és külsejét tekintve ugyanolyan, mint a hím, de nincs agancsa. A hímnél 3 hónapos korban nőnek az első nyársak. 6-8 hónappal később ledörzsöli róluk a védő háncsréteget. Az igazi agancs csak az ivarérettség elérésekor, egyéves korban kezd nőni. A borjú születésekor csak 15 centiméteres, 3 hónap alatt azonban eléri teljes kifejlettségét. Bundáján világos pontsorok húzódnak a vállától a faráig, s ez jó álcázást biztosít neki az aljnövényzetben.

Életmódja

A törpeszarvas magányosan vagy kis családokban él. Tápláléka levelek, gyümölcsök, friss hajtások, ágak és fakéreg.

Szaporodása

A nőstény 6 hónapos, a hím 8-12 hónapos korban éri el az ivarérettséget. A vemhesség 6-7 hónapig tart, ennek végén rendszerint 1 borjú születik.

Rokon fajok

A déli törpeszarvas legközelebbi rokona és a Pudu emlősnem másik faja az északi törpeszarvas (Pudu mephistophiles). Az északi faj nagyobb a déli törpeszarvasnál, és Kolumbiában, Ecuadorban és Észak-Peruban, az Andok erdeinek félhomályában él.

Természetvédelmi helyzete

A vadászat és élőhelyének elpusztítása fenyegeti ezt a fajt is. A déli törpeszarvas elterjedési területének déli részén megritkult, de egyes helyeken, mint például a Chiloé-szigeten még gyakori. A Természetvédelmi Világszövetség a "sérülékeny" kategóriába sorolta.

Állatkertekben sem túl gyakori faj. Magyarországon jelenleg a Fővárosi Állatkertben látható, a 2000-es évek elején élt belőle a Szegedi Vadasparkban két hím egyed.

Képek

Legelésző hím

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
A Bizottság 1497/2003/EK rendelete (2003. augusztus 18.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról (magyar neve)
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

További információk

Képek és videók a déli törpeszarvasról

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap