Déry István
Déry István, Mráz (Szekszárd-Báta, 1792 – Diósgyőr, 1862. január 8.)[1] magyar színész, író, műfordító, később a diósgyőri királyi uradalmi tiszttartó.
| Déry István | |
| Született | 1792 Szekszárd |
| Elhunyt | 1862. január 8. (70 évesen) Diósgyőr |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Déryné Széppataki Róza |
| Foglalkozása | színész |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | ? – 1817 |
| Tevékenység | színész, író, műfordító |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésA magyar színészet alapítóinak egyike, később a diósgyőri királyi koronai uradalom tiszttartója volt. Felesége, Déryné Széppataki Róza így írt róla:
„Mikor én a színházba kerültem, Déry úr már rég színész volt. Ő Pesten járt iskolába s szekszárdi születésű volt. Sem atyja, sem anyja nem élt már, de férfi testvérei voltak többen. Mikor az iskolákat végezte, kedve jött a színészethez és színész lett. Mint mondá, eleget pirongatta érte legöregebb bátyja Déry János, ki professor volt Szekszárdon; de nem ért semmit, ő színész maradt; adta az intrikusokat, másodszerelmeseket, énekelt is jól és játszott minden néven nevezendő hangszeren összevissza.”
1813. február 1-jén a pesti belvárosi plébánia templomában feleségül vette Széppataki (Schenbach) Rozália színésznőt,[2] akitől évekig különváltan élt. 1817-ben visszavonult a színpadtól, és kincstári uradalmi tisztviselő lett. Halálát vízkór okozta.
Fordításai
szerkesztés- Friedrich Wilhelm Ziegler: Asszonyi érdem (1810)
- Estvéli óra (1810)
- Franz Kratter: Péter czár utazása vagy a livoniai asztalos (1810)
- Weissenthurn Johanna: Gyökeres orvoslás (1811)
- August von Kotzebue: Szenvedő Ida (1813)
- Körner: Hedvig, a bandita mátka, vagy háladatosság példája (1814)
- Lembert: A fösvény atya és a pazarló fiú (1832)
- Houwald E.: A világító torony (1833)
- Friedrich Schiller: Stuart Mária (1835)
- Ignaz Franz Castelli: A helvecziai család (1835)
- Hell T.: Tizenhat évű királyné (1835)
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
További információk
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926