Dózsa György tér
A Dózsa György tér Budapest I. kerületében található, a Vár nyugati várfalának tövében.
Dózsa György tér | |
Dózsa György tér, háttérben az OSZK épületével | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest, I. kerület |
Városrész | Krisztinaváros |
Névadó | Dózsa György |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 41″, k. h. 19° 02′ 17″47.494639°N 19.038111°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 41″, k. h. 19° 02′ 17″47.494639°N 19.038111°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dózsa György tér témájú médiaállományokat. |
A középkorban ezen a helyen Königs garten, Lust garten, Horti amoeni néven terült el a királyi kert. 1686-ban mészégető kemencék álltak itt, a 18. század közepén üres terület volt. A 19. században szőlőskertekkel települt be, amiknek az alján a Kerti út vezetett, majd a Kertész utca, 1875-től pedig a Logodi utca. 1893-ban, az új királyi palota építésekor hosszú teret alkottak, hogy a Várpalota homlokzata jobban érvényesüljön. Ezt a teret 1896-ban Palota térnek nevezték el. Ezen halad át a Váralja utca, ami gyepszigetekre osztja a teret, aminek a déli részén 1926 óta áll Mátyás király kerti lakjának, az aula marmoreának a feltételezett maradványaként egy gránitoszlop.
A tér közepére 1937-ben Ligeti Miklós alkotását, az első világháborús tüzérek emlékművet helyezték el, de ez a második világháborúban erősen megsérült.[1] Ennek helyére állították 1961-ben a Dózsa-emlékművet, amiről a tér a mai nevét kapta. A szobor alkotója Kiss István.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ [1] Archiválva 2014. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
szerkesztésBudapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 337–338. o. ISBN 963-05-6410-6
Ajánlott irodalom
szerkesztés- Pogány Frigyes (szerk.): Budapest műemlékei (Budapest, 1955)
- Rajna György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa (Budapest, 1989)